Szeptember 20-án tartja az Alkotmánybíróság az ítélkezési szünet utáni első teljes ülését, amelynek napirendjén több érdekes indítvány is szerepel. Köztük a Győri Törvényszék egyik bírójának kezdeményezése, amely egy konkrét ügyben a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentés jelenlegi szabályozását támadja. A bíró szerint ugyanis olyan intézkedés, amely mindenféle alkotmányos indok nélkül zárja ki az iskolai felkészítő évet megelőző évekre a felmentés lehetőségét, sérti a szülő neveléshez való jogát.
A történet dióhéjban: a szülők a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése alapján beíratták hároméves gyermeküket a helyi óvodába a 2021/2022. nevelési évre. Ezt követően a kormányhivatalhoz 2022. április 13-án érkezett beadványukban kérték a 2022/2023. nevelési évre a gyermek óvodai foglalkozások alóli felmentését, mert csemetéjük beilleszkedése nem történt meg, ami miatt szerintük nem kívánatos az intézményi nevelés.
A kormányhivatal a szülők kérelmét visszautasította. A végzés szerint ugyanis abban a nevelési évben, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, kizárólag újabb kérelem benyújtása esetén vizsgálható érdemben a felmentés lehetősége. És miután a szülők első alkalommal kérték gyermekük óvodai nevelés alóli felmentését, vagyis korábbi kérelem nem volt – hangzott a kormányhivatal érvelése a nevelési törvényre hivatkozva –, így hiányzott a kérelem érdemi elbírálásának objektív feltétele.
A szülők egyáltalán nem nyugodtak bele a visszautasításba, ezért keresetlevelet nyújtottak be a Győri Törvényszékhez, amelyben
Az ügyben eljáró bíró, Járfás András osztotta a szülők álláspontját, és a folyamatban lévő közigazgatási per felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordult. A törvényszéki bíró szerint
a támadott rendelkezés nem támogatja azt a családmodellt, amelyben a gyermek nevelését elsődlegesnek tartják,
anélkül hogy megindokolta volna, miért zárja el a jogalkotó a szülőket a gyermek számára adott esetben szakmailag előnyös felmentés lehetőségének kezdeményezésétől. Álláspontja szerint az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése szerinti neveléshez való jog legfontosabb alkotmányos korlátja a XVI. cikk (1) bekezdése alapján a gyermek legjobb érdeke; a szülő neveléshez való jogához képest az állam intézményvédelmi kötelezettsége csak másodlagos. Az olyan intézkedés, amely alkotmányos indok nélkül zárja ki az iskolai felkészítő évet megelőző évekre a felmentés lehetőségét, sérti a szülő neveléshez való jogát, és nem biztosítja a gyermek érdekének megfelelő nevelést.
Egyébként az „újabb” kérelem fordulat beiktatásának magyarázatát a miniszteri indoklás sem adja meg, így Járfás András szerint nem megállapítható, hogy mi az a gyermek szempontjából védendő érdek, amely a felmentés iránti kérelem előterjesztésének lehetőségét objektív, formai okból korlátozza.
A bíró indítványában azt is jelezte, hogy a szülők keresetlevelükben az Alkotmánybíróság soron kívüli eljárását kérték, mivel
a felmentés iránti kérelem a 2022/2023-as nevelési évre vonatkozik, amelynek első napja 2022. szeptember 1-je,
tehát eddig az időpontig indokolt szerintük a felmentés iránti kérelemről való érdemi döntés. Nos, a június 20-án érkezett bírói kezdeményezést jövő szerdán tűzi először napirendjére az Alkotmánybíróság.
(Borítókép: John Moore / Getty Images)