A kormány döntése szerint idén nem lesz őszi szünet az iskolákban, viszont a téli szünetet meghosszabbították január 8-áig. Az intézkedéssel az állam energiát és forintmilliárdokat spórol meg, miközben a szülőknek előre nem tervezett szabadságot kell kivenniük, hogy tudjanak gyermekeikről gondoskodni. Feltéve, hogy megkapják a plusznapokat, hiszen a szabadság kiadása nem a munkavállaló, hanem a munkáltató joga és kötelezettsége.
Mint ismert, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón bejelentette, hogy az energiaválság miatt megváltozik a 2022/2023-as iskolai tanév rendje. A kormány ugyanis döntött arról, hogy a téli szünet az iskolákban december 22-étől január 8-áig fog tartani, az őszi szünet pedig így rövidebb lesz. Ebben az időszakban kormányzati igazgatási szünet is lesz, amivel az állam energiát spórolhat meg.
Másnap hatályba lépett a 2022/2023. tanév rendjére alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 368/2022. (IX. 29.) Korm.-rendelet, amely arról rendelkezik, hogy a 2022/2023-as tanévben
két alkalommal kell legalább hat összefüggő napból álló tanítási szünetet biztosítani.
Ennek megfelelően a most folyó tanévben a téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2023. január 9. (hétfő) lesz. (A téli szünet eredetileg január 3-áig tartott volna.) A rendelet értelmében a korábban meghatározott, október 28-ától november 7-éig tartó őszi szünet nem adható ki, amitől a nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák sem térhetnek el.
A hétvégét és a hivatalos ünnepnapokat nem számítva az idei őszi szünet akár el is maradhat egyes iskolákban. Az intézményvezetők az október 31-ei munkaszüneti és november 1-jei ünnepnapot saját hatáskörben kiegészíthetik igazgatói szünettel. Mivel központi előírás nincs, ezért iskolánként és óvodánként változhat, hogy lesz-e idén őszi szünet vagy nem.
Az őszi szünet eltörlése nem aratott osztatlan sikert. Az ADOM Diákmozgalom felháborítónak találta a kormány döntését, ezért petíciót indított. A mozgalom szerint az állam nem terhelheti át a saját felelősséget a diákok szüleire.
Ha spórolási szándék miatt halasztják el az őszi szünetet, a szülők fizetik meg a hidegebb időszakban a gáz és villany árát az otthonaikban. Ha ezt egyénenként mind biztosítani tudják, és az emelkedő árak mellett is képesek azt fizetni, az összességében nagyobb gáz- és áramfelhasználást eredményez. Amennyiben viszont nem, úgy diákok maradhatnak fűtés és akár felügyelet nélküli otthonokban.
Czéldy Mariann fejlesztőpedagógus pedig az ATV Start című műsorában kijelentette, hogy az elmaradó őszi szünet a szülőknek is problémát jelent. Szerinte a gyerekek október közepére „úgy fognak kidőlni, mint a kártyavár”. Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy az új tanév kezdete óta minden napra jutott egy bomba, az új módosítással csak tovább nőtt a bizonytalanság a tanárokban, a szülőkben és a gyerekekben is.
Az világos, hogy az állam a kormányzati igazgatási szünettel és a meghosszabbított iskolai téli szünettel jelentős energiát spórol meg. A gyermekekről azonban így napközben is a szülőknek kell gondoskodniuk.
Az Index egyik olvasója egy munkaügyi problémára is felhívta a figyelmet. Mint levelében kifejtette,
egy szülőnek a meghosszabbított téli szünet miatt tíz napot kell egybefüggően kivenni.
Tudomása szerint azonban csak hét egybefüggő napról dönthet a munkavállaló, a többi már a munkáltatótól függ. Másrészt a következő évre öt egybefüggő napot lehet átvinni a munka törvénykönyve szerint, ami január 8-áig rendben is van – írta olvasónk –, de mi van akkor, ha valaki már elhasználta a szabadságát, és nincs átnyúló, plusz öt napja?
Nos, a munka törvénykönyve szerint a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban meg kell hallgatnia a munkavállalót. Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben viszont a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Az erre vonatkozó igényt legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt közölnie kell.
A fő szabály szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. És ahogy olvasónk is utalt rá, az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
Fontos azt is tudni, hogy a gyermeket nevelő munkavállalónak – akár férfi, akár nő – a 16 évesnél fiatalabb
Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal növekszik.
Az együtt élő szülőknél a pótszabadság mindkét szülőt megilleti.
A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Még valami: ha a munkavállaló évközben válik jogosulttá a gyermeknevelési pótszabadságra, akkor neki az évre járó teljes pótszabadság jár, mert a törvény nem szabja feltételül ehhez a munkavégzés időtartamát. Például annak a 40 éves szülőnek, aki három, 16 évesnél fiatalabb – köztük egy fogyatékos – gyermeket nevel, 36 (20+7+7+2) munkanap szabadság jár.
A hosszabb téli szünet a munkáltatónak is gondot jelenthet, főként akkor, ha több kisgyermekes munkavállalója van, akik év végén mind egyszerre szeretnének szabadságra menni. Ebben a rendkívüli helyzetben pedig előfordulhat, hogy december 22-étől január 8-áig nemcsak oktatási intézmények, kormányhivatalok zárnak be, hanem termelőüzemek, vendéglátóhelyek és boltok is.
(Borítókép: Sven Hoppe / picture alliance / Getty Images)