Száz nap múlva, január 21–22-én indul a Veszprém–Balaton 2023, Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozat. Amikor 2018-ban megpályázták, még se a Covid, se az energiaválság nem látszott. Ezek árnyékában nem gondoltak arra, hogy elhalasszák?

A rövid válaszom az, hogy nem, noha 2021-ben volt két másik európai város, amely épp a Covid miatt kért kétéves halasztást. A bizottság esetükben azért volt rugalmas, mert 2023-ban mellettünk egy angol település lett volna a másik kulturális főváros, csak a brexit miatt őket ebből a lehetőségből időközben kizárták, és a helyén megnyílt a tér. 

Minket is hátráltatott a Covid az előkészítő munkában, végül úgy ítéltük meg, hogy a hátrányok ellenére több érv szól a megtartás mellett. Többé-kevésbé az ütemterv szerint haladtunk, elkészültünk a programokkal. Ami Veszprémben és a Balaton-felvidéken az elmúlt két évben EKF címszó alatt történt, máris azt mondatja velem, hogy megérte pályáznunk, és megérte nyernünk ezen a versenyen.

Az Európa kulturális fővárosa projektekben nincs uniós támogatási forrás. Az önök programsorozata stabil finanszírozási lábakon áll?

Igen. Két finanszírozója van a programnak: egyrészt a magyar állam, másrészt a programban részt vevő 116 település, Siófoktól Tapolcán át egészen a legkisebb településekig. A projekt egyik legnagyobb erénye, hogy sikerült egy ilyen nagy térségi összefogást létrehoznunk.

Veszprém megye egyik országgyűlési képviselője a választás előtt a program kormánybiztosa volt, most pedig már a kormány tagja. Érzékelik a lobbierejét?

A pályázat megnyerése után Gulyás Gergely miniszter azt javasolta, hogy ha már döntően a kormány finanszírozza a projektet, legyen itt a szeme és a keze is. Navracsics Tibor szerepe az volt, hogy a helyi akaratot közvetítse a kormányzat felé. Abban, hogy az előkészítésben eljutottunk a jelenlegi szintre, a kormánybiztosnak is sok munkája volt.

Ugyanezt a pályázatot korábban Pécs nyerte meg. 2010-ben ott számos ingatlanfejlesztés is kapcsolódott a kulturálisfőváros-projekthez. Veszprémnek nem lett volna szüksége a közintézményeinek, köztereinek az ott látottakhoz hasonló rekonstrukciójára?

A mi programunkban is van ilyen elem, de ma más a történelmi helyzet. Amikor Pécs elkészítette a pályázatot, akkortájt lettünk az unió tagja, az azt megelőző időszakban jelentős városmegújítási források nem álltak rendelkezésre. Pécs a harminc-negyven év lemaradását is ebbe a pályázatba fogalmazta bele, ezért vált ennyire dominánssá az építkezés. Veszprém az uniós finanszírozási lehetőségek révén, illetve a Modern Városok Program támogatásával többnyire leküzdötte már az infrastrukturális lemaradásait.

Az Európa kulturális fővárosa programra érkező pénzekből mozgásközpontot hozunk létre az egykori gyerekkórház épületében, a vár tövében, a Jókai utcában egy közel húsz éve üresen álló, emblematikus épületet újítunk fel, ezzel is hozzájárulva a vári rekonstrukcióhoz. Új börtönmúzeumot tervezünk, a Laczkó Dezső Múzeumot pedig rendbe hozzuk. A Jutasi úti lakótelep a város legsűrűbben lakott része, itt a közösségi terek megújítására koncentráltunk.

A jól hangzó tervek mellett azonban nehéz eltekinteni attól, hogy mostanában a városok egymás után zárják be a kulturális és sportcélú intézményeiket. Veszprémnek milyen áldozatot kell hoznia ahhoz, hogy csökkentse a rezsijét?

A képviselők és intézményvezetőink részvételével energetikai tanácsot hoztunk létre azzal a céllal, hogy áttekintsük, hogyan lehetne a múlt évi energiafelhasználás 25 százalékát megspórolni. 

Lesznek intézménybezárások?

