A magyar jogállamiságról vitáztak az Európai Parlamentben, csütörtökön szavaznak is a képviselők Gwendoline Delbos-Corfield jelentéstervezetéről.
Gwendoline Delbos-Corfield azzal kezdte beszédét, hogy a jelentés rendkívül koherens, felelős és jó parlamenti minőségű munka. Azt mélyen sajnálja, hogy az EU fontos lépéseket nem tett meg, annak dacára hogy az alapértékek Magyarországon sérülnek, és a választási önkényuralom hibrid rezsimjeként kezd működni az ország.
A képviselő szerint évek után most jutottak el oda, hogy definiálják, mi történik Magyarországon, mert eddig elkerülték a részletes leírást, helyette metaforákat használtak, mert úgy érezték, csapdába esnek, amikor bevallják, hogy Magyarország már nem demokrácia.
Delbos-Corfield úgy folytatta: a jelentésre azért lett szükség, mert a Sargentini-jelentés megszavazása után változott a helyzet minden területen, és valószínűtlen, hogy pozitív fejlődést lássanak akár Magyarország, akár Lengyelország esetében. Példaként említette, hogy Magyarországon folyamatosan veszélyhelyzetet hirdettek, és annak ellenére hozzájutott az ország a forrásokhoz, hogy korrupciós eseteket tárt fel az OLAF.
Delbos-Corfield szerint az alapvető jogok sérülnek például az LMBTQI-közösségek esetében. A képviselő úgy látja, a nők is ellenséggé válnak, megemlítette az abortusztörvény módosítását.
Didier Reynders a bizottság képviseletében elmondta, hogy az EP által kifejezett aggályok nagyobb részével egyetért, és továbbra is készen állnak arra, hogy fenntartsák a párbeszédet Magyarországgal, és megoldást találjanak az aggályokra. Hangsúlyozta: az uniós jogot be kell tartatniuk, ha ez nem lehetséges, jogsértési eljárásokat kell indítani.
Reynders sürgette, hogy Magyarország erősítse meg az antikorrupciós kereteit és erősítse az igazságszolgáltatás függetlenségét. A helyreállítási alap felhasználását másik kérdésnek nevezte, a bizottság ellenőrzi, hogy megfelelően foglalkoznak-e a tervek minden kihívással, amelyet beazonosítottak az országjelentésben. A bizottság folytatja az egyeztetést a magyar tervekről.
A politikus aláhúzta: az EU-nak rendelkezésére áll a feltételességi rendelet is az unió költségvetésének védelmére. Reynders kiemelte, hogy eszmecsere zajlik a magyar hatóságokkal, a hiányosságok, amelyeket beazonosítottak, orvoslásra várnak.
Reynders konkrét problémákat is említett, többek között a rokonoknak való kedvezést, a médiapluralizmus helyzetét és a közmédiával kapcsolatos aggályokat.
A veszélyhelyzettel a fékek és ellensúlyok rendszerét aláássák, a jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége is komoly aggályokra ad okot.
Reynders úgy látja, a kormány széles körben élt a veszélyhelyzet adta jogkörökkel olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódtak szorosan a járványügyi válsághoz. Végül elmondta: nem tudja kijelenteni, hogy pozitív fejleményekre került volna sor az országban, de reméli, hogy a párbeszéd lehetővé teszi, hogy a hatóságok gyakorlatban reagáljanak az aggályok megoldására.
Az alkotmányügyi szakbizottság nevében Włodzimierz Cimoszewicz következett, aki többek között kifejtette: Magyarországon megszüntették a fékeket és ellensúlyokat és korlátozták a bíróság függetlenségét, valamint visszaéltek az EU-alapokkal. Azt is leszögezte, hogy a magyar kormány nem szolidáris Ukrajnával, miközben az EU próbálja Vlagyimir Putyint megfosztani a pénztől, Magyarország pont az ellenkezőjét teszi, üzletel az agresszorral.
A Néppárt felszólalója Isabel Wiseler-Lima volt, aki úgy fogalmazott, hogy
ha Magyarország eltér az alapértékektől, akkor kudarcot vallottak abban, hogy a helyes úton maradjon. Ez kollektív kudarc is.
