A Republikon Intézet Állapota: válságos – politikai földcsuszamlások Magyarországon és Európában címmel rendezett konferenciát. Az esemény második panelbeszélgetése az Átalakuló pártrendszer 2022 Magyarországán nevet viselte, a résztvevők Novák Zoltán (projektigazgató, Méltányosság Politikaelemző Központ), Halkó Petra (vezető elemző, Századvég Alapítvány), Virág Andrea (stratégiai igazgató, Republikon Intézet), valamint Závecz Tibor (ügyvezető, Závecz Research) voltak.

Mi történik a Fidesszel a negyedik kétharmad után, válsághelyzetben? – indította el a beszélgetést a moderátor, Horn Gábor.

A Závecz Research legfrissebb felméréséről Hétszázezer szavazót veszített a Fidesz, de így is fölényesen vezet címmel itt számoltunk be. Závecz Tibor szerint azt lehet látni, hogy a Fidesz visszament arra a szintre, ahol a választások előtt lehetett mérni. A közvélemény-kutató kifejtette, hogy nem olyan egyszerű megtartani a peremszavazókat, de a Fidesznek van egy másfél-két milliós magja, amely egyrészt a kommunikációs eszközök segítségével, másrészt az eddigi odatartozás okán nem morzsolódik le.

Kikezdhetetlen kovász

Závecz Tibor részletezte, hogy alsó középosztálybeli szavazók távolodtak el a Fidesztől, a hétszázezres csoportban alapvetően olyan választók lehetnek, akik munkaerőpiaci pozíciójukban gyengék. Az, ami a parlamenti választások óta Magyarországon eddig gazdasági tekintetben történt, ennek a társadalmi rétegnek egy részét megütötte. A kutató szerint arra nehéz válaszolni, hogy folytatódik-e a lemorzsolódás, de a magbázison kívüli réteget valószínűleg nem tudják megtartani kommunikációs eszközökkel. Végül azt is hozzátette, hogy

a Fidesz-tábor kikezdhetetlen kovásza Orbán Viktor.

Virág Andrea azzal szállt be a beszélgetésbe, hogy látják azokat az eseményeket, amelyek indokolják a Fidesz támogatottságának csökkenését. A választási ígéretek bizonyos elemeit fenntarthatatlannak minősítették, ide sorolta a rezsicsökkentés, a benzinárstop és a katás adózás szabályainak átírását. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a bár a Fidesz veszít a népszerűségéből, jelenleg nem áll fenn olyan helyzet, amelyben attól kellene tartania Orbán Viktornak, hogy megbukik.

Novák Zoltán a Fidesz legnagyobb versenyelőnyét az ellenzéki pártokkal szemben abban látja, hogy a jobboldal ma egy politikai közösség, ez a közösség a helyi kisebb közösségeket összetartó politikusoktól, alulról felfelé építkezve áll össze, megtámasztva kulturális eseményekkel és közösségépítő elemekkel. Az elemző leszögezte, ez nem azt jelenti, hogy nem rázná meg a jobboldalt Orbán Viktor hiánya, de egy stabil közösség eljuthat arra a szintre, hogy a vezető nélkül is egyben lehet tartani. Novák Zoltán összességében úgy értékelt, hogy a közösség egyben van, Orbán Viktor sem úgy néz ki, mint aki megunta a politizálást, legalább a következő tíz évre tervez, megfelelő médiaháttérrel is rendelkeznek, így túl tudják élni a válságot még akkor is, ha az elmúlt tizenkét év legnagyobb kihívása előtt állnak.

Az a rendszer, amit kiépítettek, most vizsgázik először

– rögzítette Novák Zoltán.

Halkó Petra azzal árnyalta a képet, hogy nem a kormánypártok, hanem a Jobbik veszített extrém sebességgel szavazókat, míg például Karácsony Gergelynél és Márki-Zay Péternél politikaikarakter-összeomlást láthattunk, miközben a Fidesz szavazóbázisa stabil.

A szavazóbázis stabilitása politikai stabilitást biztosít a kormányzó pártoknak, enélkül pedig nem tudnának vizsgázni a válsághelyzetekben

– mutatott rá az elemző, arra is felhívva a figyelmet, hogy 2010-ben, a gazdasági válságot követően átvenni a kormányzást, valamint a migrációt és a koronavírust kezelni is vizsga volt.

Halkó Petra a Fidesz előtt nem belpolitikai kihívásokat lát, egy olyan szituációval kell szembenézni, amikor lokális háború zajlik globális dimenziókkal, ez Magyarországra is hatással van. A politikai közösséget illetően úgy fogalmazott, hogy „a nemzeti oldalon értékrendalapú közösség jött létre, egy olyan politikai gondolkodási csírát kezdtek nevelni, amelynek a nemzetközi színtéren sem nagyon van alternatívája”.

