A hivatal közleménye szerint az alkalmazás elkészültével Budapest is felzárkózott azon európai nagyvárosokhoz – Bécs, Amszterdam, Helsinki és Berlin után –, amelyek interaktív szolártérképpel segítik a lakosokat és egyéb szereplőket napelemes fejlesztéseik tervezésében – idézi az MTI.

Budapest szolártérképe a nappalhajtva.budapest.hu/szolar-terkep/ oldalon érhető el.

A kommünikében kitértek arra, hogy a szimulációk eredménye szerint összesen körülbelül 5000 MW napelemes potenciált rejtenek a fővárosi tetők, ez több mint két és félszer több, mint a Paksi Atomerőmű (2000 MW) kapacitása.

Budapesten jelenleg közelítőleg 100 MW napelem üzemel, országosan eddig körülbelül 3400 MW napelemes kapacitást kapcsoltak a villamosenergia-hálózatba, ebből közel 1200 MW a háztartási méretű naperőművek kapacitása – írták.

A közleményben idézték Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest, aki az alkalmazás szerdai bemutatóján hangsúlyozta: Budapest célja hosszabb távon a klímasemlegesség és az energiafüggetlenség megteremtése. Ez nemcsak a mostani energiaválságra válasz, de az élhető város megteremtésének garanciája is – mondta.

Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a térkép, napelemes tanácsadóirodájuk és dedikált napelemes tájékoztató honlapjuk értékes segítséget nyújt a budapestiek számára ahhoz, hogy informáltan vághassanak bele napelem telepítésébe. Ezzel nagyon fontos alapkövét tettük le annak, hogy a főváros megvalósíthassa klímacéljait, a negyvenszázalékos csökkentést a szén-dioxid-kibocsátásban 2030-ig – mondta.

A közlemény szerint Kiss Ernő, a több mint háromszáz iparági vállalatot tömörítő Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke elmondta: a napelemes piac soha nem látott mértékben fejlődik Magyarországon, és már egy lakossági méretű napelem esetében is kedvező megtérülési mutatók érhetők el: átlag alatti fogyasztás és árszint mellett nyolc-tíz év, a feletti kategóriában négy-öt év.

Mint írták, a városvezetés tervei szerint 2030-ig a jelenlegi napelem-kapacitásokat a százharmincszorosára kell növelni ahhoz, hogy teljesülni tudjanak a Budapesti Klímastratégiában lefektetett klímacélok. A cél összesen 1500 MW teljesítményű napelem telepítése, ami összesen körülbelül tízmillió négyzetméter napelempaneles felületet jelent, vagyis lakosonként legalább öt négyzetméternyi napelem telepítéséről van szó.

Ezzel az ambiciózus tervvel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítanánk meg, vagyis annyit, amennyi az összes budapesti lakos egyévi áramfelhasználásából a légkörbe kerül. A napelemprogram eredményeképp Budapest összes szén-dioxid-kibocsátása nyolc százalékkal csökkenne, ami az ötöde annak, amennyit összes kibocsátáscsökkentésként szeretne elérni a városvezetés.

A napelemek megsokszorozásának jogi, műszaki és pénzügyi lehetőségeinek feltérképezését egy nagyszabású szakmai program keretében végzi a főváros, amelyhez az EUKI német kormányzati ügynökség több mint félmillió euró pénzügyi támogatást nyújtott. Az Európai Klímavédelmi Kezdeményezés az egész Európai Unió területén finanszíroz klímavédelmi projekteket – olvasható a közleményben.