A német nyelven megjelenő budapesti hetilap főszerkesztője nyilvánosságra hozta azt a kérdéssort, amely a német nagyvállalatok döntéshozói előtt burkoltan szélsőjobboldalisággal vádolja meg a lap szerkesztőségét. Az újság vezetője a konzervatív gondolatoknak helyt ad, de a szélsőjobboldaliság vádját visszautasítja.
Augusztus közepén hat kérdésből álló kérdéssort intézett a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati csatorna munkatársa azon nagy német cégekhez, akik a Magyarországon megjelenő Budapester Zeitungban (BZ) hirdetnek.
A kérdések között egyebek mellett arra is rákérdeznek:
A magyarországi lap főszerkesztője azt feltételezi, hogy a kérdéssor burkolt célja nem más, mint az, hogy elriasszák a hirdetőiket, ez pedig – értelmezése szerint – a sajtószabadság elleni támadás.
Jan Mainka lapja vélt szélsőjobboldaliságát nevetséges vádnak tartva jelezte: David Engels a brüsszeli egyetem filozófus oktatója, aki jelenleg a poznańi egyetem vendégtanára, előadóként többször is megfordult Budapesten (Mit tegyünk? című könyve az MCC gondozásában jelent meg), s ha már ideológiai kategóriába kell szorítani, leginkább konzervatívnak nevezhető. Mainka arra is felhívta a figyelmet, hogy az RBB kérdezője ugyanakkor olyan szélsőbaloldali újságíró, aki különböző "antifa" (azaz – Mainka értelmezése szerint – szélsőbaloldali terrorszervezetek) oldalait nyíltan lájkolja.
A főszerkesztő szerint a Budapester Zeitungot és David Engels gondolatait nem ismerik sem Ingolstatdban, sem Stuttgartban,
így a lap burkolt minősítése elég lehet ahhoz, hogy egy német nagyvállalati vezető az itteni leányvállalatok hirdetéseinek megvonásáról döntsön. A BZ-nak tíz nagy hirdetője van, ezek közül egyelőre egyik sem jelezte visszalépését.
Az RBB Kontraste című, korrupcióval foglalkozó legutóbbi műsora egyébként három részből állt, de a Budapester Zeitung támogatását illető témát vagy nem dolgozták fel, vagy nem került (eddig) adásba.
Mainka kifejezetten életszerűtlennek és nevetségesnek nevezte, hogy a nagy német multik a magyar kormányzati kapcsolataik „megolajozását” egy kis, német nyelven megjelenő budapesti lap támogatásától várnák. Ez jelzi számára, hogy a kérdések megfogalmazója „semmit sem tud Magyarországról”.