Balázs Péter azzal kezdte az értékelést, hogy tartalmas, érdekes beszéd volt Ursula von der Leyené, amiben arra is történt utalás, hogy modellek konfliktusáról van szó a háborúval összefüggésben. Az egyik oldalon az orosz autokratikus, egyközpontú modell szemben a nyugati pluralizmussal, amit az Európai Unió véd, a kettő között van Ukrajna, ami a Nyugathoz csatlakozna, de Oroszország nem engedi.

A korábbi külügyminiszter hangsúlyozta, hogy általában a jó szokott győzni, az ő szemében az a jó, aki az emberi szabadságot engedi kiteljesedni, elismeri a sokszínűséget és teret enged a nyílt versenynek.

Szerintem a Nyugat fog győzni, talán nem is sokára

– fogalmazott Balázs Péter.

Navracsics Tibor nagyon nehéz műfajnak tartja, amit az Európai Bizottság elnöke évről évre teljesít. A területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős miniszter kifejtette: ezt az Egyesült Államok elnökének uniót értékelő beszédének mintájára hozták létre, valószínűleg azzal a céllal, hogy legyen még egy olyan eszköz, amivel megteremtik az európai belpolitikát, viszont van két eszköz, ami – szemben az amerikai elnökkel – a bizottság vezetőjének nem áll rendelkezésére.

Az egyik, hogy az amerikai elnök mögött ott van az amerikai politikai közösség, ellentétben a bizottság elnökével, aki mögött nincs egyértelműen definiálható európai közösség, bár történtek előrelépések ebben a folyamatban. A másik, hogy az amerikai elnöknek erős, nemcsak politikabefolyásoló, hanem rendeletalkotó hatásköre is van, ráadásul a médián keresztül erős napirend-meghatározó szerepe is tud lenni. A bizottság elnökének nincs hasonló, rendeletalkotó hatásköre.

Ha az Európai Bizottság elnöke saját magát nem epizodistának, hanem az Európai Unió meghatározójának akarja mutatni, akkor harsányan, határozottan, eredeti kezdeményezésekkel kell fellépnie

– rögzítette Navracsics Tibor, példaként hozva Jean-Claude Junckernek az óraátállítás megszüntetéséről szóló bejelentését, amivel megragadta az európai közvélemény figyelmét.

Navracsics Tibor kitért arra is, hogy az orosz agresszió húzóerőt jelent az EU egységesülése irányába, Ursula von der Leyen egy kellően jelentős világpolitikai esemény emelvényére felállva beszélhet. A miniszter megjegyezte azt is, hogy föderalista ihletettségű beszéd volt a bizottság elnökéé.

Működnek a szankciók?

Navracsics Tibor úgy véli, hogy ezt a kérdést az idő fogja eldönteni, de a bizottság sem azt mondja, hogy rövid távon működnek a szankciók. A volt uniós biztos az időtávban lát különbséget, a magyar kormány rövid távon fogalmazza meg a szankciók kritikáját, a bizottság azt mondja, hogy közép- és hosszú távon működhetnek. A magyar kormány logikája az, hogy minél előbbi békekötés és a szankciók megszűnése visszahozná a gazdasági kilábalás lehetőségét.

Balázs Péter általában véve a szankciókat nem tartja jó eszköznek a diplomáciában, általában árat felverő, kerülőutakat építő hatásuk van, de mégis van hatásuk: egyrészt fogyasztja a forrásokat, másrészt egy „politikai felemelt ujj”, így a szankcióknak van helyük. A volt biztos Navracsics Tiborral ellentétben nem hallott föderalista hangot Ursula von der Leyen beszédében, inkább a tagállamok egységéről volt szó.

Üzenet Magyarországnak?

