Most még élvezzük a kellemes őszi időjárást, ezért Pató Pálként nagyon ráérünk arra, hogy ellenőriztessük a kéményeinket, kazánjainkat, kandallóinkat, gázkonvektorainkat. Pedig ha még nem tettük meg ebben az évben, nagyon ideje lenne ezen is túlesni.

Egyrészt azért, mert ha valami gond adódik, még van időnk a fűtési szezon előtt kijavítani a hibákat, ami akár az életünket is megmentheti. Másrészt pedig azért, mert a szezon beindulásakor a kéményseprők és a fűtésszerelők leterheltsége az egekbe szökik, azaz, ha egy feltétlenül szükséges javításra jelentkezve csak hetekkel későbbre kapunk időpontot, csak magunkat okolhatjuk.

A csalók kedvelt terepe

Lehet, nem tudja még mindenki, a kéményseprő ma már nemcsak a tűzmegelőzés kérdéseiben illetékes, hanem a légszennyezés-ellenőrzés és az energiatakarékosság területén is tanácsadó szerepet lát el. Többek között segít abban, hogy a meglévő tüzelő-, fűtőrendszer hatékony és gazdaságos legyen, védelmet nyújt a tűzmegelőzésben és hozzájárul környezetünk megóvásához.

Vannak olyan csalók, akik kéményseprőipari szerv alvállalkozóinak adják ki magukat és gazdálkodó szervezetekhez becsöngetve, bírsággal fenyegetőzve ajánlják fel kéményellenőrzési szolgáltatásaikat.

Azt azonban tudni kell, hogy a BM Országos Katasztrófavédelem Főigazgatóság Gazdaság Ellátó Központ kéményseprőipari szervének nincsenek alvállalkozói. A valódi kéményseprők minden esetben előre egyeztetett időpontban, egyenruhában és igazolvánnyal ellátva jelennek meg.

Ma Magyarországon a gazdálkodó szervezeteknek kötelező ellenőriztetniük a kéményeiket. Magánszemélyek a katasztrófavédelem honlapján választhatnak kéményseprőipari szolgáltatót.

Társasházaknál a kéményseprőipari tevékenység sormunka keretében történik. Családi házak esetében sormunka-kötelezettség nincs, a magánszemélyeknek a családi házakban maguknak kell időpontot egyeztetni az ingyenes kéményellenőrzésre.

Az ellenőrzéskor vizsgálni kell

• a kémény átjárhatóságát
• a kémény állagát, az esetleges állagromlás mértékét
• a koromzsák tartalmát
• a kémény terhelését
• tűz- vagy életveszélyes helyzet kialakulásának lehetőségét
• a tüzelőberendezés állapotát
• megfelelő-e az égéslevegő-ellátás
• van-e a lakásban elszívó ventilátor vagy más szerkezet, amely veszélyezteti a kémény működését
• próbaüzemmel ellenőrzik a kémény működését
• mérik a helység levegőjének szén-monoxid-tartalmát

Amennyiben a kéményseprő munkája során közvetlen életveszélyt észlel, akkor azonnal intézkedik a tüzelés és fűtés leállításáról, továbbá soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíti az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, gázfogyasztó-készülék esetében a földgázelosztót. A tiltás mindaddig érvényben marad, amíg a hibát az ingatlan használója ki nem javíttatja.

Csendes, alattomos gyilkos

Gondot szokott okozni a ki nem égethető, használatban lévő kémények belső felületén évek során lerakódott szurokréteg. Ilyenkor a tűz nem jut megfelelő mennyiségű égési levegőhöz, tökéletlen égés alakul ki. Ilyenkor a felszabaduló gázok egy része nem távozik a kéményen keresztül, a szén-monoxid is visszakerül a szobába.

Ne legyenek illúzióink, ez a jelenség nem csupán a kéményekben fordulhat elő, de a kazánokban, kandallókban, cserépkályhákban, gázkonvektorokban is.

A szén-monoxid nagyon nem a barátunk, és akkor igen finoman fogalmazunk. Színtelen, szagtalan, íztelen, hallhatatlan, azaz az emberi érzékszervek határain kívül helyezkedik el. Amit gázszagként szoktunk érezni, az a földgáz illatosításához használt etil-merkaptán. A levegőnél könnyebb, tehát felfelé száll.

Ez még nem is lenne önmagában nagy baj, de a tökéletlen égéskor keletkező szén-monoxid rendkívül mérgező gáz. A tüdőn keresztül bejut a véráramba, ahol gátolja a vér oxigénszállító képességét. Ráadásul a mérgezést nehéz felismerni, hiszen olyan tünetekkel – rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger, fáradtság – jár együtt, ami számos más betegség kísérője is lehet. Ami nagy baj, mert ha a mérgező gáz elér egy bizonyos koncentrációt a szervezetben, akkor pár percen belül bekövetkezhet az ájulás, utána pedig a halál.

Bizonyos megelőző lépések betartásával jelentősen csökkenteni lehet a szén-monoxid lakásba jutásának veszélyét és így a mérgezés kockázatát, de a legnagyobb gondosság ellenére is előfordulhat, hogy a mérgező gáz veszélyes szintet ér el a lakásban.

Maximális biztonságot csak a megfelelően elhelyezett és üzemeltetett, a vonatkozó szabvány (EN50291:2001) követelményeit tanúsítottan kielégítő szén-monoxid-vészjelző használata jelent.

Ha a szén-monoxid-vészjelző riaszt:

• nyissuk ki az ablakokat,
• kapcsoljuk le a fűtőkészüléket és ne is kapcsoljuk addig vissza, amíg azt szakemberrel át nem vizsgáltattuk,
• azonnal hívjuk a kéményseprőket,
• menjünk ki a lakásból tiszta levegőre,
• győződjünk meg arról, hogy mindenki elhagyta a lakást,
• ha tűz van, ne próbáljuk meg eloltani, mert a CO-mérgezés miatt elveszthetjük eszméletünket és meghalhatunk,
• kérjünk orvosi segítséget, ha szén-monoxid-mérgezési tüneteket észlelünk, akár magunkon, akár másokon.
• Ha azt gyanítjuk, hogy szén-monoxid-mérgezést szenvedtünk, kérjünk a háziorvosunktól vérvizsgálatot.

(Borítókép:  Wolfgang Kumm/picture alliance/Getty Images)