Több közétkeztető cég is büntetést kapott amiatt, mert az előírt mennyiségnél több só került a napi menübe. A 2015-ben elfogadott közétkeztetési rendelet erről szóló passzusát 2021 ősze óta kell betartani, ugyanakkor a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége szerint ez lehetetlen.
Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke szerint a nyersanyagok és a rezsi árának elszállása miatt olyan súlyossá vált a közétkeztetés helyzete, hogy gyakorlatilag már a létéért kell küzdenie. Ráadásul ebben a nehéz helyzetben még büntetésekkel is sújtják a közétkeztetőket, ami további forráskiesést jelent. Zoltai Anna elmondta: Baranya megyében is büntettek már meg közétkeztető céget, ami szerinte azért is elfogadhatatlan, mert nem tartható be a sótartalomra vonatkozó előírás – írja a bama.hu.
A KÖZSZÖV elnöke szerint már a beszállítók által hozott élelmiszerek sótartalma sem teljesíti azt az elvárást, ami egy rendeletben tavaly szeptemberben lépett életbe.
Óvodásoknál 2, másoknál 3,5 gramm sót tartalmazhat a napi menü.
Zoltai Anna szerint ez nem tartható, hiszen a felvágottak, a sajtok, a húsok, a húskészítmények vagy a pékáruk már tartalmaznak annyi sót, hogy sok esetben az ebédhez nem is adnak – vagy elvileg nem adhatnának.
Só nélkül viszont nem lehet főzni, ezt mindannyian tudjuk, hiszen a sónak ízfokozó szerepe is van, emellett a fogyasztó a sóhiányt nagyon gyorsan érzékeli, és otthon sem ahhoz szokott, hogy sómentesen vagy nagyon kevés sóval étkezik, hanem pont abban az élelmiszer-környezetben él, amelyben magas a sótartalom
– mondta a KÖZSZÖV elnöke.
Ha a sóhiány miatt elutasítja a gyerek az ételt, és ezért éhes marad, az legalább akkora egészségügyi kockázat, mint az, hogy a sótartalom esetleg néhány esetben magas vérnyomást okoz negyven év múlva – magyarázta. „Ráadásul a mai élelmiszerárak mellett megindul egyfajta pazarlás, hiszen azt az élelmiszert, amit nem ettek meg, kidobjuk” – magyarázta Zoltai Anna.
A KÖZSZÖV elnöke nem érzékeli a hatóság segítő szándékát, pedig szerinte szükség lenne egy hivatalos magyarázatra vagy tájékoztatásra azzal kapcsolatban, hogy miként lehet tartani ezt a sómennyiséget a fogyasztó számára is elfogadható módon. „A közétkeztetők, az élelmezésvezetők nem láttak kipróbált recepteket, vagy 10 napra előre összeállított, nagy mennyiségben készíthető menüt, amely támpont lehetne” – fogalmazott.
Zoltai Anna hangsúlyozta: lehet kevés sóval vagy só felhasználása nélkül jól főzni, de nem abból az árból, amiből a közétkeztetés főz. Ott más minőségű alapanyagokkal kell dolgozni.
Az a fagyasztott zöldség, amiből a közétkeztetőnek főzni kell, az nem ugyanaz, mint ha valaki a biogazdaságból a frissen leszedett zöldséget használja fel. Más az ízhatása. A sónak ráadásul az ízhatás mellett más szerepe is van: a pékárunál például a szerkezet kialakításában, a húskészítményeknél a tartósításban van jelentősége, tehát nem lehet olyan könnyen ezen változtatni
– zárta gondolatait a KÖZSZÖV elnöke.
Az Index egyik korábbi cikkében arról olvashatnak, hogy az üzemi konyhákat az élelmiszer-, a rezsi- és az üzemanyag-drágulás is extrém módon megterheli. Az egekbe szökő kiadásokat a közétkeztető cégek csak áremeléssel tudják kompenzálni, egy iskolai ebéd ára szeptember óta az ezer forintot is megközelítheti.