Az M3-as metróvonalon közlekedő szerelvények felújításával megbízott orosz cég több mint három éve nem veszi át a periratokat, így a jelentős anyagi gondokkal küzdő BKV nem juthat pénzhez a kötbérből. A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy a követelést gyakorlatilag lehetetlen behajtani.
A BKV Zrt. 2019 februárjában indított pert az orosz Metrowagonmash (MWM) ellen, amely az M3-as metróvonalon közlekedő metrókocsik felújítására kapott megbízást 219,2 millió euró (akkori áron mintegy 69 milliárd forint) ellenében. A korszerűsítés végül elmaradt, csak éles kritikák sorát kiváltó újragyártás történt. Az orosz cég a perindítás óta eltelt három és fél évben a periratokat sem vette át – írja a Népszava.
Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya 2019 áprilisában továbbította a megkötött szerződés egyes dokumentumait az illetékes orosz hatóságnak. „Az elmúlt fél évben a bíróság a keresetlevél és mellékleteinek kézbesítésével kapcsolatban két eltérő tartalmú választ kapott az alperestől, amelyből nem állapítható meg a szabályszerű kézbesítés megtörténte, ezért a bíróságnak ismételten meg kell kísérelnie a keresetlevél és nagy számú mellékleteinek kézbesítését” – közölte a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya.
A per leállt, az ügy kivizsgálását újrakezdik. A Népszava értesülései szerint a BKV 35 millió eurós, 400 forintos árfolyamon 14 milliárd forintos követelése behajthatatlan.
A fővárosnak az üzemanyag- és energiaárak megemelkedése miatt 21 milliárd forinttal többet kell költenie a közösségi közlekedés működtetésére. Erre a fővárosi önkormányzat 14 milliárd forintos állami támogatást kért, választ azonban nem kapott.
Ha ez így marad, komoly likviditási gondok léphetnek fel a közlekedési cégnél
– fejezte ki aggodalmát Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
A közlekedési vállalat pénzügyi helyzetét tovább rontja az is, hogy az egyes beszállítók felmondják szerződéseiket, miután a BKV nem tudja állni az általuk kért, jelentősen megemelt árakat. Az orosz gyártótól remélt milliárdokra tehát nagy szükség lenne a budapesti közösségi közlekedés zavartalan fenntartásához.
A keresetlevél benyújtásával a per ugyan kezdetét vette, de tárgyalást csak a keresetlevél kézbesítése után, az alperes írásbeli ellenkérelmétől függően lehet tartani. Ehhez szükség lenne a szabályszerű kézbesítésre, az oroszok viszont nem veszik át az iratokat. A kézbesítési határidőre a magyar bíróságnak nincs ráhatása,
a kézbesítési akadály elhárítását pedig az Igazságügyi Minisztériumnak kellene elvégeznie, amely eddig nem adott tájékoztatást a periratok kézbesítéséről és a per elindíthatóságáról sem.
Előrelépés tehát nincs az ügyben, ugyanakkor egyelőre a BKV sem tesz további lépéseket.
A BKV nem készül szerződésbontásra az M3-as metrókocsikat gyártó orosz Metrowagonmash céggel. A vételárat már kifizettük, így csak veszíthetnénk ezzel
– jelentette ki még korábban Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója.
Bolla szerint az „orosz szállítói szerződéssel nincs több gond, mint a többivel”. Az orosz metrókocsi-felújítást tárgyaló fővárosi bizottsági ülésen arra tett ígéretet, hogy a BKV a kötbér és a rendelkezésre állási átalány egyetlen fillérjét sem hagyja kárba veszni. Azt azonban nem részletezte, hogyan akarják jobb belátásra bírni az orosz céget.
A BKV a szállítói szerződés egyik kikötése szerint a kötbérek közül csak az egyiket – hibás teljesítés vagy késedelem – kérheti, de ezenfelül járműállási kárátalány is jár. Késedelmi kötbér címén a szerződéses összeg maximum 10 százalékát kell megfizetnie az orosz cégnek, míg a kárátalány összege napi 23 ezer euró járművenként, ha a szerelvény javítása két napnál tovább tart. Alig két évvel a szerződés aláírása után már akadt olyan tétel, amelynek szállításával két évet késett az MWM. Az orosz fél azonban a tárgyalásokon hivatalosan semmit nem ismert el.
A közbeszerzést új szerelvényekre is kiírhatták volna, de ezt a kormány megtiltotta Tarlós Istvánéknak. Az MWM végül nem a kiküldött szerelvényeket újította fel, hanem újakat szállított, az új, ellenzéki városvezetés kérésére készített jelentés azonban 18 sorozathibát tárt fel a szerelvények működésével, minőségével kapcsolatban.
(Borítókép: Jászai Csaba / MTI)