A közhangulat sokat romlott a választások óta. A Fidesztől ugyan sokan eltávolodtak, de a pártnál maradók összességében aktívabbak, mint az ellenzék támogatói. Egyebek mellett ez is kiolvasható a Zavecz Research legfrissebb közvélemény-kutatási eredményeiből.
Tavasz óta 700 ezer szavazót veszített a Fidesz, de így is fölényesen vezeti a pártok rangsorát – közölte legfrissebb kutatási eredményeit ismertetve a Zavecz Research.
A rendszerváltás óta eltelt több mint három évtized legmagasabb párttámogatottságát érte el a Fidesz.
Az idei választások után egy hónappal a szavazásra jogosult népesség 46 százalékára, 3,7 millió választópolgárra számíthatott. Május óta viszont sokan elfordultak a kormánypárttól, jelenleg 37 százalék sorakozik fel mögöttük, ez 3 millió támogatót jelent. A Fidesz visszaeséséből az ellenzék lényegesen nem tudott profitálni, a párt nélküliek lettek jóval többen: 20-ról 26 százalékra, félmillió fővel bővült a politikától távolságot tartók csoportja.
A kutatás szerint az ellenzék legerősebb pártja volt és maradt a Demokratikus Koalíció, májusban 9, most 10 százalékot ért el a teljes választói körben. Továbbra is erős a Mi Hazánk, tavasszal 5 százalékos volt, ezúttal 6 százalékon áll. A Momentum május óta tartja az 5, az MSZP a 4 százalékot. A Jobbik tábora egy hajszállal csökkent, 5-ről 4 százalékra. Az LMP, a Kétfarkú Kutya Párt és a Párbeszéd támogatóinak aránya egyforma: 2-2 százalék – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet szeptember közepén, az ország felnőtt lakossága körében, személyes adatfelvételi módszerrel végzett közvélemény-kutatásának.
A választási győzelmét követő egy hónapban sok új támogató csatlakozott a Fideszhez, ezt a jelentős, négymillió főt közelítő tábort azonban nem tudták egyben tartani, a nyáron 700 ezren elpártoltak.
Az első negyedévben a választókorú népesség 36-37 százaléka állt a Fidesz mögött, május elejére 46 százalékra emelkedett az arányuk, mostanra viszont a korábbi szintre csökkent. A kormánypárttól elfordulók az átlagosnál jóval nagyobb arányban találhatók az alapfokú végzettségűek és a szakmunkás képzettségűek körében: áprilisban még 50 százalékuk a Fidesz híve volt, jelenleg 34-35 százalékuk.
Ugyancsak jelentős visszaesés tapasztalható a kis-közepes városokban és a falvakban: a májusi 50, illetve 54 százalékos Fidesz-tábor 35, illetve 39 százalékosra csökkent. Az említett adatok is jelzik, hogy a jelenlegi Fidesz-kormány eddigi döntései, a válságkezelési lépések főleg az alacsonyabb társadalmi státuszúak, a munkaerőpiacon rosszabb helyen dolgozók, az átlagosnál nehezebb körülmények között élők ellenérzéseit váltották ki, zömmel ők távoztak a támogatók közül. Ezt a megállapítást erősítik azok a változások, amelyek a magukat a társadalom alsó osztályába és alsó középosztályába sorolók körében tapasztalhatók. Májusban az alsó társadalmi osztályba tartozók 49 százaléka volt a Fidesz híve, ezúttal 34 százaléka. Hasonló mértékű a kormánypárt visszaesése az alsó középosztályban is: 48-ról 35 százalékra csökkent a tábor.
A diplomások, a fővárosiak és a megyeszékhelyeken élők, valamint a magukat a felső-közép osztályba sorolók körében viszont nem csökkent a Fidesz tábora, igaz, ezekben a csoportokban májusban az átlag alatti volt a támogatók aránya. A fenti módosulások következménye, hogy a kormánypárt támogatottsága szeptemberre kiegyenlítetté vált, a párt beágyazottsága szinte minden jelentős társadalmi csoportban ugyanolyan mértékű.
A Fidesztől ugyan sokan eltávolodtak, de a pártnál maradók összességében aktívabbak, mint az ellenzék támogatói. Ennek köszönhető, hogy a biztos részvételt ígérő, pártok között választók csoportjában 52 százalékos aránnyal vezet a kormánypárt. A DK ebben a körben a második helyen áll 15, a Mi Hazánk a harmadikon 8 százalékkal. A Momentum 6 százalékos, az MSZP és a Jobbik 5-5, az LMP 3, a Kétfarkú Kutya Párt és a Párbeszéd 2-2 százalékos.
A közhangulat sokat romlott a választások óta. Május elején az emberek 52 százaléka érzékelte úgy, hogy rossz irányba mennek A dolgok hazánkban, szeptemberben jóval többen, a lakosság 62 százaléka.
A pozitív véleményt formálók aránya időközben 41 százalékról 31 százalékra csökkent. Az ellenzéki szavazók véleménye az ország jelenlegi helyzetéről elég egyértelmű, mindegyik párt támogatóinak legalább 90%-a kedvezőtlen folyamatokat érzékel. A párt nélküliek körében is a negatív értékelés a domináns – 71 százalékuknál; pozitívan 7 százalékuk nyilatkozott. A kormánypárti szavazók alapvetően elégedettek az országban zajló történésekkel (72 százalékuk így vélekedik), míg 24 százalékuk szerint rosszul alakulnak hazánk ügyei.
(Az adatfelvétel 2022. szeptember 14–22. között történt, a megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.)
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)