Az elmúlt hetekben az új rezsiszabályok szerinti közüzemi számlák miatt sok elkeseredett vállalkozó, lakossági fogyasztó kereste meg szerkesztőségünket aziránt érdeklődve, mit tehet, ha érthetetlenül magas összegű számlát kap. A jogi lehetőségekről dr. Solt István egyéni ügyvédtől, az act legal Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértőjétől kértünk tájékoztatást.
„Ez nem brutális emelés, hanem tragikus” – írta olvasónk, aki vállalkozóként eddig elfogadható áron kapott áramot, számlája 37 ezer forintot mutatott. Következő számlája viszont több mint 237 ezer forint lett, az év végi hónapokban becslése szerint akár hétszázezer forintról is kaphat fizetési felszólítást. Mások arról számoltak be, hogy a júliusi közüzemi számlájuk augusztusra megduplázódott. Egy család például júliusban 24 köbméter gázt fogyasztott, míg augusztusban 25-öt, mégis kétszeresére nőtt a fizetendő összeg. Nem kevesen ennél is rosszabbul jártak. Egy nagycsaládos olvasónk például így panaszkodott:
Tavaly vettük a házat, novemberben lett bekötve a gáz. A nyílászárókat idén javítjuk, újszülött volt a lányunk, így kellett a meleg, fogyott a gáz. Kifizettünk mindent becsülettel, beállítottunk olyan átalányt, hogy ne legyen meglepetés a következő szezonban. Jelenleg van körülbelül ezer köbméter túlfizetésünk, az átalányt átállítottuk augusztus elsején a nagycsaládos limit alá, most mégis kaptunk egy 120 ezer forintos számlát. Azt akarják, hogy a 25 ezer forintos számlánk helyett fizessünk 120 ezret, pedig jelenleg ők tartoznak nekünk.
Vajon mit tehet a fogyasztó, ha megmagyarázhatatlanul magas számlát kap, ha hibásnak találja azt, vagy egyszerűen csak nem érti, miért kell ennyit fizetnie? Milyen jogi lehetőségek állnak a rendelkezésére? – kérdeztük Solt István egyéni ügyvédet, az act legal Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértőjét.
A közüzemi szolgáltatók a szolgáltatásra irányadó általános és ágazati jogszabályok, valamint a megkötött szolgáltatási szerződés feltételeinek megfelelően kötelesek a fogyasztás ellenértékét és a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb díjakat felszámítani és az ezekről szóló számlát kiállítani.
Ha a számla kiállítása nem felel meg a jogszabályi vagy szerződéses előírásoknak, akkor a szolgáltató megszegi a szolgáltatási szerződést, amiért felelősséggel tartozik a fogyasztó felé.
Annak vizsgálatakor, hogy a számlán szereplő összeg helyes-e, a fogyasztónak körültekintően kell eljárnia, ami akár nagy mennyiségű információ ellenőrzését és egybevetését jelentheti. Nem csak a szolgáltatás árát tartalmazó, a számlázási időszakra vonatkozóan hatályos ágazati rendeleteket kell ellenőrizni, és a bennük szereplő, az alkalmazandó árkategória szerinti árakat felszorozni a kiszámlázott elfogyasztott mennyiséggel, hanem meg kell vizsgálni az általános és egyedi szerződési feltételeket, az üzletszabályzatokat, és ha vannak, más kapcsolódó, a szolgáltatóval érvényben lévő megállapodásokat. Ezek együttese alapján lehet meghatározni azt, hogy pontosan milyen jellemzőket és paramétereket kell számításba venni.
Az elfogyasztott mennyiségen kívül tipikusan figyelembe veendő például a fogyasztási jelleggörbe, a súlyozási kulcs, az alul- vagy felülvételezés miatt felszámított díjak
– magyarázta Solt István.
Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a vizsgálandó információk és díjszámítási képletek összetettsége miatt a számlák sok esetben nehezen értelmezhetők lehetnek, még a számlákon segítségképpen elhelyezett számlamagyarázatok ellenére is.
A fogyasztó ilyen esetben a szolgáltatóhoz fordulhat, hogy tájékoztatást kérjen a számla tartalmáról.
Ha a fogyasztó a vizsgálata és az esetleges szolgáltatói tájékoztatás alapján úgy véli, hogy a számla nem felel meg a jogszabályoknak vagy a szerződésnek, elsősorban a szolgáltatóhoz fordulhat panasszal. Ez nemcsak az általánosan érvényes együttműködési kötelezettségből fakad, ami szerint a feleknek a vitás kérdésekben egyeztetniük kell egymással, de sokszor a szerződések is tartalmazzák a felek által vállalt kötelezettségként.
Mindenképpen javasolt az írásbeli panaszt igazolható módon küldeni a szolgáltatóhoz, a választ pedig megőrizni, a telefonos bejelentések esetében feljegyezni a beszélgetés azonosítószámát, amit a telefonos ügyfélszolgálatok ügyfélkiszolgáló rendszerei az ügyintéző kapcsolását megelőzően közölnek, de kérésre a kapcsolt ügyintéző is tájékoztat róla, személyes panasztétel esetében pedig másolatot kell kérni az ügyintéző által felvett jegyzőkönyvből.