Virág Andrea válaszában tisztázta, hogy a Fidesz támogatottsága az április-májusi csúcspont óta csökkent, a valóságnak pedig nem minden elemét fedő magyarázat például az, hogy az infláció a háború és a szankciók miatt lenne, és a válságkezelő intézkedésekkel sem feltétlenül ért mindenki egyet. Halkó Petra azzal reflektált, hogy az egyik blokk stratégiában gondolkodik, amivel lehet egyet nem érteni, de nem látja az alternatívát azon túl, hogy az ellenzék nemet mond Orbán Viktorra. Závecz Tibor jelezte, hogy a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának vannak javaslatai például a rezsivel kapcsolatban, tehát léteznek szakpolitikai jellegű tevékenységek az ellenzéki oldalon, még akkor is, ha nem koherensek.

Kinek a közössége?

A beszélgetés egyik kardinális pontja a közösségépítés kérdése volt. Novák Zoltán a családpolitikát is a közösségépítés egyik pillérének nevezte. Az ellenzéki oldalon nehéz úgy egységes közösséget építeni, hogy nem egy-két igazodási pont van, hanem sokkal több.

Az egységes közösség hiánya nagy hátrány. Tömbösíteni, koncentrálni kellene az ellenzéki oldalt, de ez autonóm szereplőkkel nehéz ügy, senki nem fogja azt mondani, hogy feloszlatja magát

– figyelmeztetett az elemző, azzal folytatva a gondolatmenetet, hogy Magyarországon domináns pártrendszer alakult ki, ebben a Fidesznek megvan az az előnye, hogy különböző eszközökkel még ront is az ellenzék esélyein. Novák Zoltán megjegyezte azt is: ha a DK bekebelezné valamennyi ellenzéki alakulatot, valószínűleg akkor sem lenne kormányváltásra alkalmas erő, mert Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára feje fölött üvegplafon van.

Horn Gábor érti, hogy közösségépítés folyik, de szerinte ezt saját forrásból kellene csinálnia a Fidesznek. Halkó Petra közbevetette, hogy „itt a közösség a nemzetet jelenti”, mire Horn Gábor visszakérdezett, hogy „én nem vagyok része a nemzetnek?”, jelezve, hogy ő nem tagja a Fidesz közösségének. Halkó Petra nem hiszi, hogy a kormánypártok a szavazóbázist tekintik közösségnek, nemzetben gondolkodnak, ezzel szemben úgy véli, hogy az ellenzék a nemzetközi porondon a legkevésbé sem a magyar nemzet érdekeit helyezi előtérbe.

Závecz Tibor önmarcangoló kiútkeresést lát az ellenzéki oldalon, pedig ahhoz, hogy felvegyék a versenyt a Fidesszel, közösséget kell formálniuk, ehhez nem elégséges különböző szervezeti konstrukciók kipróbálása.

Az ellenzéknek szüksége van egy olyan Magyarország-képre, egy vízióra, ami közös. Ennek a Magyarország-képnek, ami más, mint a Fideszé, kedvelhető, szerethető képnek kell lennie

– fejtette ki Závecz Tibor, hozzátéve, hogy Orbán Viktornak van egy víziója, amit lehet ugyan vitatni, de sokan tudnak azonosulni vele, van érzelmi kötődés ahhoz a képhez, hogy a magyar egy szabadságszerető nép, amelyik nem kedveli, ha nagyhatalmak mondják meg neki, hogy mit csináljon.

Virág Andrea szerint az elmúlt fél év bebizonyította, hogy az ellenzéki pártok gyorsabban tudnak szétszaladni, mint amennyi idő alatt kialakult az együttműködés, a hat párt között versengés van, és még az aránylag hasonló gondolkodású pártok között sem indult el a tömbösödés, miközben a DK próbálja erősíteni valamennyire most is meglévő domináns szerepét. A Mi Hazánkra kitérve arra számít, hogy nevető harmadikként növekedhetnek is, mert a radikális válaszok az ilyen típusú válságok esetén hozhatnak támogatottságot.

Novák Zoltán az ellenzék kihívásaival kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenütt a világon előtérbe került az identitáspolitika, ebben a Fidesz nagyon jó, ezen a terepen kellene felvennie a kesztyűt az ellenzéknek. A választási bukás után viszont többségében olyan következtetésekkel találkozhattunk, hogy Márki-Zay Péter vagy a struktúra volt a hibás, pedig azt kellene elmondani, hogy „kik vagyunk mi, miért kell ránk szavazni, és ha ránk szavazol, hova fogsz tartozni”, ehhez egy nagyon erős, könnyen megragadható gondolat kell.

Hatalmas tévedés volt, hogy Az Orbán, takarodj! elég lesz, ez később sem lesz elég, mert nem identitásteremtő tényező

– szögezte le az elemző.

(Borítókép: Virág Andrea, Závecz Tibor, Novák Zoltán, Halkó Petra és Horn Gábor. Fotó: Nagy Tamás / Index)