Nem csákánnyal és kalapáccsal esnének neki, nem kiradírozni akarják Budapest történetéből, hanem a hivatalos emlékezet egyoldalúságát szeretnék korrigálni egy új emlékhely megalkotásával.
„Magyarországon sokan felszabadítóként tekintettek a beérkező szovjet hadseregre. Ugyanakkor a szovjet hadsereg nem felszabadító, hanem megszálló hadseregként érkezett, így mások erőszakos megszállóként fogadták őket”– mondta Budapest főpolgármester-helyettese. Kerpel-Fronius Gábor szerint ezért az emlékezésnek olyan formáit kell megtalálni, amelyek e sokféle élményt képesek egymáshoz közelíteni. A Momentum elnökségi tagja a közösségi oldalán azt javasolja, hogy
a sokakat sértő, egyoldalúságot sugárzó szovjet hősi emlékművet helyezzék át a Rákoskeresztúri köztemetőbe, ahol az exhumált szovjet katonai hősök amúgy is nyugszanak.
Egyúttal azt is szeretné, ha a Szabadság tér másik végében álló német megszállási emlékművet a Szoborparkba helyeznék át. Ezt azért tartaná fontosnak, mert úgy gondolja, a szobor az ország vétlen áldozati jellegét hangsúlyozó megközelítésével a valós történelmi felelősségünket tagadja, esztétikai megoldatlanságával pedig komoly sebet ejt a téren. Nem volt érdemi társadalmi egyeztetés róla, szinte titokban történt a felállítása.
A szovjet hősi emlékmű vitatott státuszát és a jelenlétének kibeszéletlenségét jelzi, hogy az obeliszk a radikális jobboldal állandó céltáblájává vált. Éppen hét évvel ezelőtt vonult a szoborhoz Novák Előd, hogy vésővel és kalapáccsal eltávolítsa róla az ötágú csillagot a sarlóval és kalapáccsal.
Az 1945. május 1-jén felavatott Szovjet hősi emlékmű Antal Károly szobrász műve. Az emlékművet 1956-ban és 2006-ban is megrongálták, mert azt egyértelműen a magyarországi szovjet uralom jelképének tekintették.
Az elmúlt évtizedekben többször felmerült már az emlékmű eltávolításának gondolata, de az orosz állam szerint ez egy katonai emlékmű, amely az ott elesett szovjet katonák sírjához tartozik, Magyarország pedig nemzetközi szerződésben lefektetett garanciát vállalt arra, hogy megőrzi az emlékművet.
A Momentum politikusa most azt javasolja, hogy a Szabadság teret egységként kezelve induljon széles körű társadalmi párbeszéd 1945 cezúrájáról, és ennek eredményeképp az emlékezet sokszínűségét, a nemzet cselekvőségét, áldozatiságát és felelősségét egyaránt bemutató, a múlt megismerésének fontosságát megjelenítő emlékmű vagy emlékhely épüljön a helyén. Ehhez egy nemzetközi tervpályázat keretében teremtenének lehetőséget.
A nemzeti emlékezet nem szélsőjobboldali téma, És éppen az árnyalt megközelítés igénye miatt kell ezzel a témával foglalkozni.
Kerpel-Fronius Gábor hangsúlyozza: a Momentum a Szovjet hősi emlékművet nem ledönteni akarta, hanem a becsomagolás gesztusával a megkérdőjelezésre tett kísérletet. Nem csákánnyal és kalapáccsal tennének igazságot, nem kiradírozni akarják a nemzeti emlékezetből, hanem éppen a hivatalos emlékezet egyoldalúságát szeretnék korrigálni az új emlékhely megalkotásán és különösen az ahhoz vezető folyamaton keresztül.
(Borítókép: Faludi Imre / MTI)