A panasztétel önmagában általában véve nem befolyásolja a számla esedékességét és a fizetési határidőt,
az a vitarendezési kísérlet, az egyeztetések alatt letelhet. Körültekintően kell eljárni, hogy a szerződés, beleértve az üzletszabályzatokat és az egyéb feltételeket tartalmazó dokumentumokat, tartalmaznak-e szabályt ezzel kapcsolatban, mert fizetési késedelem esetén, ha a panasz nem alapos, a szolgáltatók a szerződéstől függően többféle hátrányos jogkövetkezményt is alkalmazhatnak, késedelmi kamatot, kötbért számíthatnak fel, és végső esetben a fogyasztót kikapcsolhatják a szolgáltatásból.
A fizetési határidők betartásával megfizetett díjból, ha a panasz alapos, a tévesen felszámított díj visszajár, ezt többnyire túlfizetésként tartják nyilván a szolgáltatók, és beszámítják a később kiállításra kerülő számlák összegébe. Ezzel együtt is kockázatos lehet a vitás számla összegét visszatartani a panaszügyintézés idejére.
A szolgáltatást lakossági felhasználóként igénybe vevő fogyasztó a számlázással, elszámolással, méréssel kapcsolatos problémák esetén a felhasználási hely szerint illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivatalhoz mint fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat, de a kormányhivatalokhoz tartoznak a társasházi számlázással, elszámolással és méréssel kapcsolatos problémák is. Fogyasztóvédelmi problémának azt tekintjük, ha a szolgáltató jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat szeg meg.
A fogyasztóvédelmi hatóság kérelemre vagy hivatalból jár el, vizsgálva a szolgáltató piaci magatartását fogyasztóvédelmi szempontból, de
a fogyasztó egyedi ügyét nem bírálhatja el, azt a békéltető testület oldhatja meg.
A fogyasztóvédelmi hatóság ebben az esetben átteszi a kérelmező ügyét a békéltető testülethez.
Ha a közvetlen egyeztetés a felek között nem vezetett eredményre, ami az eljárás előfeltétele, a békéltető testület ingyenes, gyors és egyszerű eljárásban egyezséget próbál meg létrehozni a fogyasztó és a szolgáltató között. Ha ez nem sikerül, akkor dönt az ügyben.
A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett független testület.
Hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése.
A szolgáltató köteles együttműködni, ami azt jelenti, hogy a békéltető testületi meghallgatásra köteles válasziratot benyújtani, valamint a meghallgatáson a képviselője köteles megjelenni (feltéve, hogy székhelye, telephelye vagy fióktelepe az eljárást lefolytató békéltető testület szerinti megyében van), ellenkező esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki rá a fogyasztóvédelmi hatóság. Ha a meghallgatáson nem kell megjelennie, az együttműködési kötelezettség a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.
A békéltető testület döntése azonban a szolgáltatóra nézve nem kötelező, csak ha kifejezetten elismeri annak.
Szerződésszegéssel kapcsolatos ügyekben és nem lakossági számlázással és méréssel kapcsolatos problémákkal a fogyasztó a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) is fordulhat panasszal. A MEKH eljárását a fogyasztók ingyenesen kezdeményezhetik. Az ügyintézés határideje villamosenergia- és földgázágazatban ötvenöt nap. Az eljárás során a MEKH kérdéseket tehet fel a kérelmet benyújtónak, továbbá a szolgáltatónak is. A válaszok késedelmes érkezése megnyújthatja az ügyintézési időt, ezért célszerű minél előbb reagálni a megkeresésekre. A MEKH a hatósági eljárás, vizsgálat lezárásaként döntést hoz az ügyben, és azt megküldi a fogyasztónak és a szolgáltatónak. Amennyiben a felek ezt nem fogadják el, harminc napon belül jogi képviselő kötelező igénybevételével a Fővárosi Törvényszékhez fordulhatnak a vita bírósági rendezése céljából.
A fogyasztó a MEKH eljárását követően a döntés felülvizsgálatáért, de alternatív megoldásként közvetlenül is fordulhat bírósághoz a szolgáltatóval szembeni panaszával.
A jogvita pontos tárgyától függően
a fogyasztó kérheti a bíróságtól a szolgáltató kötelezését, hogy a szerződésnek megfelelően számítsa fel a díjakat, és a jogszerűtlenül felszámított díjkülönbözetet térítse vissza.
Emellett a fogyasztó kártérítést is követelhet, ha a szolgáltató szerződésszegéséből kára is keletkezett. Ha a számla kiegyenlítésére még nem került sor, akkor a bíróságtól jogvédelmi célból kérhető annak megállapítása, hogy a számlát nem a jogszabályoknak és a szerződésnek megfelelően állították ki, ideiglenes intézkedésként pedig kérhető, hogy a bíróság a per befejezéséig tiltsa meg a szolgáltatónak a vitatott számla érvényesítését, a tartozás hátrányos jogkövetkezményeinek alkalmazását, többek között a szolgáltatásból való kikapcsolást.
Ne felejtsük azonban, hogy a bírósági eljárások, bár szakértő közreműködését többnyire nem igénylik, hosszadalmasak és költségesek lehetnek – hangsúlyozta Solt István egyéni ügyvéd, az act legal Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
(Borítókép: Index)