Az MKKP három fő kategóriára bontotta a költéseket:

1. A Rózsa Sándor Népi Kampánypénz Tékozló Alapból közcélú projektekre lehetett pályázni, ezek egy belső rosta után közönségszavazásra kerültek. Több mint száz pályázat beszámolóival és tételes számlistával készültek.
2. A jelöltek helyi költései alatt minden olyan költést értenek, amelyet az indulóik az akcióikra igényeltek, „városfelújítások, zöldítések, streetartok, társadalmi projektek és persze rendezvények, koncertek leginkább”. Ezeket körzetekre bontották.
3. A központi költésekhez sorolják a nyomdaköltségeket, a felfújható figurákat, a központi és országos rendezvényeket, a nagyobb, központilag szervezet felújításokat, valamint ez volt a forgatások, kampányeszközök és egyéb tárgyak lelőhelye is.

Ezek mellett többféle részletezettséggel is lebontották a költéseket, hogy „ne csak egy ordenáré ömlesztett táblázatot lássatok”.

Mennyiből gazdálkodtak?

A Magyar Államkincstár mintegy 590 millió forintot utalt nekik. Nyolcvan jelöltjük volt, de egy helyen, Gyöngyösön „sajnos furcsa alakok segítségével lett meg a kellő számú ajánlás, valószínűleg hamisítással, így ott visszaléptettük a jelöltünket”. Ez 117 millió forint mínuszt jelentett.

A kampányban végül 470 792 449 forintból gazdálkodtak, ebből 431 756 086 forintot költöttek. A Rósánékatéka pályázat előre meghatározott kerete 250 millió forint volt,

de sajnos rengeteg volt a politikai okokból, félelemből visszalépő pályázó, ezért lett jóval több a tervezett költségvetéshez képest a Magyar Államkincstárnak visszautalt pénz

– tették hozzá.

A tételes elszámolásból pontosan kiderül, mire szántak pénzt, itt olvashatunk többek között városfelújítási akciókról, zenés kampányeseményekről, faültető akcióról, valamint ingyensörosztó kampányturnéról.