Bár az ő ötlete volt a szakrendelők államosítása, egyelőre még csak vizsgálják a lehetőségeket. Ezentúl majd egy beteg csak egy helyre tud bejelentkezni ugyanarra a vizsgálatra.
Pénz és mozgástér híján személyes varázsával igyekezett megnyerni a közönséget − a hallgatóság tagjai közül többen is így értékelték a Népszavának Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár fellépését a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciájának zárónapján, pénteken. A lap beszámolója szerint azt mondták, hogy 90 perces „talkshow-jával” lényegében próbálta elfeledtetni a teremben ülőkkel a konferencia előző két napján hosszasan sorolt problémákat, többek között a szakrendelők beígért államosítását, a végeláthatatlan hosszúságúra nyúlt betegfogadási listákat vagy épp az energiaválságot.
Megkaptam a javaslataitokat, nagyjából a jelzettek nyolcvan százaléka mellett pipa van
– indította a beszélgetést a majd a kormány elé kerülő, még nem nyilvános szakmai programjára utalva Takács Péter, aki igyekezett megnyugtatni hallgatóságát a két nappal korábban még komoly feszültséget keltő témákban.
Elmondása szerint egyik pillanatról a másikra nem államosítják a szakrendelőket, ellenben a jövő év elejétől „ráncfelvarrással” igazítanak nemcsak a kórházak, hanem a szakrendelések finanszírozásán is.
A politikus arról is beszélt, hogy már készül az egységes online időpontfoglaló rendszer, amellyel a beteg egy tajszámmal egy vizsgálatra, csak egyetlen helyre tud majd bejelentkezni. Ha ez elkészül, megszűnhetnek a fantomelőjegyzések, azaz a helyzet, amikor valaki azért „stoppol” több szakrendelőben is időpontot, hogy valahol biztosan sorra kerüljön.
Takács Péter elmondta, hogy bár a szakrendelők államosításának ötlete az övé, ez ügyben egy kicsit hűtené a kedélyeket.
Nem tartunk ott, hogy január elsejétől minden szakrendelő állami tulajdonba kerül.
Egyelőre annyi történik, hogy egy szakemberekből álló csoport vizsgálja az önkormányzati szakrendelők építészeti, műszaki állapotát, a betegforgalmát, a kapacitás-kihasználtságot, a közreműködői, közbeszerzési szerződéseket. Amennyiben ezekből nem az derül ki, hogy jó ötlet az államosítás, akkor nem fogja erőltetni.
Szerinte most az önkormányzatok abban érdekeltek, hogy a saját területükön élőknek minél szélesebb ellátási palettát biztosítsanak. Pénzt nem kímélve ezért időnként olyan szakmákra is szerződtetnek szakorvosokat, amelyeknek nem feltétlenül ott van a helye.
A szakállamtitkár közölte a résztvevőkkel, hogy
egy kisvárosi szakrendelőben nem feltétlenül van szükség gyermekszívsebészetre,
mert nyilván egy településen nem lehet ilyen betegből annyi, hogy megérje egy szakorvos idejét lekötni.
Szerinte az sem megengedhető, hogy egy orvos négy-öt helyen vállaljon két-két órás szakrendelést, mert ezzel több időt tölt majd az ellátóhelyek közötti „utazgatással”, mint a betegek kezelésével. Ez pedig kapacitás és humánerőforrás pazarlása. Azaz a rendszer legdrágább elemét, a szakorvosi munkaórát gyakorlatilag korlátlanul biztosítjuk, miközben nincs belőle elég – állította. Ezeket a problémákat − szerinte − csak akkor lehetne orvosolni, ha egységes igazgatási rendszerhez tartoznának a szakrendelők.
Az energiaválságról elmondta, hogy azt a pénzügyminisztérium saját maga „próbálja kezelni. Ebben mi
aládolgozunk a Pénzügyminisztériumnak.
Első körben az állami fenntartású kórházaktól kértek adatokat. Tudomása szerint a Pénzügyminisztérium arra fog törekedni, hogy aki közfeladatot lát el, az valamilyen kompenzációban részesüljön.
(Borítókép: Egy beteget vizsgálnak az új digitális röntgen berendezéssel egy radiológiai osztályon 2019. június 6-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)