Világossá tette, hogy nem elszigetelt esetekről van szó, hanem szisztematikus problémákról, amelyek súlyosbodnak, a kormány nem mutat szándékot arra, hogy változtasson. Wiseler-Lima úgy gondolja, a bizottságnak és a tanácsnak is lépnie kell, hogy meggyőzzék a magyar kormányt a jogállamiság visszaállításáról.
A szociáldemokrata Bettina Vollath azzal kezdte, jó lenne, ha ezt a beszédet nem vagy máshogy kellene megtartania, de nem változik a helyzet Magyarországon, „Orbán Viktor kormánya évek óta rendszerszerűen és tudatosan rombolja le a demokratikus intézményrendszert”.
A liberális Renew Europe román képviselője, Ramona Strugariu arról beszélt, hogy a legfontosabb EP-szankciók elítélik Magyarországot, amiért aláássa az európai alapértékeket. Július 19-én Budapesten a Fidesz EP-képviselői indítványára olyan javaslatot vittek át a törvényhozáson, amely szinte már az Európai Parlament feloszlatását javasolta. Nem lehet arra kényszeríteni az uniós polgárokat, hogy azt az agyrémet finanszírozzák, ami Magyarországon folyik.
Magyarország nem működő demokrácia, és nem követi az uniós alapelveket, értékeket. Állami terror zajlik, ez egyértelmű fenyegetést jelent az uniónak. Magyarország jelentős uniós összegeket kapott az elmúlt évek során , amelyek jelentős része az Orbán-család és baráti körének zsebébe vándorolt. A pénzek felhasználása miatt már kilenc eljárás folyik ellenük – mondta az egyik liberális EP-képviselő.
Jean Paul Garraud, az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport tagja úgy vélte, túlzók a jelentésben megfogalmazottak. Utalt arra, hogy a Fidesz már negyedszer győzött a parlamenti választásokon, tehát megkapták a felhatalmazást a kormányzáshoz. Magyarországon pedig működik a demokrácia.
Jadwiga Wiśniewska, az Európai Konzervatívok és Reformerek lengyel képviselője azt mondta, olyan dolgokat kérünk számon Magyarországon, amelyek nemzeti hatáskörben eldönthetők.
Malin Björk, a Baloldal képviselője szerint Európa közepén veszélyben a demokrácia. Ha valaki megnyeri a választásokat, akkor nem kell az alapvető dolgokat betartania? A sajtót szabadnak tudni, a nők jogait tiszteletben tartani és így tovább. Orbán és az oligarchái nem kaphatnak pénzt azért, mert sárba tiporják az emberek alapvető jogait.
Hidvéghi Balázs magyar EP-képviselő úgy vélte, inkább a gazdasági bizonytalansággal kellene most foglalkozni, amivel a háború és a szankciók nyomán most mindenki szembesül. Magyarországgal meg lehet állapodni, de Brüsszel nem akar, csak áltényfeltáró küldöttségeket küldözget az országba.
Paulo Rangel szerint nem sikerült igazi nyomást gyakorolni Magyarországra, minden mutató romlott például az alapjogokat vagy a sajtószabadságot illetően. Hozzátette, hogy Magyarország kormánya az egyetlen, amely csak kétesen tud fogalmazni a háborúval kapcsolatban. Trócsányi László azt vetette közbe, hogy nyugati országokban átpolitizálódik az igazságszolgáltatás, az EP mégsem szól ehhez semmit. Rangel válaszában aláhúzta: független szervezetek mondták ki, hogy Magyarországon veszélyben van az igazságszolgáltatás függetlensége.
Ujhelyi István kifejtette, hogy elsősorban büszke magyar családapa, másodsorban szociáldemokrata EP-képviselő. Mindkét minőségében szomorúvá teszi hazája helyzete: a háború előtt megjelent infláció, a forint mélyrepülése, a rezsiköltségek mélysége – miközben más országok megsegítik az állampolgárokat –, a nyugdíjasok, a menekülő fiatalok, a pedagógusok és az egészségügy helyzete.
