Az elmúlt tíz évben egyre több embernek romlott a látása, ami egyértelműen a képernyők előtt töltött idő növekedésével hozható összefüggésbe. Ma Magyarországon már minden harmadik ember visel szemüveget, amit átlagosan háromévente cserélnek, holott 1-1,5 évente lenne szükség lencsekorrekcióra. A látásproblémák mellett az állandó fejfájás, a folyamatos fáradtság is arra utalhat, hogy érdemes mielőbb ellenőriztetni szemünket. A látás hónapja alkalmából most 300 optikában díjmentesen van erre lehetőség – mondta az Indexnek Szabadi Zsolt, a Magyar Látszerész Szövetség elnöke.
A külvilágból érkező információk 80-85 százalékát a szemünkön keresztül érzékeljük. „Évente, de legalább kétévente szükséges lenne ellenőriztetni a látását még azoknak is, akik nem hordanak szemüveget, illetve nem tapasztalnak szemproblémákat, ugyanis a megnövekedett internethasználattal, az állandó képernyő előtti munka és egyéb időtöltés komoly terhelésnek teszi ki a szemüket” – hívta fel a figyelmet Szabadi Zsolt látszerész.
A rövidlátás egyre gyakoribb szemprobléma, világszerte 2,6 milliárd embert érint, az Amerikai Egyesült Államokban megduplázódott az ilyen esetek száma az elmúlt tíz évben, egyes ázsiai országokban pedig 80 százalék feletti már az ezzel küzdők aránya. Magyarországon egy 2019-ben zárult felmérés szerint 80 ezer embernél diagnosztizálták, az érintettek többsége 23–40 év közötti, a korcsoportban háromszor gyakoribb, mint 60 év felett. Az ezt követő pandémia még inkább rontott a helyzeten, ugyanis jobban rá voltunk szorulva a digitális eszközök használatára, az érintettek 45 százaléka tapasztalt ebben az időszakban például szemszárazságot, fejfájást.
A Magyar Látszerész Szövetség felhívta a figyelmet arra, hogy a látásegészségünk ugyanolyan fontos, mint más egészségfaktorunk, ugyanúgy folyamatos figyelmet igényel. „Az optometristák azt mérik fel, hogy milyen szemüveg-korrekcióra, dioptriára van szüksége a szemünknek, a szemész szakorvosok elsősorban a szembetegségekkel, azok szakszerű gyógyításával és a műtéti szemészettel foglalkoznak.
Látásellenőrzést a közegészségügyben is végeznek, de ha nincs egyéb problémánk, lehet, hogy erre 3-6 hónapot kell várni. A látás hónapjához csatlakozó optikákban októberben díjmentes a szolgáltatás, továbbá a szemüvegünk ellenőrzésére is van lehetőség, valamint teljes körű szaktanácsadást is kapnak az érdeklődők.
„Ha élünk ezzel a lehetőséggel, már komoly lépéseket tettünk a szemünk egészségének a megőrzésére” – részletezte a Magyar Látszerész Szövetség elnöke, aki hozzátette, hogy a latashonapja.hu térképes keresőjén mindenki kiválaszthatja a hozzá legközelebbi látásszűrő pontot. Egy ingyenesen, mobiltelefonra letölthető, „Fontos a látásom” nevű applikációt is létrehoztak, amiben a programba bekapcsolódó legközelebbi optikát meg lehet találni, emellett a szem egészségének megőrzéséhez hasznos tippeket, edukációs anyagokat tartalmaz, ezt évente októberben teszik elérhetővé.
Az optikákban a látásellenőrzés mindössze néhány percet vesz igénybe, amit – ha indokolt – teljes látásvizsgálat követ, amely nagyjából 25-30 percig tart. A díjmentes látásellenőrzés során kikérdezik az esetleges panaszokat, majd a látásellenőrzés felmérésére úgynevezett visustesztet végeznek, például a Kettesy-táblán feltüntetett betűk, számok felolvasásával. Aki szemüveges, az a szemüvegét viselve teheti mindezt.
„Az üzlet szakemberei ebből már látják is a páciens látásélességének az aktuális mértékét, ami alapján szaktanácsot tudnak adni arról, hogy az illetőnek életviteléhez, munkakörülményeihez igazodva esetleg milyen lencsére és keretre van szüksége, illetve megvizsgálják a használatban lévő szemüveg állapotát, és kérheti akár az ultrahangos tisztítását. A felmérést követően, ha a szakemberek szükségesnek vélik, komplex műszeres látásvizsgálatot javasolhatnak, erre a próbakeret és a megfelelő lencsék kiválasztásával együtt olyan fél órát kell szánni. Ez utóbbi már nem díjmentes vizsgálati szint” – fejtette ki a Magyar Látszerész Szövetség elnöke, hozzáfűzve, hogy ha szembetegségre utaló jeleket találnak, azonnal jelzik szemészorvosnak, és a pácienst további felülvizsgálatra átirányítják.
