Megjelentek a nemzeti konzultációk kérdései, az ívet ma már postára is adták. Az olajszankciók mellett a gázszállításról, a nukleáris fűtőelemekről és a turizmusról is kérdezik a lakosságot.
Megjelentek a nemzeti konzultáció kérdései az Európai Unió által Moszkvára mért szankciókról. Az ív hét kérdésből áll, a szankciós intézkedés részletezése után a válaszadónak egy egyszerű kérdésre kell válaszolni, amelyre igennel vagy nemmel felelhet.
Az alábbi szankciós intézkedésekről kérdezik a magyar választópolgárokat:
A kérdőívben minden kérdés előtt megmagyarázzák, hogy miről szól az említett intézkedés. Ezek így néznek ki:
Brüsszel olajszankciók bevezetéséről döntött
A háború kirobbanása után még egyetértés volt abban, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók nem terjednek majd ki az energiára. Ennek ellenére Brüsszelben júniusban arról döntöttek, hogy megtiltják az Oroszországból érkező olaj és olajtermékek importját. Magyarország mentességet harcolt ki, hogy még több évre is több száz milliárd forintos beruházásra lenne szükség az orosz nyersolaj helyettesítéséhez. Az olajembargó Magyarország esetében komoly ellátási problémákhoz vezetne, és óriási terhet jelentene a gazdaságnak.
A gázszállításokra is kiterjesztenék a szankciókat
A brüsszeli vezetők a szankciókat a gázszállításokra is ki akarják terjeszteni. Az európai gazdaság jelentős mértékben függ az orosz gáztól (Magyarország esetében a függés mértéke 85 százalék). A gázszankciók lebegtetése nagyobb energiaár-emelkedéseket hozott, mint a háború kirobbantásának ténye. A következmények már most súlyosak. A rezsiszámlák szerte Európában rekordszintre emelkedtek. Oroszország azzal fenyeget, hogy a szankcióra adott válaszul leállítja a gázszállítást. Ez veszélyezteti a lakások fűtését és az európai gazdaság működőképességét is.
A nyersanyagokra is vonatkoznak a brüsszeli szankciók
Brüsszel betiltotta az Oroszországból érkező szilárd tüzelőanyagok (például a szén) behozatalát is. Tilalom vonatkozik az acélra és fára is, és ez más nyersanyagokra is ki akarják terjeszteni. Az intézkedés nagy áremelkedéseket eredményezett, tovább növelve a családok terheit. Az energiaválság következményeként Európának a korábbinál nagyobb mennyiségű szilárd tüzelőanyagra van szüksége, és igényeit nem képes saját termelésből fedezni.
A nukleáris fűtőelemekre is kiterjesztenék a szankciókat
Az Európai Parlament és több tagállam a nukleáris fűtőelemekre is ki akarja terjeszteni a szankciókat. Az atomerőművek megkerülhetetlen szerepet játszanak az európai áramellátásban. Jelentős részük orosz fűtőelemekkel működik, amelyek helyettesítése a műszaki feltételek miatt rövid távon nem lehetséges. Ezért ha a nukleáris fűtőelemekre is kiterjesztenék a szankciókat, az veszélyeztetné a stabil áramellátást és növelné az árakat.
A Paksi Atomerőmű bővítése is a szankciós politika célkeresztjében van
A Paksi Atomerőmű Magyarországon az olcsóbb áram garanciája. Bővítése orosz vállalatok közreműködésével működik. A nukleáris szankciókat sokan a Paksi Atomerőmű bővítésére is ki akarják terjeszteni. Az Európai Parlament és egyes ellenzéki pártok szerint is meg kell szakítani a fejlesztési együttműködést az orosz vállalatokkal. A bővítés felfüggesztése további áremelkedéshez és ellátási zavarokhoz vezethet.
A szankciós politika a turizmust sem kíméli
A szankciók károkat okoznak az európai turizmusban is, amely egyébként sincs könnyű helyzetben a járvány utáni időszakban. A beutazási korlátozások miatt jelentősen visszaesett az Oroszországból érkező turisták száma. Az intézkedés Magyarországot is érinti, különösen annak figyelembevételével, hogy a külföldről érkezők száma még mindig elmarad a járvány előtti szinttől. Olyan ágazatokról van szó, amely hazánkban több százezer embernek ad munkát.
A szankciók növelik az élelmiszerárakat, és újabb bevándorlási hullámhoz vezethetnek
A szankciók az élelmiszer-ellátásra is súlyos hatással vannak. A gázáremelkedés nagymértékben növeli a mezőgazdasági termelés költségeit, ráadásul a szankciók a műtrágya egyes összetevőire is kiterjednek. Az élelmiszerárak növekedése a fejlődő országokban növeli az éhínség kockázatát. Ez az eddigieknél is nagyobb migrációs hullámhoz vezet, és növeli az Európa határaira nehezedő nyomást.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)