A turizmus, amely a gazdasági helyzet indikátorának is tekinthető, az első iparág, amely megmutatja, ha válság van – olvasható a BDPST Zrt. oldalán megjelent elemzésben. A Somlyai Zoltán, a cég hotel üzletágának vezetője által jegyzett írás szerint most a korszerűtlenebb, bizonytalan anyagi lábakon álló szállodákat fenyegeti a legnagyobb veszély, miközben az ágazatot sújtó munkaerőhiány csökkenhet vagy akár meg is szűnhet.
Igazi hullámvasútként lehet jellemezni a nemzetközi és a hazai turizmus elmúlt két évét: 2020-ban a koronavírus-járvány berobbanását követően hónapokig gyakorlatilag teljesen leállt az élet világszerte, majd ezt követően 2021-ben és 2022 első fél évében ismét erősödni kezdett az idegenforgalom az alacsony 2020-as bázishoz képest. Ennek a lendülete akár még az év végéig is kitarthat, ugyanakkor már most prognosztizálható a visszaesés – írja Somlyai Zoltán, a BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója a cég honlapján.
Mint fogalmaz, a háborús helyzet, a romló gazdasági kilátások, a növekvő infláció, az emelkedő megélhetési költségek mind a szabadon elkölthető jövedelmek csökkenéséhez vezetnek, miközben a szektor éppen ezekre a jövedelmekre épül. Éppen ezért a turizmus az első iparág, amely megérzi a válságot.
Az energiaárak elszabadulása, valamint a folyamatosan emelkedő munkaerőköltségek további terhet jelentenek, amelyek mind a szállodák jövedelmezőségét rontják, sokakat a működés határára sodorva. A teljes hazai idegenforgalmi szektor kifejezetten nehéz időszak előtt áll, ugyanakkor az is igaz, hogy nem mindenkit érint egyformán az eszkalálódó válság.
Somlyai Zoltán szerint először valószínűleg a vidéki, korszerűtlenebb, jellemzően háromcsillagos szállodák érezhetik meg a recessziót. Egyrészt mert ezek törzsközönségének fogyhat el először az utazásra szánt jövedelme, másrészt ezek a házak eleve alacsonyabb profitrátával dolgoznak, amit a növekvő energia- és munkaerőköltségek gyorsabban „megesznek”. Azok a hotelek különösen hátrányos helyzetben vannak, amelyeknek mostanában jár le a jellemzően 1-2 évre megkötött energiaszerződésük, és emiatt már a magasabb árral kell kalkulálniuk.
A wellness-szállodákat duplán sújtja a rezsiemelkedés, a wellnessrészlegeknek ugyanis hatalmas az energiafogyasztásuk. Somlyai figyelmeztet arra, hogy az energiaköltség-emelkedés nagyon sok háznál kitermelhetetlen lesz, így nagyszámú bezárásra lehet számítani, az első ilyenekről szóló hírek már meg is érkeztek.
Azok a hotelek ugyanakkor valamivel előnyösebb helyzetben vannak, amelyek az elmúlt években jól használták fel az elérhető támogatásokat, a Kisfaludy-pályázatot, és energetikai korszerűsítést célzó beruházást valósítottak meg.
Az említett folyamatok nyomán jelentős átalakulás indulhat el a hazai szállodapiacon. A régi, modernizálatlan, kevésbé energiahatékony hotelek várhatóan nehéz helyzetbe kerülhetnek, így ez a kínálat csökkenéséhez vezet, de egyben egy általános színvonal-emelkedés is hozhat, hiszen a modernebb, stabilabb üzleti alapokon álló hotelek maradnak majd talpon. Somlyai Zoltán szerint a bezárások miatt meg fog jelenni egy olyan munkaerő-túlkínálat a piacon, amire az elmúlt 8-10 évben nem volt példa.
Évek óta folyamatos munkaerőhiányról lehetett beszélni az ágazatban, a válságban viszont olyan pozícióra is könnyebben lehet majd találni munkaerőt, ami korábban szinte lehetetlen küldetésnek számított.
A bérek emelkedése viszont továbbra is jelen marad, ami a növekvő energiaköltségekkel karöltve áremelésre kényszeríti az ágazatot. Az egyes szállodák túlélése azon fog múlni, hogy meg tudják-e találni azt az árszintet, amelyet a vendégek még hajlandók megfizetni, és amely az emelkedő költségszintek mellett is biztosítja a gazdaságos üzemeltetésüket. Annyi azonban biztos, hogy a túlélő szállodák is alacsony jövedelmezőségű termelőegységek lesznek a jövőben.
Az ágazat számára minden segítség, támogatás életmentő lehet a jelenlegi helyzetben. Somlyai szerint iparág-specifikus megoldás lehetne a SZÉP-kártya használatának megerősítése, kedvezőbb adózással vagy az adható összeg emelésével. A SZÉP-kártya már korábban is a hazai idegenforgalom támogatásának fontos eszköze volt, a jelen helyzetben is lehetne építeni erre.
Somlyai arról is ír, hogy a BDPST Group hoteleit sem kerülik el az ágazati nehézségek, ugyanakkor számos olyan lépést tettek, amelyek tompíthatják a válság hatásait. A hoteleik jelentős részét a közelmúltban felújították vagy jelenleg is fejlesztik, így energiahatékonyság szempontjából az átlagnál jobb helyzetben vannak. Mint fogalmaz, a cég a koronavírus-járvány alatt is kiemelt prioritásként kezelte a dolgozók megőrzését, így a munkaerőhiány is kevésbé érintette őket, és a piaci kihívásokra gyorsabban és rugalmasabban tudnak reagálni, mint a nagyobb láncok. Azt reméli, a nehéz külső környezet ellenére megerősödve kerülhetnek ki a várható gazdasági turbulenciákból.
A BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója, a BDPST Group hotel üzletágának vezetője. Karrierje során végig járta a szamárlétra minden fokát: 1983-ban az akkor nyitott Flamenco Hotelben kezdte a pályáját londinerként, majd concierge, recepciós lett belőle. Egy váltás után került a Kempinski Hotel Corvinushoz, ahol előbb front office menedzser, majd igazgatóhelyettes és végül igazgató lett. A Kempinskinél eltöltött 20 év alatt külföldi szállodák igazgatói pozícióit is betöltötte, dolgozott egyebek mellett Csehországban, Horvátországban és Azerbajdzsánban is.
Tanulmányait több helyen végezte, többek között hallgatója volt az International Concierge Institute-nak, a Reims Management Schoolnak, valamint a Szolnoki Gazdasági Főiskolának is. A BDPST Groupnál betöltött pozíciója mellett a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványa kuratóriumának is tagja.
(Borítókép: Somlyai Zoltán, a BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványa kuratóriumának tagja. Fotó: BDPST Group)