A beszélgetés elején a brit monarchia mint intézmény és mint a brit összetartozás szimbóluma is szóba került. II. Erzsébet örökségeként lehet felfogni személyiségének azt a jegyét, hogy mint egy integritatív alkat, összefogta a közösséget. Politikai öröksége pedig egyértelműen az, hogy megvolt az a társadalmi egység, amelyet megkívánt a nép a monarchia irányítójától.

Gálik Zoltán szerint nem volt semmi alapja annak a korábban felröppent elképzelésnek, amely szerint II. Erzsébet átugorja a hivatalos utódlási rangsort, és nem 74 éves fiát, hanem valamelyik unokáját nevezi meg lehetséges utódjaként. Károly egyébként az elmúlt évtizedekben nagyon tudatosan készült a királyi szerepre. Ha személyiségét jellemezni kellene, akkor édesanyjához képest

sokkal impulzívabb, néha arrogánsabb, sznob, a mozdulataiból is látszik, hogy türelmetlenebb. Az az ember, akinek határozott elképzelései vannak a királyságról. Tehát nem lehet az várni tőle, hogy ugyanolyan kiegyensúlyozott képet vigyen be a közgondolkodásba, mint amilyen az anyjáról kialakult.

Az alkotmányos monarchia működésének szigorú szabályai vannak, amelyek kötik az uralkodót. Tehát például Erzsébet királynő halála után a közismerten környezetvédő III. Károly király részt akart venni egy éghajlatváltozással foglalkozó konferencián, viszont a brit kormány kerek perec megtagadta tőle a részvételt, finoman utalva arra, hogy ebben a kérdésben ne ő képviselje az Egyesült Királyságot.

Ugyanakkor mindenképpen fontos az államfői intézmény fenntartása, annak a szimbolikának a megtartása, amely egyértelműen a nemzeti identitás része a briteknél.

Az alkotmányos monarchia egy archaikus forma – hívja fel a figyelmet a Corvinus docense. Mint mondja, a túlélésben nemcsak a királyi háznak kell időről időre megújulnia, hanem az alkotmányos rendszernek is. Ilyen például az a törvénymódosítás is az elmúlt időszakból, amellyel lehetővé tették, hogy katolikus is lehessen a férje vagy felesége valamelyik királyi leszármazottnak.

A monarchia azonban egyfajta show-biznisz is. Elég, ha arra rengeteg apró tárgyra, szuvenírra gondolunk, ami a királyi család tagjaihoz köthető és megvásárolható. Vagy azok az ünnepségek, amelyeken részt vesznek az uralkodócsalád tagjai, esetleg a tulajdonukban lévő birtokok meglátogatása, ahol belépőt kell venni.

Gálik Zoltán természetesen elmondja, hogy mindemellé a brit állam is biztosít a királyi család működéséhez bizonyos összeget, de például nem engedi, hogy a saját birtokokon termelt javakat teljes egészében bevételként könyveljék el.

A Windsorokat érintő botrányok kapcsán a szakértő megjegyezte, hogy II. Erzsébet ügyesen lavírozva, mindig pozitívan tudott kijönni a nyilvánosságra kerülő családi botrányokból. A kérdés most inkább az, hogy majd III. Károly és udvartartása miként fog ezekhez és az eljövendő évek botrányaihoz viszonyulni.

A műsorban ezek mellett szó volt még az alábbiakról:

• Mennyibe kerül a brit adófizetőknek a királyi család?
• Mennyire népszerű most az új király, III. Károly?
• Milyen rendszeresen konzultál a brit uralkodó a mindenkori miniszterelnökkel, és milyen témákban?
• II. Erzsébet uralkodása hetven éve alatt sohasem nyilvánított politikai véleményt. A jelen válságos időszakban módosulhat-e ez? Lehet önálló véleménye a brit uralkodónak politikai kérdésekben?
• III. Károly már elmúlt hetvenéves. Milyen aktív uralkodási időszak elé nézünk?
• Sikerül-e visszaállítani a királyi család mára kissé megtépázott nimbuszát a közeljövőben?
• Miért lehet veszélyes a brit királyságra, ha idővel sikerrel járnak a skót függetlenedési törekvések, esetleg változik a helyzet Észak-Írországban, és leszakadnak az Egyesült Királyságról?
• Milyen országok hivatalos államfője mind a mai napig a mindenkori brit uralkodó? Mikortól nem lesz a brit király mondjuk Kanada vagy Ausztrália elnöke?

A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:

(Borítókép: Gálik Zoltán. Fotó: Németh Kata / Index)