Index Vakbarát Hírportál

Százötven éve született a legnagyobb magyar szófejtő

2022. szeptember 16., péntek 17:59

Fél évszázadon át jövevényszavakat kutatott, szófejtésekkel, tulajdonnevekkel, helyesírással és nyelvemlékekkel foglalkozott. Társszerzője volt a korszakos jelentőségű Magyar Etymologiai Szótárnak. Ma 150 éve született a magyar nyelvtudomány kiemelkedő alakja, Melich János.

Melich János 1872. szeptember 16-án született Szarvason szlovák felmenőkkel rendelkező, evangélikus családban. Szülei azok közé a fáradhatatlanul dolgozó, puritán parasztemberek közé tartoztak, akik a kemény sziket szívós munkával tették termőfölddé. Édesanyja tizenegy gyermeket szült, és hatot nevelt fel. A család tagjai a szlovák anyanyelvükön kívül magyarul is jól tudtak

Ha azonban a későbbi nyelvészprofesszor igazán bensőségesen, meghitten akart beszélni édesanyjával, felnőttkorában is a szlovák nyelvet használta.

A nyelvi tények tisztelete

A szarvasi elemi iskolában messze a legjobb tanuló volt. Tanítói közbenjárására íratták be 1883-ban a szarvasi evangélikus gimnázium első osztályába, ahol nagy hatással volt rá magyartanára, Zsilinszky Endre, a szintén szarvasi születésű Bajcsy-Zsilinszky Endre édesapja. A harmadik osztály végén jutalmat kapott, mert a „tót” fiúk közül ő tudott legjobban magyarul. 

A rendkívül önérzetes fiú a hatodik osztály végeztével egy igaztalannak vélt tanári dorgálásra reagálva elhagyta az iskolát,

és tanulmányait a szepességi Késmárk evangélikus líceumában folytatta. 1891-ben érettségizett kitűnő eredménnyel. Ősszel magyar és német bölcsészettan-hallgatónak iratkozott be a kolozsvári egyetemre, ahol hamar magára vonta a magyar nyelvtudomány és irodalomtörténet professzorának, Szinnyei Józsefnek figyelmét. Tőle sajátította el a nyelvi tények megkülönböztetett tiszteletét. 1895-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet a budapesti egyetemen.

1901-től a budapesti egyetemen A magyar nyelvtudomány szófejtő része című tárgykör magántanára. Előadásai jövevényszavakról, szófejtésekről, tulajdonnevekről, helyesírásról, szótárakról, nyelvemlékekről szóltak. Többek között tanítványa volt Bárczi Géza, Gáldi László, Hadrovics László, Kovalovszky Miklós és Laziczius Gyula is, aki Bevezetés a fonológiába című munkáját 1932-ben „Melich tanár úrnak” ajánlotta. A szlavisztika tanáraként pedig három állandó jellegű kollégiumot tartott: szláv népek és nyelvek, óegyházi szláv nyelv, szlovák (az ő nyelvhasználatában: tót) irodalomtörténet.

A Corvin-lánc kitüntetettje

Tudományos munkássága különösen három területen emelkedett ki:

A Magyar Tudományos Akadémia 1902-ben választotta levelező tagjává. Székfoglaló előadását A magyar nyelv keresztény terminológiája címmel tartotta meg. 1920-ban lett az Akadémia rendes tagja. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorúval, 1939-ben Corvin-lánccal ismerték el, 1943-tól 1947-ig az Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárnoka volt. 1949-ben a szovjet mintára átszervezett MTA kizárta rendes tagjai sorából, és szavazati joggal nem rendelkező, tanácskozó taggá degradálta. Kizárását az sem befolyásolta, hogy a Tudományos Minősítő Bizottság 1952-ben a nyelvészeti tudományok doktorává nyilvánította.

Az Akadémia csak a halála után több mint negyedszázaddal, 1989-ben rehabilitálta, amikor is a közgyűlés hatálytalanította az MTA tiszteleti, rendes és levelező tagjainak, köztük Melich János 1949. október 31-én tanácskozó taggá való visszaminősítését.

Szarvas nem feledte híres szülöttét

1963. november 20-án, 91 éves korában, Budapesten érte a halál. Öt nappal később a rákoskeresztúri köztemetőben temették el. Amikor huszonöt év elteltével a temetői szabályok esedékessé tették a sír megszüntetését, a Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre és Szarvas Város Barátainak Köre összefogott, hogy Melich János és felesége hamvait a városba szállítsák, ahol aztán az Ótemetőben helyezték őket végső nyugalomra.

A szarvasiak nem feledték el a város híres szülöttét, hiszen ma utca viseli a nevét, volt iskolája falán emléktáblát helyeztek el a tiszteletére, és 2019-ben a mellszobrát is felavatták.

(Borítókép: Dr. Melich János nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, a nyelvészeti tudományok doktora 1957. október 19-én. Fotó: Molnár Edit / MTI)

Rovatok