Felmérést készített az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutató cég arról, hogy a lakosság mennyire bízik az egészségügyben az egyes országokban. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok többsége egyáltalán nem bízik abban, hogy megfelelő ellátáshoz jut a hazai közintézményekben, továbbá a kutatás arra is rávilágított, hogy mely betegségektől tartanak legjobban.
Az Ipsos 34 országban végezte el évről évre készülő felmérését, idén július 22. és augusztus 5. között vették fel az adatokat. A magyarországi vizsgálatban 16 és 74 év közötti embereket kérdeztek meg.
A vizsgálat rámutatott, hogy a magyar egészségügyet nagyon elmaradottnak értékelik a lakosok.
A MAGYAROK 53 SZÁZALÉKA LÁTTA ÚGY, HOGY GYENGE A HAZAI ELLÁTÁS SZÍNVONALA.
A többi válaszadó közül 33 százalék azt válaszolta, hogy „se nem rossz, se nem jó” a hazai egészségügy, miközben mindössze 14 százalék mondta azt, hogy jónak véli az egészségügyi ellátás színvonalát.
Az 53 százalékos arány a legrosszabb értéknek minősült mind a 34 ország közül, még a felmérésben részt vevő latin-amerikai országokban (Brazília, Mexikó, Peru, Kolumbia, Argentína) sem látták ennyire rossznak a helyzetet. A közép-európai régiót nézve Romániában és Lengyelországban végezték még el a felmérést, és ugyan ott sem voltak túl optimisták az emberek (39, valamint 43 százalékban látták gyengének az egészségügyet), de annyira nem volt negatív a véleményük, mint a magyaroknak.
Az emberektől azt is megkérdezték a felmérésben, hogy milyennek látják az egészségügy jövőjét. Erre a kérdésre a magyarok 45 százaléka azt mondta, hogy
szerintük a helyzet csak romlik.
Ez ismét a legrosszabb érték volt a 34 ország közül. Ezzel szemben csak az emberek nyolc százaléka számított arra, hogy javul a helyzet (a maradék 47 százalék nem foglalt állást a kérdésben).
A felmérésben szerepelt még ezenkívül az a kérdés is, hogy az emberek bíznak-e abban, hogy a lehető legjobb ellátást kapjak az ország egészségügyi rendszerétől.
Erre a kérdésre a magyarok mindössze tíz százaléka válaszolta azt, hogy igen.
Ezzel szemben hetven százalék válaszolt nemmel a kérdésre, húsz százalék pedig nem válaszolt semmit.
A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbb országban még mindig a koronavírustól tartanak leginkább az emberek. Bár az előző évhez képest jelentős javulás látható ezen a téren, még mindig a válaszadók 41 százaléka mondta azt, hogy ezt tekinti a legnagyobb problémának ma.
Vélhetően a világjárványnak tudható be az is, hogy a mentális egészségügyi problémákat nevezték a második legégetőbb problémának az emberek: a válaszadók 36 százalék vélekedett így. A harmadik helyre a rákos megbetegedések kerültek (34 százalékkal),
Magyarországon ehhez képest teljesen felcserélődött a sorrend.
Idehaza ugyanis toronymagasan a rákot tartották a legnagyobb problémának: a válaszadók 43 százaléka volt ezen a véleményen. Mindeközben a mentális egészségügyi problémákat 23 százalék, a koronavírust pedig csak 18 százalék jelölte meg a legnagyobb problémaként. Súlyosabb, gyakori egészségügyi problémaként említették még idehaza a stresszt (27 százalék) és az elhízást (22 százalék).
(Borítókép: Scott Olson / Getty Images)