Amikor egy társadalom fejlődése elérkezik ahhoz a ponthoz, hogy beálljon a dinamikus egyensúly, akkor – a rendszer komplexitása miatt – ha bármilyen változás következik be, az nehezen kezelhetővé teszi a problémákat, hosszabb távon pedig pusztuláshoz vezet. Erre hozta fel példaként Stumpf-Bíró Balázs a Szovjetunió felbomlását az 1990-es évek elején, illetve a jelenlegi Egyesült Államokat és annak érdekszféráját, amely nagyon hasonló problémákkal küzd.

Az ókori civilizációk és jelen korunk között az alapvető eltérést az energia jelenti. Ugyanis a szénhidrogének, a fosszilis nyersanyagok használata robbanásszerű fejlődést eredményezett, olyat, amilyenre korábban nem volt még példa. Az energiakinyerési stratégia jószerével mára kudarcot vallott, mert a szénhidrogénekben rejlő energia megtérülése folyamatosan zuhan és civilizációnk egy energiaszakadékba fog hullani.

Azonban a XX. század végére kiderült, ahhoz, hogy ugyanúgy működtessük világunkat, mint korábban, nem lehetséges, mert nagyon drága lett. Ekkor érkezünk el az energiaszakadékhoz"

– mondja az összeomlás-kutató és hozzáteszi, ma már egyre többe kerül az energiaforrás megszerzése, kitermelése, mint amennyit abból ki tudunk nyerni.

Szóba került, hogy mennyi időnk van a Földön, ha minden ugyanígy megy tovább. Stumpf-Bíró hangsúlyozta, a változások üteme eltérő, ezért azok hatása is különbözőképpen érint bennünket. Nem fog minden egyszerre eltűnni, csak érzékeljük majd, hogy környezetünk, az eddig ismert világ, átalakul.

A változások exponenciálisan növekednek, például az első, 1972-es modellhez képest a legutóbbi már azt vetítette előre, hogy a globális ipari civilizáció – ebben a formájában – 30 éven belül megszűnik létezni."

A műsorban még ezeket a témákat is érintettük:

• Milyen jeleket mutat már most Venezuela, amelyek magukban hordozzák az összeomlás előtti tipikus jegyeket?
• Van-e párhuzam a történelemben ismert civilizációk és jelen világunk hanyatlást mutató jelei között?
• Ha nem 8 milliárdnyian, akkor hány emberrel lehetne a Földön élhetően élni?
• Mit kellene tennünk, hogy lassítsuk az exponenciálisan növekvő drámai változásokat és kitoljuk a hátralevő időnket?
• Milyen csapásokra kell felkészülnünk? Hol lesznek, lehetnek idővel emiatt zavargások és mennyire lesz nehéz fenntartani az állam működését?
• Mely államok eshetnek szét gyorsabban és melyek lassabban?

A beszélgetésben érintettük még azt is, hogy fel lehet-e készülni ezekre a változásokra, vagy az emberi természetbe bele van kódolva, nem hisz ezeknek a változásoknak a gyors bekövetkeztében.

A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:

(Borítókép: Stumpf-Bíró Balázs. Fotó: Kaszás Tamás/Index)