Szeptembertől november közepéig tart hazánkban a szarvasok násza, amikor is az állatok veszélyérzet és körültekintés nélkül ugranak ki az útra az arra haladó gépjárművek elé. Mit tanácsolnak a rendőrök? És mit lehet tenni akkor, ha már bekövetkezett a baleset?
Magyarországon évente mintegy 15 ezer vadat gázolnak el a közlekedők az utakon. Az elütött állatok többsége őz és nyúl. Ősszel különösen nagy a szarvasbalesetek veszélye. Szeptembertől november közepéig tart ugyanis a szarvasok násza (a gímszarvasok bőgése és a dámszarvasok barcogása). Ilyenkor lakott területen kívül szinte bárhol találkozhatunk velük. A baleset esélye egyáltalán nem elhanyagolható, hiszen a vadgazdálkodási adatok szerint az országban 117 ezer gím- és 40 ezer dámszarvas él.
Bőgési időszakban a bikák jóval aktívabbak, alapvető óvatosság, veszélyérzet és körültekintés nélkül rohannak ki az úttestre.
A veszélyt az is fokozza, hogy a szarvasok többsége családi kötelékben vagy kisebb csapatokban mozog, így igen nagy a valószínűsége annak, hogy a vadállatok nem magányosan jelennek meg az utakon.
A rendőrség az alábbiakat tanácsolja a gépjárművezetőknek:
Ha viszont már megtörtént a vadgázolás, akkor rendőrt kell hívni. Egyrészt azért, mert ő tudja értesíteni az illetékes vadásztársaságot. Másrészt azért fontos a jelenléte, hogy a baleset minden körülménye hitelesen, fotókkal dokumentált legyen, meg lehessen állapítani a jogi felelősséget.
A balesetnek legalább három szereplője van, akiknek a felelősségét vizsgálni kell:
Legtöbbször persze maga a vad a felelős, de ezzel a ténnyel a jog nem tud mit kezdeni.
A járművezető akkor felelős a vadgázolásért, ha nem tartotta be az útszakaszra vonatkozó közlekedési szabályokat. Így különösen akkor, ha túl gyorsan haladt, jóllehet tábla jelezte előre, hogy az adott útszakaszon szabadon élő állatok megjelenésével kell fokozottan számolni. Hogy mekkora sebességgel lehet közlekedni ilyen figyelmeztetés esetén? Nos, a KRESZ szerint
a jármű sebességét úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.
Csakhogy mehetünk bármennyire alacsony sebességgel, ha féktávolságon belül ugrik elénk a vad, akkor képtelenség megállni.
Vadgázolás esetén a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha az rendelkezett teljes körű casco biztosítással. Ma már több biztosítónál a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellé köthető úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely ilyen esetben segíthet.
Sokáig vitatott volt, hogy a vadkárért az a vadásztársaság felel-e, amelynek a vadászterületén a kár bekövetkezett, vagy az, amelynek a területéről a vad kiugrott, vagy netán együttes felelősség terheli őket. A bíróság úgy döntött, hogy a vadkárt a károkozás helye szerinti vadásztársaságnak kell megtérítenie. Ebből következően annak a vadászatra jogosultnak a felelőssége, amelynek a vadászterületéről a vad kiugrott, így szubszidiárius (kisegítő) jellegű, felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a károkozás nem másik vadászterületen következett be.
Ha a vadgázolás az autópályán történik, elvileg minden esetben meg kell téríteni a járművezető kárát. Az autópálya ugyanis zárt terület, és vadveszély esetén a kezelőnek vadfogó kerítést kell építenie, ráadásul kötelessége rendszeresen ellenőrizni is az állapotát. Hogyha elmaradnak a vizsgálatok, az elhanyagolt vadfogó miatt a közútkezelő felel a balesetért, míg szakszerűen elhelyezett kerítés esetén az illetékes vadásztársaság.
A helyzet mégsem ilyen egyszerű.
Az elmúlt években az autópályák mentén is megjelentek a figyelmeztető táblák.
Márpedig ha olyan útszakaszon történik baleset, ahol ennek veszélyére tábla is figyelmeztet, a területet kezelő vadásztársaság nem fizet az autóban keletkezett kárért. Sőt, amennyiben a vad elpusztult, még ők kérhetik a vadkár megtérítését az autóstól!
A jogviták jórészt nem jutnak el a bíróságig, legtöbbször peren kívüli megegyezésre törekednek a felek. És ha el is jut egy-két ügy, abban sincs sok köszönet. Az Index írt arról az esetről, amikor szarvascsordát látva hiába állt meg a sofőr, egy állat az álló jármű oldalának ütközött, több százezer forint kárt okozva a karosszériában.
A pórul járt autós kérte kárának megtérítését, ám a vadásztársaság azzal utasította el a kárigényt, hogy az érintett útszakaszon a vadveszélyt jelző tábla végig ki volt helyezve, a társaság pedig a baleset időpontjában nem folytatott vadászati tevékenységet. A későbbiekben a járásbíróság és a törvényszék is elutasította a károsult keresetét.
Az ügy eldöntését bonyolította, hogy a baleset időpontjában még a Polgári törvénykönyv 6:563. §-a szabályozta a vadászható állat által okozott kárért való felelősség eseteit. Ez a rendelkezés pedig kimondja: a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a területéről a vad kiváltott, a vadászatra jogosult pedig akkor mentesülhet a felelősség alól, ha azt bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Igen ám, de a balesetet követően lépett hatályba a vadászati törvény módosítása, amely szerint
a vadászható állat által okozott kárért való felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az első esetben a vadásztársaság, míg utóbbiban a gépjármű tulajdonosa tartozik felelősséggel. És bár az autós követelése abban az időszakban történt, amikor a jogalkotó még kiemelte a fokozott veszéllyel járó tevékenység köréből a vad és az ember által fokozott veszéllyel járó tevékenység találkozásának eseteit, a bíróság mégsem ítélte meg a károsult követelését.
Aligha vigasztalja a többieket, hogy bár a károsult autósnak igazat adott az Alkotmánybíróság, a vadászati törvény módosításával szinte zéróra csökkent a vadásztársaságok felelősségre vonásának esélye, hiszen „a vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő”.
(Borítókép: Szarvasok futnak át egy autó előtt a Nagykanizsa és Surd közötti úton 2021. február 26-án. Fotó: Varga György / MTI)