A holokausztot túlélt zsidó gyárostól elkobzott Szemlőhegy utcai ingatlan az elmúlt bő évszázadban volt már budai hegyi nyaraló, pártszabóság, kommunista vezetők rezidenciája. Hamarosan félmilliárd forint értékű ingatlanpiaci csemege lesz, hiszen mai tulajdonosai, Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc piacra dobják.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a közelmúltban a Partizán című műsorban jelentette be, hogy feleségével, Dobrev Klárával egy éven belül eladják családi lakóhelyüket, a hírhedt szemlőhegyi „Apró-villát”. A vele készített interjúban a politikus a tervezett adásvételt így indokolta:
Hárman maradtunk: a Klára, a Marci, meg én, és a Klára ráadásul az idejének a felét Brüsszelben tölti, tehát kóválygunk ott abban a hatalmas nagy házban. Hát mi a csudát csinálunk mi ott?
Nos, úgy tűnik, hogy ez a feltett kérdés másokat is érdekel, mert az épület történetével a rendszerváltás óta történészek, újságírók foglalkoznak visszatérően.
A Szemlőhegy utca 42. szám alatti ingatlan múltját Ungváry Krisztián történész alaposan feltérképezte a Budapest a diktatúrák árnyékában című blogon, a Káderdűlő egyik legismertebb ingatlanának története címmel.
Ebből az írásból kiderül, hogy a 19. század végén a frissen felparcellázott hegyoldalban nemigen álltak még épületek, és a mai ingatlan korabeli építési engedélye egy alápincézett, ötszobás, konyhás, verandás, földszintes villára szólt, 3,16 méteres belmagassággal, 140 négyzetméteres alapterülettel. A korabeli nyaraló egymást követő tulajdonosairól jórészt bizonytalan adatok állnak rendelkezésre, de annyi bizonyosan tudható, hogy 1936-ban tekintélyesnek mondható összegért, 25 ezer pengőért vásárolta meg Sebestyén Aladár és neje, Grönwald Róza.
A vételár tízévi középosztálybeli fizetésnek felelt meg.
Sebestyén Aladár sikeres zsidó üzletember volt, közepesen elismertnek nevezhető első világháborús harctéri kitüntetésekkel, ám érdemrendjei nem voltak elégségesek ahhoz, hogy kormányzói mentességet kaphasson, ezért villáját 1944. április 28-án elkobozták, és bár a holokausztot túlélte és visszatért Magyarországra, 1950 után mégis egy Szent István körúti bérlakásba költöztették, miközben háza rekvirálása ellenére viszonylag szerencsésnek mondhatta magát, mert az úgyszintén saját, majd államosított cégénél megmaradhatott osztályvezetőnek.
A szemlőhegyi ingatlant 1952-ben államosították, viszont a kommunista rezsim eleinte nem lakásként hasznosította, hanem kormány- és pártszabóság működött benne. Később azonban a Rákosi-rendszer berendezkedésekor egymás után érkeztek a környékre a magas rangú kommunista funkcionárius lakók, köztük Apró Antal is. Ő 1958-ban költözött a villába, amelynek első emeletét a minisztertanács akkori elnökhelyettesének, a földszintjét pedig a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztjéig jutó és koncepciós ügyekben hozott, halálos ítéletei miatt rettegett Jahner-Bakos Mihály vérbírónak és nejének utalták ki.
Szegeden született 1913. február 8-án, majd árvaházban nevelkedett. Az elemi iskola elvégzése után Makón, majd Budapesten szobafestőként dolgozott. 1930-tól tagja a Magyar Építőmunkások Szövetségének, 1931-től az illegális kommunista pártnak. Illegális tevékenysége miatt többször letartóztatták és internálták. 1944 szeptemberében a Békepárt Központi Bizottságának tagja lett. 1945. január 22-től az MKP Központi Vezetősége Szakszervezeti Osztályának a vezetője, februártól a KV Tömegszervezetek és Tömegmunka Osztályának irányítója lett, majd az 1945. április 13-án létrehozott KV Szakszervezeti Bizottsága élére került. 1946 májusától az MKP Politikai Bizottsága pót-, majd rendes tagja, októbertől részt vett az MKP szervezőbizottságának munkájában. 1948-ban tagja az MKP–SZDP közös szervez-bizottságának. 1945-től országgyűlési képviselő. 1948 és 1951 között kimaradt a legfelső pártvezetésből, és a Szakszervezeti Tanács főtitkára lett. 1952 elején építőanyag-ipari miniszter lett, de 1953 júliusában leváltották. Novemberben visszakerült az MDP PB-be, és a Minisztertanács elnökhelyettese lett. 1954 végétől a koncepciós perek áldozatainak rehabilitálásával foglalkozó bizottságot vezette. 1956. június 16-án a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökévé választották. 1956. október 6-án beszédet mondott Rajk László temetésén. Október 23-án éjszaka az MDP KV Katonai Bizottságának tagjává választották. Október 27-től a Nagy Imre-kormány építésügyi minisztere. 28-án bekerült a párt irányítására létrehozott hattagú MDP Elnökségbe. November 2-án szovjet segítséggel Marosán György, Kiss Károly és Nógrádi Sándor társaságában Budapestről Tökölre ment, majd iparügyi miniszterként november 4. után tagja lett a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak. 1956. november közepétől az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottságának tagja, később kinevezték a Gazdasági Bizottság vezetőjévé. 1957. május 9-én a Minisztertanács elnökhelyettese. 1961-ben a kormány Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának élére helyezték. 1971. május 12-én felmentették addigi tisztségeiből, és az Országgyűlés elnökévé választották – ezt a pozíciót 1984 decemberéig töltötte be. Elnöke volt a Magyar–Szovjet Baráti Társaságnak. 1980-ban kimaradt az MSZMP Politikai Bizottságából, majd az 1988. májusi pártértekezleten a Központi Bizottságból is. 1989. május 8-án lemondott képviselői mandátumáról, és visszavonult a politikától. 1994-ben halt meg.
