Megdöbbentő adatokat tártak fel a felzárkóztatásra váró településekről.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Vecsei Miklós egy kerekasztal-beszélgetésen Fabiny Tamás evangélikus püspök, Kállai Ernő társadalomkutató és Binder Mátyás történész társaságában az Együtt és mégis külön – A cigányság a mai magyar társadalomban című Máltai Tanulmányok-lapszám bemutatóján feltette a kérdést: „Hogy lehet, hogy ezek a számok nem ordítanak jobban?” – írja a Magyar Hang.
„Muszáj beszélni erről, mert lassan mi is lopni fogjuk az áramot” – kezdte Kállai Ernő egykori országgyűlési biztos a válaszát arra a kérdésre, hogy időszerű-e a szegénység valódi természetéről beszélni.
Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke elmondta, hogy tud olyan településről, ahol mindenki, így a polgármester is lopja az áramot.
A miniszterelnöki biztos Mátrai Roxánától idézett, aki az ország régóta legszegényebb településének számító Csenyétén járt:
2020 augusztusában jártam először Csenyétén, az ország legszegényebb településeként ismert, száz százalékban romák lakta borsodi faluban. Aznap hazaérve csak ennyit jegyeztem le magamnak: „Ezelőtt még sosem volt olyan barátnőm, akitől miután elbúcsúztam, tetűirtóval kellett átmosni a hajamat.” Ezeket a sorokat azóta sem folytattam, mert nem találtam meg a módját, hogyan tudnám a hangsúlyt a barátnőmre, és nem a tetűirtóra helyezni a történetben, hogy aki olvassa, az a barátságra emlékezzen inkább a bogarak helyett.
Miközben nem szeretném elhallgatni, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által a csenyétei Jelenlét Ház udvarán aznapra szervezett családi délután – közös főzéssel és játékkal – a gyerekek hajához makacsul ragaszkodó tetvek elűzésére is szerveződött. Délutánra megfésülve, változatos parkettafonásokkal szaladgáltak a lányok az udvaron az üstökben rotyogó lecsó és frissen sült bodag körül.
Eddig az idézet, majd Vecsei Miklós hozzátette: Csenyéte az egyetlen olyan hazai település, ahol több a tizennyolc éven aluli, mint a felnőtt, és ahol a falu 72 házából mindössze kettőben van vezetékes víz.
Kállai Ernő egykori kisebbségi biztos szerint arról van szó, hogy szétszakad a társadalom nagyon szegényekre és nagyon gazdagokra, és látnunk kell, hogy ki az, aki próbál tenni valamit az ügyben. Mint mondta: hamarabb kezdenek szülni azok, akiknek egyetlen életperspektívája a közmunka, miközben az egyetemet végzők nem nagyon terveznek egy gyereknél többet.
Vecsei Miklós felhívta a figyelmet, hogy Magyarország 7-8 százaléka a felzárkóztatásra váró településeken fog megszületni a következő 20 évben.
Erre szoktuk mondani, hogy aki nem tud szeretni, kicsit megijedhetne már. És rendben van, vannak tárcaközi bizottságok és miniszterelnöki biztos is, de hogy lehet, hogy ezek a számok nem ordítanak jobban?
– firtatta a miniszterelnöki megbízott.
A beszélgetést vezető Vecsei Miklós megkérdezte a beszélgetésen részt vevőktől, hogyan változtatnának a helyzeten.
Fabinyi Tamás evangélikus püspök szerint az elhangzottak önmagukban is rémisztő adatok, függetlenül attól, hogy romaspecifikusak-e. Az egyház válasza, hogy közösségeket teremt, még ha nem is feltétlenül vallásiakat, mert az mozdítja ki az embereket a letargiából. Kállai Ernő a magas szintű oktatást, egészségügyet és lakhatást emelte ki megoldásként, Binder Mátyás szerint pedig a rendszerváltás azért is tudott elképesztő gazdasági traumává válni, mert megszűnt egymillió munkahely, és nem lett több tíz év múlva sem.
Végezetül a kerekasztal-beszélgetést Vecsei Miklós zárta:
a hajléktalanellátásban is az álló embernek van jobb lehetősége lehajolni, úgy települési szinten is így kellene eljárni
– javasolta a miniszterelnöki megbízott.