Augusztus 28-án még kórházi ágyáról mondott köszönetet az érte elmondott imákért, miután átmenetileg javult az állapota. Családja azonban szeptember 14-én arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Wittner Máriát gyors lefolyású, súlyos betegség után érte a halál szerda hajnalban Budapesten. Temetéséről később intézkednek.

Az 1956-os forradalom eseményeiben az első naptól részt vett. A Magyar Rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz. Október 24-én a Corvin közben már a sebesültek ellátásában segített. A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva a fegyveres összetűzésekben is részt vett. Elfoglalták a X. kerületi rendőrkapitányságot, hogy fegyvereket szerezzenek. A november 4-ei szovjet támadáskor az Üllői úton repeszektől megsebesült és a Péterfy Sándor utcai kórházba került.

Ausztriába szökött, majd néhány hét után hazajött. 1957. július 16-án tartóztatták le, 1958. július 23-án pedig első fokon halálra ítélték. A vád: 

Kétszáz napot töltött a börtönben halálraítéltként, majd a másodfokú bíróság 1959. február 24-én ítéletét életfogytiglanra változtatta. 1970 márciusában, 13 év után, az utolsók közt szabadult, de amnesztiát nem kapott.

A rendszerváltozás után aktív szerepet vállalt számos 1956-os szervezet munkájában, 2006-tól 2014-ig a Fidesz országgyűlési képviselője volt. Tavasszal a március 15-i Békemenetről  elmondta, mi az álláspontja az aktuálpolitikáról, és egy reményteljes, nemzetben gondolkodást tartott szem előtt.

Wittner Mária 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, valamint az 1956-os Emlékérmet vehette át, 2006-ban Szent István-díjat, 2016-ban Emberi Méltóságért díjat kapott.

Orbán Viktor miniszterelnök is elbúcsúzott Wittner Máriától

Hűség mindhalálig. Isten nyugosztalja Wittner Máriát!

– írta Facebook-oldalán a miniszterelnök.

Wittner Mária a siralomházat is megjárta, ő volt az egyik utolsó szabadságharcos.

(Borítókép: Wittner Mária a Fidesz országgyûlési képviselõje 2012. március 13-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)