Nem indokolt a súlyosan allergizáló élelmiszerek kivezetése a közétkeztetésből – derült ki a Belügyminisztérium lapunknak küldött válaszából. A tárca ugyanakkor jelezte azt is, hogy továbbra is folytatódnak az egyeztetések az allergiás egyesületekkel, amelyek változatlanul az anafilaxiás sokkot leggyakrabban kiváltó mogyoró- és diófélék kivezetését kérik.
Az allergiás gyermekek számára földimogyoró-, diófélék- és szezámmag-mentes élelmiszereket biztosít a közétkeztetés, az egészséges gyermekek esetében azonban ezek az alapanyagok számos hasznos, a gyermekek fejlődését szolgáló tápanyagot tartalmaznak, így kivonásuk nem indokolt
– így reagált a Belügyminisztérium, amikor arról kérdeztük, hogy az allergiás egyesületek kérésére kivonják-e a menzákról a súlyosan allergén, anafilaxiás sokkot okozó alapanyagokat.
Lapunk közvetlenül az iskolakezdés előtt közölt cikket arról, hogy az AllerGéniusz Egyesület és az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület az allergének minimalizálását, az oktatási intézmények életmentő eszközökkel való felszerelését és a pedagógusok felkészítését sürgeti az új tanévben.
Mint ismert, az érdekvédők még januárban egyeztetést kezdeményeztek az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Végül tavasszal már a Belügyminisztérium foglalkozott az üggyel, a tárca a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaságot (MAKIT) kérte fel a protokoll kidolgozására. A protokoll végül az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület közreműködésével született meg, május végén a kész javaslatcsomagot vissza is küldték a tárcának.
A Belügyminisztérium megkeresésünkre ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy már eddig is jogszabály írta elő, hogy „a szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő diétás étrendet kell biztosítani”.
„A közétkeztetés tájékoztatási kötelezettségéről egy európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezik (1169/2011/EU), ami alapján az étlapon kötelező feltüntetni az allergén összetevőket” – hangsúlyozta a tárca.
Az allergiás egyesületek szerint ez a jogszabály önmagában nem elegendő, hiszen például a mogyoró- és diófélék esetén már a magvak illatának belélegzése is súlyos allergiás reakciót válthat ki, vagyis nem kell, hogy az anafilaxiás gyermek fogyasszon az említett alapanyagokból, elég ha azt az egyik osztálytársa teszi meg a közvetlen környezetében.
Emellett vannak olyan előre nem látható, váratlan helyzetek, amikor épp az iskolában derül ki, hogy valakinek súlyos mogyoróallergiája van.
Egy ország rendült meg például azon a januári, tragikus eseten, amikor egy hétéves kisfiú egy iskolai szülinapi tortázás után életét vesztette Újpesten. Mint kiderült, a kisiskolásnál is a súlyos mogyoróallergia váltotta ki az anafilaxiás sokkot.
Ezért vélik úgy az érdekvédők, hogy a közétkeztetésben csak a mogyoró- és diófélék teljes kizárása jelentene valódi biztonságot.
A Hungast-csoport az ország legnagyobb közétkeztetőjeként az AllerGéniusz és az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület javaslatára már vállalta, hogy a menzákon szándék szerint nem használ fel az ételkészítés során szezámmagot, mogyoró- és dióféléket tartalmazó ételeket a gyerekeknek, ezek az élelmiszerek ugyanis könnyen helyettesíthetők más olyan olajos magvakkal – például lenmaggal, napraforgómaggal és tökmaggal –, amelyek jellemzően nem váltanak ki anafilaxiás sokkot.
Az egyesületek hasonló lépéseket remélnek más közétkeztető cégektől is, de miután hetvenezer élelmezésvezető van az országban, úgy vélik, a központi döntés elengedhetetlen.
A Belügyminisztérium válaszában arról is tájékoztatta lapunkat, hogy az érdekvédőkkel „a lehetséges további, szakmailag indokolt és gyakorlatban megvalósítható megoldásokról” az egyeztetések még mindig tartanak. A tárca ugyanakkor felidézte, hogy már eddig is számos előrelépés történt az ügyben.
Egyrészt 2022. július 1-jétől az igazoltan allergiás személyek támogatással juthatnak hozzá az öninjekciózásra alkalmas adrenalintartalmú gyógyszerhez, amelyet magukkal vihetnek a köznevelési intézményekbe is.
Másrészt az iskolákban, óvodákban, bölcsődékben az allergiás gyermekekre „fokozott figyelmet fordítanak”, többek között egy útmutató is készült az intézményben dolgozók számára, ami segíti a vészhelyzet felismerését és kezelését.
A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a pedagógusok egy jelentős része máig nem kapta meg a megfelelő felkészítést az életveszélyes helyzetek kezelésére, és bár az anafilaxiás gyerekek valóban rendelkeznek saját adrenalin-autoinjektorral, a még diagnosztizálatlan tanulók számára megnyugvást jelentene, ha azzal az oktatási intézmények is fel lennének szerelve.
(Borítókép: Sebastian Gollnow / picture alliance / Getty Images)