A szülői felügyelet rendezésekor a gyerek meghallgatása lehetőség és nem kötelezettség – hangsúlyozta Ocskó Katalin, a Fővárosi Törvényszék általános elnökhelyettese. A bíróság nemzetközi kötelezettségének tesz eleget, amikor lehetőséget ad az ítélőképessége birtokában levő gyermek meghallgatására.
Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője hangsúlyozta, hogy augusztustól hatályos a Polgári törvénykönyv módosítása, amelyet egy európai uniós jogszabály, az úgynevezett Brüsszel II rendelet tett szükségessé. Ez előírja:
a szülői felügyelet rendezésekor kötelező a gyermeket tájékoztatni arról, hogy a véleményét elmondhatja a bíróságon.
Ez viszont nem idézés, a gyereknek nem kell megjelennie a bíróság előtt, pusztán egy tájékoztatóról van szó, amelyben próbálták a gyerekek nyelvére lefordítani a jogi szöveget – hangsúlyozta a szóvivő az értesítésekkel kapcsolatos félreértésekre reflektálva.
Ha ez elmarad, akkor az Európai Unió más tagállamaiban a magyar bíróság ítéleteit nem hajtják végre, vagyis ez a tájékoztató az ítéletek végrehajthatóságának előfeltételét jelenti.
Szabó József Tamás azt mondta, nincs pontos szabályozása annak, hogy kit lehet ítélőképessége birtokában álló gyermeknek tekinteni. Hozzátette: azt a kiskorút tekintik ilyennek, aki életkora, értelmi és érzelmi fejlettsége alapján képes a meghallgatásakor felfogni, hogy az őt érintő tények és döntések milyen tartalommal bírnak, és a várható következményekkel is tisztában van.
A bírói döntés nem csak a gyerek véleményén alapul, az egy adalék a többi adat, körülmény mellé, amelyeket mérlegelve a bíróság meghozza a döntését.
Ocskó Katalin is a meghallgatás lehetőségét emelte ki, kitérve az ítélőképesség kérdésére. Bíróként ő is találkozott már olyan nyolcévessel, aki ítélőképessége birtokában volt, de olyan 12 évessel is, akinek nem volt még rálátása a történtekre, és nem tudta felfogni az eljárás lényegét.
Mindez a gyermekek jogainak az érvényesülését szolgálja, miközben a bírák évek óta olyan érzékenyítő képzéseken vesznek részt, amelyeken arról van szó, hogy miként kell egy gyermeket meghallgatni.
Sosem kérdezik meg a gyerekektől, hogy kivel szeretne élni, mi legyen a döntés, ki gyakorolja a szülői felügyeletet, kinél helyezzék el
– mondta Ocskó Katalin. Hozzátette: a bíróság szeretné megismerni a gyereket, akinek a jövőjéről dönt.
Az értesítést nem pusztán a gyereknek küldik meg, a szülőket is értesítik róla, mivel a szülő kötelezettsége az együttműködés és a tájékoztatás.
Az eljárást Ocskó Katalin az MTI szerint jogi ajtónak nevezte, amely nyitva áll a gyerekek előtt. Rámutatott: a gyerekek egyre jogtudatosabbak, van kiskorú, aki maga kér távolságtartást az őt bántalmazó szülőjével szemben.
Nincs alsó életkori határa az értesítési kötelezettségnek, viszont az olvasni még nem tudó kiskorúnak értesítéséről a szülő dönt, mivel a szülő ismeri a gyerekét, tudja, miként lehet elmagyarázni neki ezt a lehetőséget.
A kezdeti tapasztalatokról Ocskó Katalin azt mondta, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon – mint a legnagyobb kerületi bíróságon – már több gyermek jelentkezett meghallgatásra.
Alsó korhatár hiányában akár egészen kicsi gyerekek is kaphatnak értesítést, amiről Ocskó Katalin elmondta:
A gyakorlat most van kialakulóban, mindig az adott ügyben kell a bírónak mérlegelnie, van-e lehetőség a gyermek meghallgatására. Nyilvánvaló, hogy egy kétéves gyerekkel nem tud a bíró úgy elbeszélgetni, mint egy 13 évessel. Ha viszont a kisgyereket a családban netán bántalmazták, és megkérik, hogy mutassa meg, hol ütötték meg, azt meg tudja tenni
– fogalmazott Ocskó Katalin bíró.