Pusztai Erzsébet szerint nem az abortusztörvényt módosították, hanem a végrehajtási rendelet mellékletét. Az infektológus úgy véli, hogy „nincs a szövegben, hogy »meg kell hallgatni a szívhangot«, a szöveg sokkal homályosabb”.
Mint arról korábban beszámoltunk, változik az abortusztörvény Magyarországon. Az ezzel kapcsolatos belügyminiszteri rendelet szeptember 15-én lépett életbe.
A változtatás lényege, hogy a terhességmegszakítás előtt az édesanyának egy olyan, szülész-nőgyógyász szakorvos által kiadott leletet is be kell mutatnia, amely igazolja, hogy a terhesség megszakítása előtt meghallgatta gyermeke szívhangját. A lépés megosztotta a közvéleményt: egyesek támogatják, míg mások ellenzik az új rendelkezést.
Pusztai Erzsébet belgyógyász és infektológus a közösségi médiában reagált a sajtóban megjelent információkra. Szerinte nem a törvényt módosították, hanem a végrehajtási rendelet mellékletét. Mint írta, „nincs a szövegben, hogy »meg kell hallgatni a szívhangot«, a szöveg sokkal homályosabb”.
Pusztai Facebook-posztjában emlékeztet arra is, hogy 1992 végén szavazta meg a magzatvédelmi törvényt a parlament, amikor képviselőként, majd a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkáraként tartotta kézben a törvény előkészítését. Az 1999-es módosítást ő maga dolgozta ki az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkáraként.
Ugyanakkor a kilencvenes évek óta nemcsak a Magyarországon végzett abortuszok száma csökkent, hanem a születések száma is, ami azt mutatja, hogy
„nem az abortusz csökkenti a születések számát” – hangsúlyozta.
Úgy véli, „a törvényben nagyon sok olyan pont van, amellyel támogatni kellene az állapotos nőt, ám ezeket nem tartották olyan fontosnak, hogy megvalósítsák”.
(3) Az állam
a) elősegíti a fogamzásgátló készítmények és eszközök rászorultságtól függő kedvezményes igénybevételét, a magzati élet védelmét szolgáló, valamint a fogamzásszabályozást ismertető kiadványok közzétételét és a tömegkommunikáció fórumain való ismertetését;
b) elősegíti az anya, illetve a család egésze számára elérhető, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező válságkezelő tanácsadás rendszerének fejlesztését, és szabályozza a tanácsadás során az állami, illetőleg a civil szervezetek hatékony együttműködésének feltételeit, formáit;
c) támogatja a magzati élet védelmét szolgáló tevékenységet, szervezeteket, különösen azokat, amelyek anyagi támogatást is nyújtanak az arra rászoruló várandós anyáknak;
d) a munkajogi szabályozás eszközével gondoskodik a várandós anyák fokozott munkahelyi védelméről;
e) valamint a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások biztosításával segíti a várandós anyát és családját a születendő gyermek vállalásában és felnevelésében
– idézi az orvos bejegyzésében a 1992. évi LXXIX. törvény szövegét.
(Borítókép: Egy kismamát vizsgálnak a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Fotó: Kovács Attila / MTI)