A rendszerváltás után az Apró-villa 1992-ben a II. kerületi Önkormányzat tulajdonába került, majd néhány évvel később, 1995-ben áron alul, kevesebb mint 9 millió forintért eladták korábbi bérlőinek, az Apró-család tagjainak, mégpedig
olyan pénzügyi konstrukcióban, hogy a vételárnak mindössze tíz százalékát kellett készpénzben kifizetni, a maradék összeget 25 év alatt törleszthette a vevő, így a futamidő néhány éve járt le.
A 159 négyzetméteres lakás tulajdonjogát később a Fittelina Kft. szerezte meg az eredeti vételár kétszereséért, és az épület lakója volt a baloldali politikus, Dobrev Klára, Apró Antal unokája, aki Gyurcsány Ferenccel kötött házasságot, és az ő közös cégük volt többek között a Fittelina.
Ma is tart a kommunista diktatúrát kiszolgáló bűnösök leszármazottainak luxusélete
– ez már az M5 Az Apró-villa története című műsorában hangzott el, amelyben Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató, Ötvös István történész, egyetemi docens, Mező Gábor újságíró és Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese arról értekezett, hogy a zsidó családtól elkobozott, majd a kommunista vezetők kezébe átjátszott, most pedig eladósorba került épület története mennyire lehet jelképe a korabeli diktatúrának és a haszonélvezők mentalitásának.
Szomorú, hogy elfogadtuk és meg is szoktuk, hogy mindez már nem is fog változni – vélekedett a jelképes ingatlan történetéről Mező Gábor, amit Máthé Áron azzal egészített ki, hogy a közép-európai kommunista diktatúrák idejének lejártakor felmerült a kérdés, hogy az elzabrált vagyonokat hogyan lehetne visszaadni tulajdonosaiknak vagy leszármazottaiknak, és véleménye szerint legalább elvi szinten ki kellett volna jelenteni, hogy a föld- és ingatlantulajdonok esetében határozott cezúrát jelentett az államosítás, ám ez a deklaráció nem történt meg, mint ahogy nem történt meg az ingatlanok esetében a természetbeni reprivatizáció sem.
Ötvös István hozzátette, hogy azt még csak-csak megértené, ha az államosított ingatlanok állami tulajdonban maradtak volna, csakhogy nem ez lett a sorsuk, hanem mélyen áron alul ismét magántulajdonba kerültek.
Tóth Eszter Zsófia pedig arról beszélt, hogy a kommunista vezetők leszármazottai nem néznek szembe felmenőik múltjával. Apró Antal ugyanis a megtorlások egyik főszereplője, feltétlen kiszolgálója volt a Kádár-rendszernek, aki minden cselekedetét alárendelte a diktatúra érdekeinek, miközben Dobrev Klára elmondása szerint csak egy kedves nagyapa volt, akivel együtt rajzolgattak.
Történészként azonban mindez teljesen érdektelen – magyarázta Ötvös István, aki szerint
egy politikus, ha politikusként döntéseket hoz, azért tessék felelősséget vállalni.
Ettől függetlenül lehet, hogy magánemberként nagyon finom rakott krumplit tudott sütni, de történeti szempontból nem ez a kérdés – fűzte hozzá.
A Szemlőhegy utcai ingatlan földszintjén egy 102 négyzetméteres, kétszobás, első emeletén pedig egy 220 négyzetméteres, négyszobás, illetve egy 159 négyzetméteres, két egész és három félszobás lakás is helyet kapott, amelyek mellett a tulajdoni lap nyilvántartása szerint van egy 22 négyzetméteres garázs is, de tartozik az épülethez uszoda, szolárium, szauna, valamint belső lift is – írja a Blikk.
Az újság mindezek alapján arra a következtetésre jut, hogy egyáltalán nem alaptalan a feltételezés, miszerint
egy potenciális vevő közel félmilliárdos összeggel biztosítaná be a villára vonatkozó vételi szándékát.
Hiszen ilyen, prémium kategóriájú, egyedileg számon tartott villa nem sok van a piacon, és a lehetséges vevők köre is igen szűk. Például egy hasonló kategóriájú, hatalmasnak számító, 1422 négyzetméteres telken álló, 420 négyzetméteres teljes lakóterületű, új építésű, energiatakarékos megoldásokkal felszerelt II. kerületi villa jelenlegi kínálati ára napjainkban 500 millió és 1 milliárd forint között alakul.
(Borítókép: Az Apró-villa, Dobrev Klára tulajdona. Fotó: Földi Imre / MTI)