A kormány által meghozott korrupcióellenes intézkedésekről és a felállított szervezetekről készített nemrég közvélemény-kutatást a Publicus Intézet.
Nem fogják csökkenteni a magyarországi korrupciót az uniós források mielőbbi lehívásának érdekében felállított korrupcióellenes szervezetek a megkérdezettek közel kétharmada szerint – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava számára készített.
A válaszadók mintegy negyede gondolja úgy, hogy a kormányt valóban a tisztább pénzügyi helyzet megteremtésének szándéka vette rá a döntésre, a többség szerint ugyanakkor a korrupcióellenes intézkedések mögött az áll, hogy a kabinet megfeleljen az Európai Unió elvárásainak, ami feltétele a források érkezésének.
A kutatás arra is kitér, hogy sok válaszadó az Európai Ügyészséghez való csatlakozásban látja az esélyét annak, hogy visszaszoruljon Magyarországon a korrupció.
A Publicus elemzésében arról is ír, hogy míg az ellenzéki választók közel 90 százaléka hallott arról, hogy a kormány összeállított egy korrupciót visszaszorító törvénycsomagot, addig ugyanez az arány a Fidesz szavazóinál kétharmad.
Mint írják, a 30 év alattiaknál a helyzet még rosszabb: itt ugyanis a Fidesz–KDNP támogatói közül 57 százalék értesült ezekről az intézkedésekről.
Tizenkét százalék hiszi úgy, hogy az Integritás Hatóság, a Korrupcióellenes Munkacsoport, vagy éppen a NAV segítségével nagyobb jogosítványokat kapó Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF munkájának köszönhetően érdemben csökken majd a korrupció,
a válaszadók több mint kétharmada szerint azonban ezek sem változtatnak a helyzeten.
A kormánypárti szavazók közül 47 százalék az aránya azoknak, akik bíznak egy kevésbé korrupt jövőben, az ellenzékiek 95 százaléka azonban úgy véli, hogy néhány szervezettől nem változik a korrupció helyzete.
(Borítókép: Szollár Zsófi/Index)