Intézménybezárást egyelőre nem tervezünk. Nyitvatartási korlátozások ugyanakkor lehetnek. Kulturális intézményeinkhez csak a legvégső esetben nyúlunk, mert az Európa kulturális fővárosa cím erre kötelez bennünket. Amennyire erőnkből telik, a helyiek érdekeit védjük, hiszen ez a program mindenekelőtt az övék.

Kétségtelenül ellentmondásos a helyzet, hiszen egyrészt gazdag programkínálattal készülünk a nagy ünnepre, másrészt viszont alapszolgáltatásokat kellene megszüntetnünk. Az ismerten súlyos körülmények között kell működtetni a várost, mégpedig úgy, hogy a lehető legjobban használjuk ki azt a lehetőséget, amelyhez foghatóban az elmúlt száz évben nem volt részünk. Nagyon finom kézzel kell most a szikével bánnunk.

A tél közeledtével Veszprémben is lesznek olyan családok, amelyeket könnyen elsodorhat az energiakrízis. Hogy tud segíteni nekik az önkormányzat?

Mi már júniusban döntöttünk arról, hogy a lakásfenntartási támogatás keretösszegét megduplázzuk, szükség esetén még bővíteni is tudjuk, miközben a hozzáférési jogosultságot kiterjesztettük. 

A Megyei Jogú Városok Szövetségének legutóbbi ülésén elhangzott, hogy a kormánynak egyenként kell majd a településekkel megállapodnia. Kaptak már időpontot Balla György kormánybiztostól?

A tegnapi nap folyamán kaptam, igen. Hétfőn fogok a kormánybiztos úrral találkozni.

Támogatná a Magyar Önkormányzatok Szövetségének azt a javaslatát, hogy a kormányzat az önkormányzatok áram- és gázszámláira is húzzon ársapkát? 

Minden megoldást, ami csökkenti az önkormányzatokra nehezedő, energiadrágulásból adódó nyomást, örömmel fogunk fogadni. Ezzel együtt először nekünk kell a saját hatáskörünkben meglévő, néha kellemetlen, fájó intézkedéseket meghozni. Ez kell hogy legyen az első lépés minden önkormányzatnál. 

Veszprémnek hozzá kellett nyúlnia a saját vagyonelemeihez, ingatlanjaihoz, hogy eladásukkal energiatakarékossági programokat finanszírozhasson?

Békeidőben az évi tervünknek megfelelően értékesítjük az ingatlanjainkat, az ebből származó bevételt pedig fejlesztésekre fordítjuk, nem működésre. Most a hangsúly az energetikai korszerűsítéseken van, számos óvodaépületünk, bölcsődénk áll sorban, úgyhogy döntően most erre fogunk költeni.

Az egyik budapesti kerületi polgármester arról beszélt, hogy az egyeztetésen a kormány az önkormányzatoknak nyújtott támogatásért cserébe azt kéri, hogy nevezzék meg azokat az ingatlanokat, amelyeket fel tudnak ajánlani ellentételezésként. Ön hallott ilyenről?

Nem, és őszintén meg is lepne, ha volna ilyen felvetése vagy kérése a kormánynak.

Elképzelhető, hogy az önkormányzat vagy cége, intézménye által foglalkoztatott munkavállalók körében lesz elbocsátás, kényszerszabadságolás Veszprémben?

Az energiatanács megalakulásakor leszögeztük, hogy az energiaválság okozta kihívásra nem a létszámcsökkentés a válasz, mert nem ez okozza a problémát. A létszámleépítés egyébként először kiadással jár, és csak később „térül meg”. Inkább abba az irányba mennénk, hogy bizonyos intézményeinket rövidebb ideig fűtsük, esetenként pedig álljunk át a távmunkára, otthon végezhető munkára, de döntés még erről nem született. 

Hogy számol, mikor zökkenhet vissza az élet a szokásos kerékvágásba?

Nehéz erre válaszolni. A téli időszak jelenti a legnagyobb terhet az önkormányzatok számára, amikor a távfűtéssel, illetve gázzal fűtött épületeinket kell finanszírozni. Egyelőre ezen legyünk túl, aztán majd meglátjuk.

Tavasz környékén?

Legkorábban, igen.

(Borítókép: Porga Gyula 2021. január 18-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)