2022. október 23. két okból biztosan benne lesz a történelemkönyvekben: Orbán Viktor zalaegerszegi beszéde és a Műegyetemen tartott szolidaritási tüntetés kiemelkedett az események közül.
Orbán Viktor idén rendhagyó módon Zalaegerszegen, a Mindszenty József életét bemutató Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont új épületének átadóünnepségén mondott beszédet.
A magyar kormányfő beszéde elején kiemelte a helyszín relevanciáját, hiszen a zalaiak sokat szenvedtek a kommunisták uralma alatt, de a végsőkig kitartottak. A miniszterelnök kiemelte, a zalaiak a rendszerváltoztatás előtt ellenzéki képviselőt juttattak a kommunista parlamentbe.
A sorsnak van humorérzéke, az ellenzék akkori győztes jelöltjét Marx Gyulának hívták
– emlékezett vissza Orbán Viktor, akinek fiatalon még volt szerencséje kampányolni „Gyula bácsi” mellett, „végül megvalósult a marxizmus, egy Marx győzte le a marxistákat”. Beszédében kitért rá, hogy a vidéket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló Zalaegerszegen ünnepelni, ugyanis nem értik meg, hogy Budapest nem azonos az országgal.
Nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal, nem értik, hogy 1956 nem egy város, hanem az egész ország, sőt az egész nemzet forradalma volt
– üzent a miniszterelnök az ellenzéknek.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy ugyan a forradalom hősei nagyon különbözőek voltak, de ugyanaz az idea hajtotta tetteiket, a szabad Magyarország szerelmesei voltak. Vállaltak minden kockázatot azért, mert hitték, hogy sikert érhetnek el.
A miniszterelnök éppen ezért úgy látja, valódi esély volt kivívni a függetlenséget, amikor a magyar nép úgy döntött, hogy nem tűri tovább az elnyomást, „minden észszerű feltétel adva volt az erőszakmentes átmenethez”.
Orbán Viktor arról beszélt Albert Camus-t idézve, hogy a magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. Arra is kitért, hogy '56-ban a magyarok vérét nem becsülte az akkori szabad világ sem, amely bár bátorított minket, de aztán nem segített. A kormányfő szerint a lecke világos, a magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak, és csak a magyarok védhetik meg saját igazságukat a fenyegető veszélyekkel szemben.
Ha elpusztul az ország, hiába harcoltunk a szabadságért. Ha csak üszkös romok maradnak, akkor nem nyertünk semmit. Ha emberek millióinak kell elhagyniuk az országot, akkor a következő nemzedéknek nem marad szülőföldje. Nincs hová futnunk, mert Magyarországot sehol máshol nem találhatjuk meg, ezt kell megtartani, ezt kell megvédeni, itt kell boldogulni
– fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor azzal zárta beszédét, hogy a kormány képes megvédeni a magyar érdekeket itthon és külföldön egyaránt, '56-ban pedig megtanulták, hogy csak az összefogás segíthet. A miniszterelnök leszögezte: a nemzeti kormány első megbízatásának kezdete óta minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk, most is megőrzik a gazdaság stabilitását, mindenkinek lesz munkája, megvédik a rezsicsökkentést, a családok pedig nem maradnak magukra. Orbán Viktor világossá tette, hogy ehhez megvan az erejük és a tapasztalatuk is.
Délután szolidaritási tüntetést szervezett az ADOM Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A szülők és diákok által is támogatott és szervezett tüntetés alapvető oka, hogy a pedagógusok magasabb bért szeretnének. Az csak olaj volt a tűzre, hogy egy februárban megjelent kormányrendelet behatárolta – az érdekvédelmi szervezetek szerint ellehetetlenítette – a pedagógusok sztrájkjogát. Éppen az új szabályozás miatt a pedagógusok egy része a munkabeszüntetés helyett a polgári engedetlenség eszközét választotta, ami végül további feszültséghez vezetett, a tankerületek több tanárt figyelmeztetésben részesítettek, de volt, akit el is bocsátottak.
A tiltakozó tömeg október 23-án délután a Műegyetemnél gyülekezett, ahol színpadot állítottak, amit a forradalom szimbóluma, a lyukas zászló díszített.
A helyszínen Karácsony Gergely is beszédet mondott, amelyben arról beszélt: nem hajlandó elviselni, hogy a magyar pedagógusok nem taníthatnak szabadon, mert a fejük fölött rossz döntéseket hoznak. Karácsony Gergely hangsúlyozta: 3200 település nevében mondja, szívesen visszavennék az iskolákat, hogy újra a helyi közösségeket szolgálják.
Karácsony Gergely reagált a miniszterelnök zalaegerszegi kijelentésére, hogy Budapest nem egyenlő az országgal. A főpolgármester szerint a kormány nem egyenlő az országgal, az iskola viszont egyenlő az országgal.
Szilágyi József, az Egyesült Villamosipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségétől (EVDSZ) bejelentette, hogy a jelen levő szakszervezetekkel
akciószövetséget kötöttek,
mert közösek a problémáik, példaként a sztrájkot és a bérezést említette. Célként hangsúlyozta, hogy meg kell törni a hatalom arroganciáját, és erősíteni kell a társadalom szolidaritását.
Az Index korábban megkereste a PDSZ-t annak kapcsán, hogy a baloldali pártok, így például Dobrev Klára és a DK is rátelepedett a megmozdulásra. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja azt mondta:
A PDSZ leginkább most azt várja az ellenzéki pártoktól, hogy maradjanak a háttérben, ne telepedjenek rá a megmozdulásaikra, ugyanis erős ellenérzés van a társadalomban a pártokkal szemben.
De a Pedagógusok Szakszervezete szerint mindig felülnek a politikai pártok a tiltakozóakciók farvizére. Megjelent a tüntetésen Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke, Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, és Tordai Bence és Fekete-Győr András is. Büszkén jelentkezett be Facebook-oldalán a tüntetésről Jámbor András, de jelen volt az MSZP vezetősége nevében Kunhalmi Ágnes is.
Dobrev Klára, a DK árnyékminiszterelnöke pedig azt írta saját oldalán:
Veletek együtt van remény! Több tízezren álltunk ki a szabad oktatásért, egy szabad, európai Magyarországért.
A DK egyébként teljes politikusi arzenáljával megjelent: az Arató Gergely Instagram-oldalán megjelent csoportképen Dobrev Klára, Oláh Lajos, Molnár Csaba, Komáromi Zoltán és Arató Gergely mosolyog a kamerába.
(Borítókép: Szollár Zsófi/Index)