Teljes körű eljárás alá vonja Magyarországot az Európa Tanács, mivel szerintük a demokráciát és jogállamiságot érintő problémák nagy része nem oldódott meg. A Tanács Örményországgal és Azerbajdzsánnal egy szintre süllyesztette Budapestet.
A jogállamiságot és demokráciát érintő, régóta fennálló problémák miatt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) arról határozott, hogy teljes körű ellenőrzési eljárás alá vonja Magyarországot – tájékoztatott a 46 tagot számláló Európa Tanács parlamenti testülete szerdán Strasbourgban.
Közleményében a közgyűlés hangsúlyozta: a szerdán elfogadott országjelentés szerint a demokráciát és a jogállamiság magyarországi helyzetét érintő problémák „nagyrészt megoldatlanok maradtak”.
Közölték:
a határozattal Magyarország csatlakozik az Európa Tanács azon tíz tagállamához – Albániához, Örményországhoz, Azerbajdzsánhoz, Bosznia-Hercegovinához, Georgiához, Moldovához, Lengyelországhoz, Szerbiához, Törökországhoz és Ukrajnához –, amelyek szintén „teljes körű ellenőrzés” alatt állnak.
Az ilyen típusú „ellenőrzés” magában foglalja a PACE illetékes jelentéstevőjének rendszeres látogatását az érintett országban, folyamatos párbeszédet a helyi hatóságokkal, valamint annak időszakos értékelését, hogy az adott tagállam betartja-e az Európa Tanács kötelezettségeit és kötelezettségvállalásait – tájékoztattak.
Határozatában a közgyűlés úgy foglalt állást, hogy Magyarországon a kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvények széles körű alkalmazása „súlyosan korlátozza a politikai pluralizmust” mint a demokratikus rendszerek alapját. A közelmúltban elfogadott magyar jogszabályi változások és a választási törvénnyel kapcsolatos problémák azt jelentik, hogy a jelenlegi választási keretek nem biztosítanak egyenlő feltételeket a tisztességes választások megtartásához – írták.
A közgyűlés aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Magyarország 2020 óta különleges jogrendet alkalmaz, amely lehetővé teszi a veszélyhelyzet alkalmazását. Az ilyen rendeleteknek „szigorúan szükségesnek, arányosnak és időben korlátozottnak kell lenniük” – fogalmaztak.
Közölték azt is, hogy a közgyűlés tudomásul vette a hatályos magyar törvények múlt hónapban bejelentett 17 módosítását, melyek a demokratikus intézmények működésének javítását, az átláthatóság erősítését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozzák. Ezzel összefüggésben felkérték a magyar hatóságokat, hogy kérjék ki az Európa Tanács illetékes szakértőinek véleményét a változásokról.
Korábban Navracsics Tibor az Indexnek adott exkluzív interjújában beszélt arról, hogy novemberben-decemberben mindkét területen, tehát az MFF és az RRF esetében is alá tudják írni a megállapodást, azaz „a karácsonyfa alá már oda tudjuk tenni az uniós forrásokat”. „Az operatív programok ügyében csak az Európai Bizottsággal kell egyezségre jutnunk, tehát eljárási szempontból ez egy egyszerűbb folyamat, a helyreállítási forrásoknál viszont annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az EB csak javaslattevő, döntenie végül az Európai Tanácsnak kell” – fogalmazott az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter.
Azzal kapcsolatban, számít-e a kormány arra, hogy újabb feltételeket szab az EU a források lehívásához, azt mondta: „Nem számolunk ezzel a lehetőséggel. A jogállamisági feltételességi eljárásban ugyanis ez volt a bizottság kritériuma, amit elfogadtunk, ez volt a vállalásunk, ebben a tárgyalássorozatban az eljárási szabályok értelmében már nem hozhatnak elő újabb körülményt”. Megjegyezte, hogy ugyanakkor az EB jelezte, a helyreállítási alap tárgyalásainál az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdésekre is válaszolniuk kell majd, ez is a vizsgálat tárgyát képezi.
(Borítókép: Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi plenáris ülése Franciaországban 2022. április 26-án. Fotó: Mustafa Yalcin / Anadolu Agency via Getty Images)