A Magyarország déli részén fekvő 7600 fős kistelepülés geotermikus energiafelhasználásáról már 2009-ben beszámoltak az Európai Bizottság honlapján.

Kistelek akkor a Környezeti és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP) keretében kapott 1,16 millió eurós támogatásból valósította meg a projektet, 1700 méter mély kutat fúrtak, ahonnan a termálvizet öt kilométer hosszú csővezetéken keresztül juttatják el nyolc közintézménybe, ahol azóta is ezzel a technológiával fűtenek.

Néhány önkormányzati fenntartású épületben vannak a földgáz felhasználására szorulva. Már akkor jelezték, hogy Magyarország bővelkedik geotermikus energiaforrásokban, a termálvízzel való fűtés azóta is működik, és olcsóbb, mint a gázfűtés. 

Nagy Sándor polgármester a város hivatalos honlapján a rezsiváltozással kapcsolatban kijelentette, hogy gázfelhasználás tekintetében nagyrészt függetlenek.

„Igaz, a nagy szivattyúknak, berendezéseknek van elektromosáram-többletköltsége, de ez összességében megtérül a termálvíz energiájának fölhasználásakor” – írta.

Az energiaárak változása ennek ellenére az ő városukat is spórolásra készteti, főleg a villamosenergia-felhasználásuk területén, korábban tervben volt, hogy a teljes közvilágítást lekapcsolják éjjelre.

„A Magyar Villamos Művek Zrt.-vel megegyezve a közvilágítás mennyiségét csökkentik, a lámpatestek nagyjából felét nem kapcsolják be a jövőben éjszaka”– idézte a polgármestert a delmagyar.hu.

Nagy Sándor továbbá kiemelte, hogy minden rendezvényt meg fognak tartani, a művelődési házat nem zárják be, azonban a kihasználatlan időszakokban csak alap, temperáló fűtést fognak működtetni. A keringetőszivattyúkra időkapcsolót tesznek, így szakaszosan fűtik a sportcsarnokot, hogy a medencékben zavartalanul folytatódjon például az Úszó Nemzet Program keretében az úszásoktatás.