A vádirat szerint a hattagú számlagyár 2015 áprilisától 2020 decemberéig gazdasági társaságok széles körét szolgálta ki fiktív számlákkal annak érdekében, hogy azok az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségüket jogosulatlanul csökkentsék. A számlagyárat irányító férfi határozta meg, melyik cég nevében mikor, kinek állítanak ki ténylegesen el nem végzett szolgáltatásról vagy termékértékesítésről számlát.

A valótlan tartalmú számlákon legtöbbször reklámtevékenység szerepelt, de a fiktív számlát megrendelő cégek igényeinek megfelelően akár búgócsiga- vagy szoftverértékesítésről, olykor fémipari termékek gyártásáról is készültek számlák.

A törvényes működés látszata érdekében a számlagyárat irányító férfi két weboldalt is létrehozott, amelyeken a fiktív számlákat befogadó cégek logóit elhelyezte, igazolva ezzel a kiszámlázott többmilliós hirdetési tevékenység elvégzését – írják a közleményben. 

A férfi bevonta az elkövetésbe akkori barátnőjét is, akivel több céget alapíttatott, és felkérte azok bankszámlái feletti rendelkezésre is. További bűntársai nemcsak cégalapításokkal és fiktív számlák kiállításával, de a bankszámlára érkező pénzek felvételével is segítették a számlagyár működését.

A fiktív számlákat felhasználó vevői cégek a számlákon szereplő összegeket átutalták. Ezután azokat a számlagyár vezetője készpénzben felvette és visszaadta a számlabefogadó cégek képviselőinek – az ügy további 14 vádlottjának. A számlagyár a működéséhez 16 céget használt fel és 20 társaság részére számlázott, összesen több mint 273 millió forint vagyoni hátrányt okozva a költségvetésnek.

 Az ügyészség a vádlottakat üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja, ezért 16 vádlottal szemben börtönbüntetés, 4 vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozza. Az ügyészség emellett az áfacsalás révén előnyt szerző gazdasági társaságokkal szemben szintén pénzbírságra tett indítványt. Bűnösségükről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.