Egy nem reprezentatív, egészségtudatosságról szóló kutatás szerint a válaszadók 51,4 százaléka járt valamilyen szélesebb körben ismert specifikus vizsgálaton az elmúlt három évben. De ugyanannyian vannak azok, akik csak panasz esetén járnak célzott vizsgálatokra, mint azok, akik rendszeresen (36,1 százalék). Továbbá kiderült az is, hogy a legtöbben szemészeti (94,2 százalék), ultrahang- (88,6 százalék), nőgyógyászati és urológiai (80,3 százalék) vizsgálatokon vettek már részt életükben.
Az Allianz Hungária kutatásában részt vevők 31,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen jár különféle kivizsgálásokra, de ugyanennyien vannak azok is, akik alkalomszerűen, panasz esetén kérnek időpontot orvosi kivizsgálásra. A megkérdezettek 26,8 százaléka pár évente megy szűrővizsgálatokra, alapvetően akkor, amikor eszébe jut, míg a kitöltők 9,9 százaléka még nem járt szűrővizsgálaton.
Kiemelik ugyanakkor, hogy azt gondolhatnánk, a kor előrehaladtával egyre jobban odafigyelünk az egészségünkre, de a kutatás tanulsága szerint minden korosztály képviselői között akadnak olyanok, akik nem járnak specifikus vizsgálatokra (összesen 4,1 százalék), kivéve a legfiatalabb, Z generációt (18–25 évesek), akik mindegyike volt már valamilyen szűrésen, illetve egy bizonyos életkortól kezdődően tervezi (22,2 százalék).
A legnépszerűbb vizsgálatnak (23,3 százalékkal) a szemészet bizonyul, a kitöltők 94,2 százaléka ugyanis volt már ilyen vizsgálaton életében. 66,8 százalékuk az elmúlt három évben, 27,3 százalékuk ennél régebben, 5,8 százalékuk pedig bizonytalan, vagy még sosem volt.
A magas vérnyomás, a cukorbetegség például lenyomatot képez a szemfenéki ereken. Ha látszik rajtuk károsodás, akkor más szervek is érintettek lehetnek, amit komolyan kell venni. A szemészeti vizsgálat a szív- és érrendszeri kockázattal rendelkező páciensek esetében tehát különösen javasolt
– figyelmeztet Karai Gábor, a Teladoc Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
A kutatásból az is kiderült, hogy 88,6 százalékuk volt már ultrahangvizsgálaton életében. 67,3 százalékuk az elmúlt három évben, 21,3 százalékuk ennél régebben, 11,4 százalék pedig nem tudja felidézni az idejét, vagy még sosem volt. Az orvos szerint a laboratóriumi vizsgálatokhoz hasonlóan az ultrahangot is minden korosztálynak évente érdemes elvégeztetnie, ugyanis fiatalkorban is előfordulhat rosszindulatú betegség.
A nőgyógyászati, valamint urológiai vizsgálat 80,3 százalékkal összességében a harmadik legnépszerűbb: 65,3 százalék az elmúlt három évben, 14,9 százalék ennél régebben, 19,7 százalék pedig bizonytalanul emlékszik, vagy még nem volt. Bár általánosságban ezek a harmadik legnépszerűbb vizsgálatok, az idei évben viszont a leggyakoribbak voltak, mivel 27,8 százalékuk járt nőgyógyásznál, urológusnál idén. A 26–41 éves korosztály (Y generáció) tűnik a leginkább lelkiismeretesnek, ugyanis 34,3 százalékuk járt ilyen vizsgálaton 2022-ben.
Legalább 65 éves korig a nőgyógyászati vizsgálat is évente javasolt. Tapasztalataink szerint viszont sok nő úgy gondolja, hogy méhnyakrákszűrésre csak fiatalon van szükség, pedig a menopauza után is fennáll a méhnyakrák kialakulásának kockázata
– mutat rá a háziorvos-végzettségű szakember.
Az urológia kicsit más eset, ide 45 éves kor fölött érdemes a férfiaknak évente ellátogatni. Amennyiben nincs panasz, azt megelőzően nem szükséges
– teszi hozzá Karai Gábor, hozzátéve, hogy a bőrgyógyászati szűrés sem feltétlenül korfüggő, hiszen fehér bőrrel, sok anyajeggyel fiatalon is évente indokolt, 30 éves kor felett viszont már mindenkinek ajánlott.
A kutatásban részt vevők 65,6 százaléka járt valaha kardiológiai vizsgálaton: 40 százalék az elmúlt három évben, 25,6 százalék ennél régebben. A háziorvos szerint ezt a vizsgálatot inkább a kórelőzménytől, valamint a kockázati faktoroktól függően érdemes szűrővizsgálati céllal elvégezni.
Az emlőszűrés 30 éves kor fölött mindenképpen évente indokolt, valójában viszont már előtte is ajánlott, ennek ellenére csak a megkérdezettek 13,7 százaléka járt ilyen vizsgálaton 2022-ben, 15,9 százalék tavaly, 26,1 százalék ennél régebben, 44,3 százalék pedig bizonytalan, vagy még soha, illetve neméből adódóan nem releváns számára ez a vizsgálat.
Mint írták, a legkevesebben csontsűrűség-vizsgálaton voltak eddig életükben (38,2 százalék), ez érthető is, hiszen ez nők esetében csak menopauza után válik alapvető kritériummá, míg férfiaknál ennél is később, csak időskorban releváns, hiszen az erősebbik nem képviselőinek alapvetően nagyobb a csontsűrűsége.
(Borítókép: Egy orvos megvizsgálja egy beteg szemét. Fotó: Marijan Murat / picture alliance / Getty Images)