„Ha valaki arról számol be, hogy délutánra már fáj a feje, szürkületben vezetésnél nem lát annyira élesen, könnyen elfárad a szeme, közelre⁄távolra nézve homályosabb a kép, valószínűleg szemüvegre lesz szüksége az illetőnek, vagy ha már hordja, magasabb dioptria lehet indokolt. Ha a gyerek nagyon közelről nézi a monitort, a könyvet, nagyon belehajol, ha dörzsöli a szemét, aluszékony, többször fáradt, mind arra utalhat, hogy gond lehet a látásával, ekkor érdemes gyermekszemészhez fordulni” – sorolta a tüneteket az optikus, aki úgy tapasztalta, hogy a vizsgált gyerekek felénél kiderül, hogy szemüvegre van szükségük. A már egész, akár pár éves kortól megfigyelhető kütyühasználat is az okok között szerepel.
„Az, hogy a rövidlátás egyre gyakoribb probléma, genetikai és életmódbeli tényezői is vannak. Az állandó digitáliseszköz-használat miatt közelre többször, távolra pedig kevesebbszer pillantunk. A szemizomzatnak sem tesz jót, hogy napi 8-10 órában közeli pontra fókuszálunk, ehhez hozzáadódik a kékfény-terhelés, ami a könnymirigyek működését is befolyásolja, a monitorok előtt pedig kevesebbet pislogunk, kevesebb könnyfilm kerül a szemlencsékre, ami szemszárazsághoz vezethet. Ennek egyéb, akár hormonális okai is lehetnek, de a fűtési időszakban a száraz beltéri levegő, az enyhe huzat, vagy kültéren a szeles időjárás fokozhatja az égő, viszkető szempanaszokat, amikor úgy érezzük, mintha homok lenne benne” – ismertette a látszerész.
A szakember szerint célszerűbb megelőzni ezt azzal, hogy kékfény-szűrőt használunk, a képernyőről 20-40 percenként ki-kipillantunk egy 3-5 méterre lévő pontra fókuszálva, bőséges folyadékot fogyasztunk, ha pedig már kialakultak a tünetek, akkor akár műkönny használatával átmenetileg orvosolhatjuk a problémát.
Szabadi Zsolt ugyanakkor kiemelte, hogy ha pár napon túl nem javulnak a panaszok, érdemes szemészhez fordulni, mivel akár komolyabb tünetek is állhatnak a háttérben.
„A rövidlátás tünete, hogy közelre nézve élesebb, de távolra pillantva homályosabb a kép, ami megfelelő mínuszos, kicsinyítő szemüveggel, kontaktlencsével jól korrigálható” – fogalmazott az optikus, majd hozzátette: fontos, hogy a kontaktlencsét viselőknél mindig legyen szemüveg, hogy a szem regenerálódhasson, pihenhessen.
A szakértő megjegyezte, hogy szintén sokak küzdenek távollátási problémával, amikor a közeli dolgok homályosak, és a távoliakat látja élesebben az illető, erre szoktak pluszos lencséket felírni. „Negyven év felett pedig a presbyopia, azaz tükörfordítással »öregszeműség« jelentkezik, idővel a szemlencsék veszítenek a rugalmasságukból, emiatt kevesebb dioptriát tud korrigálni a szemünk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az erre utaló jeleket, mert egy jó szemüveggel újra a régi lehet a látásunk, máskülönben életminőségünk rovására mehet, és könnyen alakulhatnak ki balesetveszélyes helyzetek.”
Alapvetően ez természetes folyamat, van, akinek ugyan van ebben genetikai előnye, de az idő múlásával nem kerülhető el, hogy romoljon a látásunk. Az életmódbeli tényezők persze ennek a folyamatnak a lassításában is közrejátszhatnak, a több szabadban töltött idő, a megfelelő UV-védelem még télen is, a bőséges folyadékfogyasztás, de a karotinbevitel is jótékony hatással lehet szemünk egészségének megőrzésére. Kontrollra pedig azoknak is érdemes elmenni legalább kétévente, akiknek nincsenek panaszai
– ismertette a látszerész, aki szerint a magyarok többsége csak háromévente cserél szemüveget, pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy a dioptriakorrekcióra 1,5 évente szükség lenne, a látás hónapjában a feltüntetett optikák a díjmentes vizsgálaton túl kedvezményeket is kínálnak, ugyanis a gyártók októberre időzítik legnagyobb akcióikat. „Ezzel akár 20-30 százalékot is lehet spórolni, ami az 50 ezer forinttól kezdődő, jó minőségű, garanciális szemüvegek esetében akár több tízezer forintos megtakarítást jelenthet” – árulta el Szabadi Zsolt, a Magyar Látszerész Szövetség elnöke.
(Borítókép: Marijan Murat / picture alliance / Getty Images)