Egyre kevesebb fiatal választja a pedagógusi hivatást, így gyors beavatkozás nélkül hamarosan kezelhetetlenné válik a helyzet – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában, melyet a közoktatási elnöki bizottság fogalmazott meg.
A pedagógusok anyagi megbecsüléséről adott ki nemrég állásfoglalást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közoktatási Elnöki Bizottsága, amely azt írja: egyre romlanak a magyar diákok eredményei a mérések szerint, és az iskolát korán, végzettség nélkül elhagyók száma sem csökken.
A közleményben az MTA illetékes bizottsága azt is hozzáteszi, hogy a diákok problémamegoldó képességének szintje már a fejletlen országokéhoz közelít, míg az iskolai teljesítmények családi háttér általi meghatározottságának összevetésében már a világ legproblematikusabb országai közé tartozik Magyarország.
Tudományos elemzések egybehangzó eredményei szerint a közoktatás eredményességének legfőbb meghatározó tényezője a pedagógus, és amint azt számos tény mutatja, a magyarországi pedagógusok helyzete különösképpen nehéz
– fogalmazott az akadémia az állásfoglalásában, amely a legsúlyosabb problémaként a témában azt nevezte meg, hogy egyre kevesebb fiatal választja a pedagógusi hivatást, álláspontjuk szerint a helyzet „gyors beavatkozás nélkül hamarosan kezelhetetlenné válik”.
A legfőbb problémaként a pedagógusok fizetését említették meg az állásfoglalásban. Szerintük ugyanis egy fiatal számára pályaválasztáskor az érdeklődés mellett a várható kereset is fontos mérlegelési szempont, azonban, mint fogalmaznak, az utóbbi időszakban nem elegendő még az értelmiségi életfeltételek biztosításához sem a pályakezdő tanárok jövedelme.
A tanárok fizetése olyan távol áll más szellemi foglalkozásúak fizetésétől, hogy az kifejezetten taszító hatású
– jegyzi meg állásfoglalásában az MTA.
Az állásfoglalás a különböző problémák megoldására is kitér, amelyek közül a leginkább sürgetőnek a pedagógusok anyagi megbecsültségének rendezése szerepel, de az MTA szerint a szakma társadalmi hivatását is rendezni kell, a bérek hosszú távon értékállóvá tétele mellett. Mint írják, a diplomás fiatalokat négy évtizedig kellene a pályán tartani, és a fizetéseket is ebben a perspektívában kell vonzóvá tenni, ugyanis tanári végzettséggel könnyen lehet találni jövedelmezőbb állást a tanárinál.
Hozzáteszik: közérdek, hogy a pedagógusdiplomával rendelkező fiatalokat a pedagóguspályán lehessen tartani, ám az ehhez szükséges anyagi eszközök nagysága eltörpül a pedagógushiányból fakadó, nemzetgazdasági szinten jelentkező károkhoz viszonyítva.
A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában azt is leszögezte: emiatt is fontos, hogy a pályakezdő tanárok bére nem lehet alacsonyabb, mint amit a hasonló képzettségűek keresnek munkába álláskor.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tavaly október 5-én alakított sztrájkbizottságot. Az érdekvédők hónapokig tartó tárgyalássorozata az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) nem vezetett célra, így január 31-ére figyelmeztető sztrájkot hirdettek, majd március 16-ára határozatlan ideig tartó munkabeszüntetés mellett határoztak.
A két nagy pedagógus-szakszervezet végül a sztrájkot a választások miatt felfüggesztette, de már a nyáron előrevetítették, hogy ha nem lesznek változások, szeptembertől tovább folytatódnak a tiltakozások.
Idén október 5-én, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szervezésében országos sztrájkot tartottak. Az előre bejelentett adatok alapján 200 iskolából mintegy 14 ezren csatlakoztak a szerdára meghirdetett munkabeszüntetéshez.
Október 13-án, csütörtök délután a Belső-pesti Tankerületi Központ Damjanich utcai épületénél tartottak demonstrációt Budapesten, ahová a fővárosi Eötvös József Gimnázium és Madách Imre gimnázium több tanára is azért vonult ki, hogy átvegye figyelmeztető levelét.
Mindezt azért kapják, mert korábban részt vettek a pedagógusok polgári engedetlenségében.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón arról beszélt, hogy az uniós helyreállítási alap lehetőséget teremt a pedagógusok béremelésére. A miniszter elmondta, hogy ha létrejön a megállapodás a kormány és az Európai Bizottság között, 2025-re már a diplomásátlagbér nyolcvan százalékát is eléri a pedagógusbér.
Így jövőre 21 százalékkal emelhetik a pedagógusok bérét, az azt követő évben közel 25 százalékkal, egy évvel később pedig a jelenlegi bázishoz mérten 29-30 százalékkal.
Mindez azt jelenti, hogy a diplomásátlagbér 2025-ben 972 ezer forint lehet, ebben az esetben a pedagógus-átlagbér 776 ezer forintra emelkedhet addigra, de a hátrányos helyzetű régiókban dolgozók ennél is többet kaphatnak.
(Borítókép: Philipp von Ditfurth / picture alliance / Getty Images)