Az MSZP politikusa kitért arra is, hogy van egy „hazudozó Fidesz”, aki Sorost, Junckert, a migránsokat, az Európai Uniót hibáztatja, vagy épp őt mint nem fideszes politikust.
A teljes magyarság érdekét védem, és nem annak a rendszerét, amelyet önök kiszolgálnak
– üzente Ujhelyi István a Fidesz EP-delegációjának.
Cseh Katalin arra kérte a résztvevőket, hogy látogassanak el Magyarországra, beszéljenek az emberekkel, látogassák meg az önkormányzatokat, iskolákat, kórházakat. Leszögezte: az európai támogatásoknak közvetlenül azokhoz kell jutniuk, akik elszenvedik az „autokrata kormány” eljárását.
Tineke Strik, a Zöldek képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy működő médiatörvényre van szükség. Szerinte ha Magyarország megtagadja az uniós bíróság menekültügyre vonatkozó döntéseit, további forrásmegvonással kell büntetni. Szükség lenne a tudományos és a bírósági tevékenység szabadságára is Magyarországon. Az egyik kérdés azt firtatta, hogy pontosan mit csinált rosszul Magyarország. Milyen emberi jogok kérdésében ítélték már el az országot? A válaszban ugyan nem neveztek meg egyetlen esetet sem, de a zöld képviselő szerint a jelentéstevő tapasztalatai alapján egyértelműen parancsuralmi rendszer van Magyarországon, szinte teljesen eltűnt a civil társadalom, a fékek és ellensúlyok rendszere megszűnt.
Tom Vandendriessche, az Identitás és Demokrácia tagja úgy vélte, hogy Európa úgy viselkedik, mint egy szuperállam, amely szeretné minden akaratát rákényszeríteni a nemzetállamokra, és a brüsszeli bürokraták elképzeléseit Budapestnek is szó nélkül meg kellene valósítania.
Patryk Jakit viszontkérdése az volt Cseh Katalin részéről, hogy szokott-e beszélgetni magyar barátaival arról, milyen döntéseket szavaz meg a magyar kormány. Válaszában a Konzervatívok és Reformerek tagja úgy vélte, a demokrácia azt jelenti, amit a nép akar, a nép pedig Orbán Viktort beválasztotta a hatalomba. Újabb kérdés érkezett a lengyel képviselőhöz. Van egy lengyel mondás, amely szerint az ember olyan lesz, mint a barátai. Orbán úgy viselkedik, mint Putyin. Vajon ki nem tartja magát a szankciókhoz? A magyarok vagy mondjuk a németek? Feleletében a képviselő ügyesen kikerülte a konkrét választ.
Gyöngyösi Márton szerint rendszerszintű korrupción alapul az egész rezsim, ha pedig megjelent volna a vitán Orbán Viktor, elmondaná: hamis dolgokat állít a jelentés, Magyarországot támadják. A Jobbik EP-képviselője kiemelte: fontos, hogy az EU megtalálja annak útját, hogy ne a kormánynak, hanem az önkormányzatoknak juttassa el az uniós forrásokat.
Hölvényi György úgy jellemezte a jelentést, hogy az különböző tények, vélemények, féligazságok összehányt egyvelege, és ő ilyet európai dokumentumban még nem látott, „mondjuk ki: hungarofób gyűjtemény”. A KDNP-s politikus úgy véli, hogy az „egyre radikalizálódó” európai baloldal gyámság alá akarja helyezni Magyarországot, miközben elsöprő többséggel választották újra pár hónappal ezelőtt a kormányt, a jelentésben mégis az ellenzék toposzait hangoztatják, ezzel komolytalanná teszik az EP szerepét. Hölvényi szerint a magyar kormány is tévedhet, de látni kell, hogy Magyarország a megegyezés érdekében mindig kész volt a kompromisszumokra.
Nyugodtan alapítsanak egy hungarofób baráti kört, az lenne az igazán őszinte beszéd.
