A Berettyóújfalui Járásbíróság a héten hirdetett ítéletet annak a vádlottnak az ügyében, aki egy hajdú-bihari településen agyonverte szomszédja kutyáját. A férfit állatkínzás bűntettéért egy év két hónapi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. Az Index értesülése szerint jelenleg 41 fogvatartott – köztük 39 férfi és két nő – tölti börtönbüntetését állatkínzás elkövetése miatt. De ez nem mindig volt így.
2004 előtt Magyarországon az állatkínzást egy szabálysértésekről szóló kormányrendeletben szabályozták. Jellemző az akkori szemléletre, hogy a tényállás védett jogi tárgya nem maga az állat, hanem inkább a társadalom, a közrend és a közerkölcs volt. Vagyis a gerinces állatok bántalmazását vagy a rajtuk végzett szükségtelen beavatkozást csak akkor büntették, ha a cselekmény alkalmas volt arra, hogy másokban felháborodást, illetve riadalmat keltsen.
Aztán egy különösen brutális eset nagyot lendített az állatvédelem büntetőjogi szabályozásán. Az történt ugyanis, hogy 2003. június 16-án Fadd-Domboriban biztonsági őrök halálra kínoztak egy kutyát. A tett óriási közfelháborodást keltett.
Az állatvédő szervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy az állatkínzás végre bűncselekménynek minősüljön.
A népi kezdeményezéshez szükséges ötvenezer helyett csaknem négyszázezer aláírás gyűlt össze a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány kezdeményezésére. Az Országgyűlés 2004. március 8-án el is fogadta az 1978-as Büntető törvénykönyv módosítását. Az állatkínzás bűncselekménye akkor még a közrend elleni bűncselekmények között, a közbiztonság elleni bűncselekmények címszó alatt (XVI. fejezet I. cím) kapott helyet. Ezt azzal magyarázták, hogy ezek a bűncselekmények általában nem konkrét személy jogait sértik vagy veszélyeztetik, hanem káros hatásuk ennél szélesebb kört, a társadalom egészét érintik.
Az új, 2013. július 1-jén hatályba lépett Büntető törvénykönyv már a környezet és a természet elleni bűncselekmények között, a 244. §-ban szabályozza az állatkínzás bűncselekményét. A fejezet címe is árulkodó, hiszen e tényállásoknak közös jellemzőjük, hogy a környezetet és a természetet védik. Az állatkínzás bűncselekménynek ebben a fejezetben történő elhelyezését az azonos jogi tárgy, vagyis az állatok kímélete, a velük való humanitárius bánásmód indokolja. Ami szoros összefüggést mutat a környezetkárosítás tényállásában szereplő élővilág, illetve a természetkárosítás tényállásában szereplő növények és állatok védelmével.
Az állatkínzás alapesetben vétség:
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Minősített esetekben pedig bűntett.
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást
Ez év elejétől tovább bővült, illetve szigorodott az állatkínzás bűncselekményi tényállása. A büntetés immár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást
Jelenleg 41 fogvatartott, köztük 39 férfi és két nő tölti büntetését állatkínzás bűncselekmény elkövetése miatt Magyarországon. Vannak, akik kizárólag állatkínzásért, illetve állatkínzásért is halmazati büntetésként kiszabott szabadságvesztésüket töltik. Vagyis nem igaz az az állítás, hogy az állatkínzók mindig megússzák a letöltendő börtönbüntetést.
Érthető, hogy a közvéleményt felháborítják ezek az esetek, de nem gondolom, hogy minden állatkínzásos ügyet letöltendő börtönbüntetéssel kellene zárni
– mondta az Indexnek Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központ tudományos munkatársa. A bíróságnak kell esetileg mérlegelnie a cselekményt. Szerinte a büntetéskiszabásnál nagyobb szerepet kaphatna a közérdekű munka, amely kivédi a börtönártalmakat, van rehabilitációs hatása, és nem kerül pénzébe az államnak.
Sokszor elhangzik, hogy az állatkínzásért kiszabható letöltendő szabadságvesztés maximumát meg kellene emelni. Márpedig törvényi szigor tekintetében Magyarország egyáltalán nem áll rosszul, a felső középmezőnyben vagyunk, nálunk öt évet is lehet kapni állatkínzásért. Ezzel szemben Ausztriában, ahol az állatvédelem helyzete elég jónak mondható, a maximálisan kiszabható büntetés csupán két esztendő.
Az állatvédelmi jogi kutató úgy látja: ha a meglévő jogszabályainkat maradéktalanul be tudnánk tartatni, azonnal előrébb lépnénk néhány lépcsőfokot. De ehhez sok minden szükséges. Egyrészt az emberek jogkövetése, aminek alapfeltétele, hogy az állatokkal szembeni szemlélet, a néplélek eljusson egy bizonyos fokra, ez azonban mindenütt nagyon lassú folyamat. Másrészt következetes hatósági munkára és jogalkalmazói tevékenységre is szükség lenne. Utóbbinál nagyon fontos, hogy az állatkínzásos bejelentéseknél a helyszínre kiérkező rendőri szervek országszerte kellő komolysággal, a valódi súlyuknak megfelelően kezeljék ezeket az eseteket. Már csak azért is, mert már tudományos kutatások bizonyítják, hogy
az állatkínzás és az emberek elleni erőszak közös alapokon nyugszik.
A legutóbbi bírósági ítéletet, amely egyelőre nem jogerős, a héten hozta a Berettyóújfalui Járásbíróság. A bíróság bűnösnek mondta ki azt a vádlottat, aki egy hajdú-bihari településen agyonverte szomszédja kutyáját. A férfit állatkínzás bűntettéért egy év két hónapi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.
Az ítélet szerint a vádlott 2021. november 21-én este fél hat körül otthonában a körülbelül két és fél hónapos keverék kutyát kézzel fejen csapta, majd kidobta az udvarra, ahol az állatot indokolatlanul tovább bántalmazta, és nagy erővel hasba is rúgta. Ezután a kutyát a hátsó két lábánál fogva felemelte, és a betonjárdához vágta. Az állat olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a bántalmazást követően egy óra múlva elpusztult.
A vádlott a bírósági tárgyaláson elismerte a tettét. Elmondása szerint azért rúgta agyon a kutyát, mert idegesítette, hogy az állat férges, bejárt a házba, és odament a gyerekhez.
Budai Szabolcs bíró az ítélet szóbeli indoklása során súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott a többszörös visszaesői minőségét megalapozó elítélésein túl is többszörösen büntetett előéletű. Ugyanakkor enyhítő körülményként értékelte, hogy a férfi beismerte a bűncselekmény elkövetését. A bíró hangsúlyozta:
a férfi embertelen, állatias cselekedete nem elfogadható semmilyen formában.
Ha zavarta a szomszéd kutyájának egészségügyi állapota, akkor féregtelenítés miatt elvihette volna állatorvoshoz.
Az ítélet nem jogerős, a döntést az ügyészség tudomásul vette, míg a vádlott enyhítésért jelentett be fellebbezést. Az ügy a Debreceni Törvényszéken folytatódik.
(Borítókép: Index)