A foglalkoztatásfelügyeleti hatóság az év első felében több mint nyolcezer munkáltatót ellenőrzött, és a foglalkoztatók kétharmadánál tártak fel munkaügyi jogsértést, ami csaknem harmincezer munkavállalót érintett. A feketemunka terén toronymagasan az építőipar vezet a személy- és vagyonvédelem, valamint a vendéglátás előtt.
Az ellenőrzések szerint a leggyakoribb hazai munkaügyi szabálysértés a feketefoglalkoztatás. Minden hatodik, vizsgálattal érintett munkavállalót (3997 dolgozót) feketén foglalkoztattak. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ellenőrzések jelentős része olyan munkahelyre irányult, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, vagyis hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása.
A feketén foglalkoztatott munkavállalók fele az építőiparban dolgozott. Még ennél is lesújtóbb, hogy az építőipari ágazatban minden harmadik ellenőrzött dolgozót feketén foglalkoztattak.
Ugyanakkor kedvező változások történtek a mezőgazdaságban, hiszen ebben az ágazatban a feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya a tavalyi év azonos időszakához képest négyről két százalékra csökkent. A jelentés készítői azért megjegyezték:
A mezőgazdaságban az egyik legingadozóbb a feketefoglalkoztatás mértéke, ami az ágazat speciális jellegére, ellenőrzési bonyolultságára vezethető vissza. A nagyobb és eldugottabb munkavégzési területek, a szezonális jelleg és az olykor nagyobb munkavállalói létszám jellemzi az ágazatot, ami az ellenőrzések szempontjából is eltérést jelent.
A feltárt, feketén foglalkoztatott munkavállalók csaknem tizedét a személy- és vagyonvédelmi munkáltatók adták. Ez azt jelenti, hogy az ágazatban ellenőrzött munkavállalók negyedét feketén alkalmazták.
Az év első felében végzett ellenőrzések tapasztalatai szerint valamelyest nőtt a kereskedelmi ágazatban a feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya: az ellenőrzött munkavállalók több mint nyolc százalékát foglalkoztatták a feketefoglalkoztatás valamelyik formájában.
Nem javult a helyzet a vendéglátásban sem. A 2526 ellenőrzött munkavállalóból 395-öt (15,6 százalék) ugyancsak feketén foglalkoztattak.
A feketefoglalkoztatás terén a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság. A munkáltatók változatos indokokkal magyarázzák a bizonyítványukat. Így gyakran hivatkoznak
Vagyis gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, valamint arra, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, aki viszont elmulasztotta a bejelentésüket. Próbamunka esetén pedig csak akkor jelentik be a munkavállaló jogviszonyát, ha a munkavállaló „megfelelt”. Jóllehet a próbamunkának nevezett próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet a bejelentési kötelezettsége alól. Pozitív változás viszont, hogy
egyre több munkáltató a próbanapokra legalább egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban bejelenti dolgozóját, így a legális foglalkoztatás biztosított.
Szintén előszeretettel hivatkoznak a munkáltatók arra, hogy az ellenőrzés napja a munkavállaló első munkanapja. A nehezen megközelíthető munkahelyeken az ellenőrzések elmaradásában is bíznak, és tudatosan nem jelentik be munkavállalóikat. Általános tapasztalat az is, hogy a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése sem eredményezte a feketefoglalkoztatás visszaszorulását, mivel számos munkáltató nem változtatott a gyakorlatán – tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre.
Munkaszerződés nélküli foglalkoztatásnál azok a munkáltatók, amelyek nem akarnak feketén foglalkoztatni, elsődlegesnek tekintik a bejelentést, mivel az a cél, hogy a munkavállaló minél előbb munkába álljon.
A munkaszerződések írásba foglalását „idő hiányában” későbbre halasztják, és előfordul, hogy az végérvényesen feledésbe merül.
Viszonylag ritkán fordul elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, ami egyébként a hatóság tapasztalatai szerint legtöbbször a jogszabályok téves alkalmazására vezethető vissza.
(Borítókép: Damian Gillie / Construction Photography / Avalon / Getty Images )