A S&D-től Juan Fernando López Aguilar elmondta: az elmúlt tíz évben az EU-nak egyre több oka van arra, hogy aggódjon Magyarország és Lengyelország helyzete miatt. Úgy fogalmazott, hogy sok jel mutatkozott Magyarországon az orbanizáció szindrómájára, és ugyanez történik Lengyelországban, összefonódnak a hatalmi ágak. Győri Enikő kormánypárti EP-képviselő azt vetette közbe, hogy a spanyol kormány nem vette figyelembe az alkotmányt a Covid-veszélyhelyzet kihirdetésénél. Aguilar egyetért azzal, hogy csak rendkívüli feltételek között lehet elfogadni a veszélyhelyzetet.
A Zöldektől Terry Reintke arról beszélt, hogy a demokráciaellenes törvények elfogadásával tekintélyelvű rendszert alakítanak ki Magyarországon, ennek részeként a sajtót elnyomják. A tanácsnak többet kellene tennie, hogy megvédje a demokráciát az unióban.
Marcel de Graaf szerint az Európai Unió egy korrupt diktatúra. Az Identitás holland képviselője idézte Von der Leyen délelőtti beszédét, amelyben szerinte az elnök csak a maga szerepét domborította ki például a koronavírus-járvány idején tett intézkedéseivel. A magyar kormány azonban – szerinte – mindig is a hit védelmezőjeként lép fel.
Jorge Buxadé Villalba konzervatív képviselő szerint a jelentésben nincsen egyetlenegy olyan felvetés se, amely arra utalna, hogy az alapjogokat megsértették volna. Mindenhol készek vagyunk megvédeni a nemzeti érdekeinket! – tette hozzá. Ehhez csatlakozott a független Nicolas Bay, aki szerint Orbán Viktor nagyon helyesen népe érdekeit tartja szem előtt, és ez lehetne útmutatás a világnak is.
A román Vincze Lóránt szerint nincs diszkriminatív intézkedésről szó a jelentésben. A kisebbségi politikában, a kisebbségi kérdésben az EU-ban Magyarország az az állam, amely talán a legszélesebb jogokat biztosítja. Nincs zsidóellenesség sem Magyarországon, hiszen zsidó vezetők mondtak nemrégiben köszönetet a budapesti kormánynak a példás együttműködésért – fejezte be a néppárti képviselő.
A szociáldemokrata Katarina Barley szerint Magyarország kleptokráciává vált, a bizottságnak és a tanácsnak kategorikusnak kell lennie, mert a kleptokráciák ellen csak úgy lehet felvenni a harcot, ha nem teszik lehetővé, hogy az adófizetők pénze felett rendelkezzenek.
Maite Pagazaurtundúa arról beszélt, hogy a populista rendszerek szeretnék a rezsim középpontját úgy kialakítani, hogy a vezető alakítsa az ország rendjét, viszont mindent, amit nem tart ellenőrzése alatt, azt le akarja rombolni.
Nem szabad elfogadni, hogy Orbán Viktor megfossza értelmétől a jogállamiságot, a demokráciát. Nem szabad megengednünk
– mondta a Renew képviselője.
Harald Vilimsky (Identitás és Demokrácia) sok magyar politikust ismert meg, akik művelt és barátságos emberek, szerinte nem érdemlik meg, ahogy most bánnak velük. Vilimsky sokszor volt Magyarországon, a közép-európai kultúra egyik fellegvárának nevezte Budapestet, úgy látja, hogy a választások szabályszerűen zajlottak, és nem kérdéses, hogy Magyarország, valamint Lengyelország demokrácia, jogállam-e, csak konzervatív értékeket képviselnek.
Ladislav Ilčić (Európa Konzervatívok és Reformerek) azt a kérdést tette fel, hogy miért csak Magyarország van mindig pellengére állítva.
A magyaroknak fontos a vallási és nemzeti identitásuk, így értik az európaiságot, ezt meg kell nekik hagyni
– hangsúlyozta Ilčić, hozzátéve: nem fenyegetik az emberi jogokat, ellenben ez a jelentés fenyegeti azokat az európai magyar polgárokat, akik demokratikusan választottak maguknak kormányt.