Ursula von der Leyen beszédében a demokrácia, a jogállamiság védelmét is hangsúlyozta. Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nem Magyarországra volt kihegyezve a beszéd, de „akinek van füle hallja”, hogy az igazságszolgáltatásról szóló gondolatok Lengyelországnak, míg a korrupciós kérdések Magyarországnak szóltak.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszéd egy megnyugtatási pont is volt az Európai Parlamentnek arra vonatkozóan, hogy belül is rendet tartanak. Navracsics Tibor explicitebb kritikákra is fel volt készülve, olyan értelemben viszont nem tulajdonít ennek különösebb jelentőséget, hogy ez határozná meg a bizottság döntését a magyar kormánnyal történő megállapodásról.

Nem éreztem politikai támadásnak

– tette hozzá Navracsics Tibor, megjegyezve: a bizottság elnökének reagálnia kell az aktuális ügyekre.

Navracsics Tibor a korrupcióval összefüggésben arról beszélt: ha megnézik az egységes piaci teljesítménytáblát, az látható, hogy Magyarország a középmezőnyben szerepel a közbeszerzési eljárások problematikusságát tekintve. A kormány által vállalt közbeszerzési integritási hatósághoz hasonló szerv működik Olaszországban és Szlovéniában is, tehát nem speciális magyar büntetésről van szó.

Navracsics Tibor a megegyezéssel kapcsolatos sajtóhírekről szólva aláhúzta: realista álláspont lehet, hogy a bizottság biztatónak tarthatja a magyar vállalásokat, de azok végrehajtását figyelemmel fogja kísérni, ő pedig egy percig sem gondolta, hogy könnybe lábadt szemmel lezárják a jogállamisági eljárást, valamennyit mégis sikerült gyógyítani a bizalmatlanságon.

A tárcavezető az uniós források ügyéről világossá tette azt is: ha idén aláírják a megállapodásokat, és elindul a folyamat, az első utalások megtörténte már akkor sem valószínű 2022-ben számviteli, belső eljárási okokból.

A bizalmat elveszíteni egy perc, helyreállítani egy évtized, esetleg kicsit kevesebb

– szögezte le Balázs Péter.

A korábbi uniós biztos érdeklődéssel kíséri Navracsics Tibor munkáját, és nagyon nehéznek látja a feladatát, mert úgy kell bizonyítania, hogy nincs iránta bizalom, és a hátországa sem mindig támogatja, sőt néha az ellenkezőjét teszi annak, mint amit el kellene fogadtatni. Példaként hozta a törvényhozás előtti egyeztetési időről szóló vállalást, miközben Magyarországon épp 48 óránál kevesebb idő alatt módosítják a katatörvényt.

Balázs Péter úgy foglalta össze a helyzetet, hogy tizenkét év alatt felépült egy rendszer, a tárgyalónak most azt kellene bizonyítania néhány hónap alatt, hogy ez a rendszer jó útra tér, és más lesz. Ezt ahhoz hasonlította, mint amikor a tigris megígéri, hogy vegetáriánus lesz. Balázs Péter szerint veszteség nélkül nem fogjuk megúszni, és azt a kettőséget tartja a politikai problémának, hogy találtak egy alkalmas tárgyalószemélyt, de a politika nem változik. Megjegyezte azt is: ha Navracsics Tibor miniszterelnökként képviselné a tanácsban Magyarországot,  előrébb járnánk, így azonban nehéz feladata van.

Navracsics Tibor a beszélgetés végén a közönség soraiból érkező kérdésre elmondta, hogy az uniós források közvetlenül civileknek és állampolgároknak történő folyósításában azért nem hisz, mert óriási probléma a költséghatékonyság ellenőrzése. Az Európai Ügyészséggel kapcsolatban világossá tette, hogy a bizottság nem kéri az ehhez történő csatlakozást, és Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője korábban arról beszélt, hogy így is nagyon jó az együttműködésük a magyar szervekkel.

(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Unió helyzetéről szóló vita során a kelet-franciaországi Strasbourgban 2022. szeptember 14-én. Fotó: Frederick Florin / AFP)