Egyre inkább terjed a Balatonban az Észak-Amerika középső és keleti részén őshonos halfaj, a fekete törpeharcsa. A halfajt az Európai Unió számára veszélyt jelentő, idegenhonos inváziós fajként tartják számon. Ha valaki ilyen halat fog ki a tóban, tilos visszadobni.
Növekvő tendenciát mutat a Balatonban a feketetörpeharcsa-állomány, jelenleg az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai azon dolgoznak, hogy felmérjék, mennyire terjedt el az idegenhonos faj a tóban.
Az Európai Unió számára veszélyt jelentő, idegenhonos inváziós fajok listáján is szereplő fekete törpeharcsa balatoni állományának nagysága a megfigyelések és a fogási adatok alapján is emelkedő tendenciát mutat. Az intézet évek óta kutatja a faj elterjedését, az állomány pontos meghatározása azonban a tó mérete és a populációk mozaikos előfordulása miatt komoly kihívást jelent.
Az intézet felméréseit fontos adatokkal egészíthetik ki a balatoni horgászok megfigyelései, ezért a kutatók most a fekete törpeharcsa elterjedésének feltérképezését szolgáló kérdőív kitöltésére kérik őket, melynek beküldésére 2022. december 31-éig van lehetőség. A BLKI munkatársai ezután kiértékelik az adatokat, és az eredményeket közreadják a BLKI felületein.
A fekete törpeharcsa hazánkban nem őshonos, a halfaj Észak-Amerika középső és keleti részéről származik, Európába a 19. század végén került át, Magyarországra 1980-ban telepítették. Idehaza megfelelő körülmények között élhetnek, rendkívül szívósak, az alacsony oxigénszintet is tolerálják.
A Pecaverzum szerint a faj példányai mindenevők, a magoktól kezdve a döglött halakon keresztül mindent elfogyasztanak.
A legnagyobb gond, hogy kiszorítják az őshonos fajokat. Tíz kapásból 9 a törpeharcsáé.
Éppen ezért a már kifogott egyedeket tilos visszadobni a tóba. A hal húsa egyébként ehető és jó ízű. Kis mérete és nehéz tisztíthatósága miatt azonban kevesen vállalkoznak az elkészítésére.
(Borítókép: Ameiurus melas. Fotó: DEA / F. Ballanti / De Agostini / Getty Images)