Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára az avatóünnepségen kiemelte: 173 évvel a szabadságharc leverése és 155 évvel a kiegyezés után ugyan más környezetben, de nekünk magyaroknak ugyanúgy küzdenünk kell a szabadságért és a függetlenségünkért. A jelenlegi nemzetközi politikai vitáink alapját ugyanazok a problémák képezik, melyekkel Kossuth és a márciusi ifjak is szemben találták magukat – mutatott rá az államtitkár.

„Magyarország függetlensége és az önrendelkezésünk ma is a tét” – emelte ki Koncz Zsófia, hozzátéve: „ha a magunk helyén, családunkban, településünkön, munkahelyünkön, közösségeinkben megcselekedtük, amit megkövetelt a haza, akkor valóra válhatnak Kossuth Lajos szavai: Magyarországot a pokol kapui sem fogják megdönteni”.

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója felidézte, hogy Kossuth Lajos élete szimbolikusan kapcsolódik a Nemzeti Múzeumhoz: ugyanabban az évben, 1802-ben született, amikor megalapították az intézményt. Később az intézmény az 1848-as forradalom és szabadságharc egyik bölcsője volt, ahonnan elindultak azok az események, melyek Kossuthot a magyar politika középpontjába emelték. 1894-ben pedig, amikor hazaszállították a hamvait, a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel – írja az MTI.

L. Simon László kiemelte, hogy a nehéz gazdasági helyzet elmúltával egy új és nagyszerű Kossuth-kiállítást fognak berendezni a monoki emlékházban. Mihályi Máté, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) általános főigazgató-helyettese felidézte, hogy Kossuth Lajos monoki szülőházát, ma emlékházát jelentősége miatt nyilvánította történelmi emlékhellyé a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára a kormány.