A független Miroslav Radačovský nem ért egyet az állásfoglalással, szerinte csak dühösek azért, mert az EU aktív Fidesz-ellenes kampánya ellenére Magyarország polgárai úgy döntöttek, hogy konzervatív-kereszténydemokrata kormányt választanak. „Magyarország, fel a fejjel” – mondta magyarul a képviselő.
A néppárti Tom Vandenkendelaere szerint Magyarország megsértette az alapértékeket, a jogállamiság leépül. Azt kérte, hogy a magyar kormány mutasson tényeket, hogy továbbléphessenek az uniós források felszabadításában.
Moritz Körner a Renew Europe nevében arról beszélt, hogy nyáron Orbán Viktor azt mondta, mi nem kevert faj vagyunk. „Ez egy rasszista kijelentés. Bár ebben nincs semmi újdonság. Pontosan ismerjük mi a helyzet Magyarországon és egyszer ítéljék már el ezekért Orbán Viktort és az EP-ben ülő lelkes követőit. Most itt a lehetőség, hogy a jogállamiság megsértése miatt végre büntetésként forrásokat vonhatnak el Budapesttől” – hangsúlyozta.
Evin Incir arra emlékeztetett, hogy sok a demokráciaellenes mozgalom Európában és van egy tagállam is, amelyre ugyanez elmondható. A svéd szocialista szerint egy fillért sem szabadna juttatni Orbán kormányának, egy rasszista politikát nem támogathat az unió, és nem szabad megengedni, hogy a magyar példa elterjedjen az EU-ban.
Fabienne Keller, a Renew Europe tagja felidézte a jelentés egyik megállapítását, hogy ha most kellene felvenni Magyarországot, akkor már nem felelne meg a kritériumoknak. Hozzátette: az Orbán által bevezetett rendszert szerencsére már vizsgálják uniós szinten, nem lenne szabad tehát az újjáépítési alapból pénzt juttatni Magyarországnak.
Nicolaus Fest, az Identitás és Demokrácia német képviselője azt mondta, a francia multigazdagok felvásárolták az ottani sajtót, így ők irányítanak mindent és hasonló folyamat megy végbe Németországban is a sajtó terén. Ezekkel az ügyekkel is kellene foglalkozni az Európai Parlamentben, és nem csak örökké a magyarországi helyzettel.
Jiri Pospisil néppárti képviselő megjegyezte, hogy már többször vitáztak a magyar jogállamiságról, mint a szexuális másság és a kisebbségek esetében is. Kérte, hogy a Tanács világítson rá arra, hogy Magyarország hol és milyen módon sértette meg a különböző alapjogokat. Ha nincs jogsérelem, akkor ezt a vegzálást abba kell hagyni. Ha viszont volt jogsértés, akkor azt szankcionálni kell.
A szocialista Cyrus Engerer arról beszélt, hogy a magyar kormánynak és nem a magyaroknak kell felelni azokért a hibákért, amelyeket elkövetett. Kérdésre pedig azért nem válaszolt, mert nem akart teret adni további szélsőjobboldali propagandának kérdés formájában.
A következő felszólaló a Renew Europe-ból Michel Simecka volt, aki szerint a Tanács puha volt Magyarországgal szemben, miközben Budapest sorra vétózza meg a közös uniós döntéseket, ott próbál meg keresztbe tenni, ahol tud. Deutsch Tamás kérdése az volt hozzá, hogy párttársa, Guy Verhofstadt kínos pénzügyeiről nem akar-e esetleg beszélni, miközben Orbán Viktort a kleptokráciához sorolja. Válaszában a szlovák képviselő azt mondta, a korrupciót az unió minden szintjén üldözni kell.
„Ami itt zajlik, az boszorkányüldözés” – jelentette ki Gál Kinga, aki jelezte: egy évtizede küzd a kártyavárként épülő gyűlölet ellen. A kormánypárti képviselő úgy gondolja, hogy az „igaztalan szövegek” a magyar ellenzék megrendelésére, úgymond független szakértők segítségével készültek. Gál Kinga felháborítónak tartja, hogy azok, akik negyedszerre szenvedtek megsemmisítő választási vereséget, mindent megtesznek azért, hogy megfosszák Magyarországot a jogosan járó uniós forrásoktól, ahelyett, hogy a magyar emberek érdekeit tartanák szem előtt, elárulják őket.
Pietro Bartolo (S&D) egyértelműnek nevezte, hogy a magyar jogsértések a magyar határokat is átlépik, mert megingatják a bizalmat az EU iránt. Jelezte azt is, hogy a hetes cikkelyes folyamatot már négy éve megindították, de semmi nem javult, épp ellenkezőleg.
Abir Al-Sahlani (Renew) a kritikákon túl azt is megjegyezte, hogy néha összemossák a magyarokat a korrupt magyar kormánnyal, valamint a leírtakon kívül is lehetne találni példákat a korrupcióra. Billy Kelleher (Renew) szerint Orbán Viktor és pártja szisztematikusan leépítettek több alapelvet az utóbbi években, és az orbáni politikai filozófia alapjaiban megy szembe az EU értékeivel.
Vlad Gheorghe (Renew) arról beszélt, hogy az európai értékek figyelmen kívül hagyására nem lehet kifogás a háború, és nem lehet megengedni, hogy Vlagyimir Putyin Európa közepén barátkozzon.
Didier Reynders végül megköszönte a vitát, és egyértelművé tette, hogy a jogállamiság az alapja az európai egységnek. Azt is megfogalmazta, hogy az ajtó nyitva áll a magyar hatóságok előtt.
A jelentéstevő Gwendoline Delbos-Corfield záróbeszédében kifejtette: ha Magyarország EU-n kívüli állam lenne, akkor világos definíciót adtak volna a rendszernek már évekkel ezelőtt, de így kényelmetlen helyzet alakult ki. A képviselő aláhúzta, hogy a parlament elvégezte a munkáját megfelelt a kötelességének.
A demokrácia nem azt jelenti, hogy a többség akaratát mindenképp keresztülviszik mások jogainak kárára.
Delbos-Corfield szerint a magyar kormány hazudik, amikor azt mondja, hogy az Európai Unió magyarokat küldene a háborúba, vagy nemátalakító műtéteket akarna az óvodákban. A képviselő azzal zárta a vitát, hogy sokkal többet kell tenni Magyarországgal kapcsolatban, mostantól a Tanács oldalán pattog a labda, és azzal a kérdéssel is szembe kell nézni, hogy bevezessenek-e szankciókat, vagy felfüggesszék-e Magyarország szavazati jogát a Tanácsban.
Gwendoline Delbos-Corfield jelentését vitatta meg az Európai Parlament. Júliusban az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elfogadta a zöldpárti EP-képviselő jelentését, és azt kéri, hogy egyelőre ne hagyják jóvá a magyar helyreállítási tervet, így az ehhez járó forrásokat se folyósítsák.
Az Európai Parlament oldalán elérhető közlemény alapján a Magyarországgal szembeni aggályok közé az alábbiakat sorolták:
A LIBE elítéli a magyar kormány „szándékos és rendszerszintű erőfeszítéseit” az uniós alapértékek aláásására, de rögzíti: a határozott uniós fellépés hiánya is hozzájárult, hogy Magyarországon „hibrid rezsim” alakuljon ki. A jelentésben elítélték azt is, hogy az Európai Unió Tanácsa képtelen érdemben előrelépni a demokratikus normákkal szembeni visszaélések elleni küzdelem terén. A képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy használja ki a rendelkezésére álló valamennyi eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszert az európai értékek védelmére.
Ursula von der Leyen délelőtt mondta el az Európai Unió helyzetét értékelő beszédét. Ebben világossá tette: az Európai Bizottság kötelessége és legnemesebb szerepe a jogállamiság védelme, az unió költségvetését pedig meg fogja védeni a jogállamisághoz kötődő úgynevezett feltételességi mechanizmuson keresztül.
Az Európai Bizottság elnöke arról is biztosította az EP-képviselőket, hogy továbbra is ragaszkodni fognak a bírói függetlenséghez. A beszéd további részleteiről itt olvashat.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Unió helyzetéről szóló vita során, az Európai Parlament plenáris ülésének részeként Strasbourgban, Franciaországban 2022. szeptember 14-én. Fotó: Frederick Florin / AFP)