Alaposan pórul járhat, ha valaki egy közszolgáltató tájékoztatójában nem olvassa el az apró betűs részeket, vagy éppen elolvasás nélkül ír alá egyszerűnek tetsző dokumentumot.
Nem kell ahhoz sasszeműnek lenni, hogy belássuk, az apró betűk bizony gyakran kifognak az emberen. Például egy közlekedési helyszíni bírság dokumentumán olyan apró volt a szöveg, hogy a megbírságolt személy nem tudta elolvasni, de mert alá kellett írnia az orra alá tolt papírt, ezzel akaratán kívül elismerte a szabálysértést.
Az alapvető jogok biztosa már tíz évvel ezelőtt felvetette, hogy a közszolgáltatók által használt dokumentumok olvashatóságát, minimális betűméretét jogszabályban kellene rögzíteni, ahogy a közérthetőség, ellentmondás-mentesség és áttekinthetőség követelményét is előírják.
Egy panaszos ugyanis szóvá tette, hogy elektronikus hírközlési szolgáltatójának az általános szerződési feltételek (ászf) módosításáról szóló tájékoztatója apró betűvel készült, ezért csak nagyon nehezen olvasható. Az ombudsman osztotta a panaszos véleményét:
A szerződéses jogviszonyban a másik féltől kapott dokumentumok és értesítések kiemelkedően fontosak, ám hiába érthető, áttekinthető a szöveg, nem éri el a célját, ha az alkalmazott betűméret miatt egyesek számára nehezen vagy egyáltalán nem olvasható.
Az alapvető jogok biztosának felhívása azonban pusztába kiáltott szó maradt, pedig a minimális betűméret meghatározása egyáltalán nem példa nélküli. Az Európai Parlament és a Tanács még 2011-ben fogadta el az 1169/2011/EK-rendeletet, amely részletesen szabályozza a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatását.
A 2014. december 13-a óta Magyarországon is hatályban lévő rendelet a jobb olvashatóságért minimális betűnagyság használatát vezette be az élelmiszerek csomagolásán. A nyomtatott kis „x” betű magasságának legalább 1,2 milliméternek kell lennie. Egyébként ugyanitt rendelték el, hogy a csomagoláson vizuálisan is ki kell emelni az allergéneket az összetevők közül a könnyebb észrevehetőség érdekében – például vastag betűvel, más háttérrel vagy aláhúzással.
Az olvashatóság számos hatályos hazai jogszabályban megjelenik. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény például abból indul ki, hogy a szabályozásnak biztosítania kell a megfelelő tájékoztatás és információhoz jutás lehetőségét. Az árfeltüntetés szabályai között rögzíti, hogy
az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény alapján a dohányzás káros hatásaira vonatkozó általános figyelmeztetést és a károsanyag-tartalom adatait jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen nyomtatva, a háttérből kiemelve kell feltüntetni.
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény szintén előírja, hogy a betegtájékoztató szövegének jól olvashatóan, magyar nyelven kell tartalmaznia a külön jogszabályban meghatározott adatokat.
Az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és előírt termékismertetővel történő megadásáról szóló 193/2011. (IX. 22.) korm.-rendelet is arra kötelezi a kereskedőt, hogy jól látható és olvasható módon helyezze el a terméken a címkét.
Az Országgyűlés 2020. május 19-én fogadta el a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítását, amely többek között a magyar nyelvű használati és kezelési útmutatókra vonatkozó előírást is tartalmaz. A jogszabály, amely 2021. július 16-án lépett hatályba, leszögezi: „A gyártó a termékhez magyar nyelven köteles mellékelni a fogyasztók és más végfelhasználók számára a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie.” A korábbi előírások szerint a használati útmutató csak külön jogszabályban vagy biztonsági szabványban meghatározott termékköröknél – például játékoknál, villamossági termékeknél vagy egyéni védőeszközöknél – volt kötelező, azonban 2021. július 16-tól már minden nem élelmiszertermékhez magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell mellékelni.
Olvasd el, mielőtt aláírod! – halljuk unos-untalan a figyelmeztetést. Sokan azt gondolják, hogy ez az intelem már beleivódott a közgondolkodásba. Szauter Dóra Amina, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője szerint sajnos egyáltalán nem. A jogásznő két friss bírósági döntést is említ, ami elkerülhető lett volna, ha a munkáltató kellő körültekintéssel jár el, és
elolvassa a munkavállalója munkaviszonyának megszüntetéséhez kapcsolódó dokumentumokat.
Az első esetben a munkáltató ajánlatot tett dolgozójának, amelyben vállalta, hogy 5500 eurót fizet neki, ha közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyt. A munkavállaló kevesellte az összeget, ezért gondolkodási időt kért, továbbá kérte a munkáltatót, hogy küldje meg részére írásban is a megállapodás tervezetét. A munkavállaló a tervezetben az 5500 eurót átírta 25 500 euróra. Az összeget számmal és betűvel is feltüntette, sőt vastag betűvel kiemelte a szövegben. A visszaküldött és a dolgozó által aláírt dokumentumot a munkáltató elolvasás nélkül aláírta. Az ügyből bírósági per lett, amelyben a munkáltató megtévesztésre hivatkozással kérte a bíróságtól a megállapodás érvénytelenségének megállapítását. A keresetet azonban a bíróság is elutasította, hiszen az ügyvezetőnek számítania kellett volna arra, hogy eltérő összegű tervezetet kap vissza a munkavállalótól.
A másik jogesetben a munkáltató adminisztrációs hiba miatt „ajándékozott” 1,3 millió forintot munkavállalójának. Az történt, hogy a személyzeti vezető, aki előkészítette a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez szükséges okiratot, egy volt munkavállalóval megkötött hasonló dokumentumot használt fel mintaként. Csakhogy a megállapodásban benne maradt a mintában meghatározott, 1,3 millió forint összegű pénzbeli megváltás. Aláírás után a munkavállaló ragaszkodott a pénzbeli megváltáshoz, és miután ezt adminisztrációs hibára és téves összegre hivatkozva megtagadták, pert indított. Az ügyben a Kúria mondta ki a végső szót, és kötelezte a munkáltatót a pénz kifizetésére. Ebben az ügyben is hivatkoztak arra a következetes bírói gyakorlatra, hogy
nem hivatkozhat megtévesztésre az a fél, aki a szerződést elolvasás nélkül írta alá.
Szauter Dóra Amina ezért arra biztat mindenkit, legyen szó egyszerűnek tűnő megállapodásról, hogy alapos átolvasás és értelmezés nélkül semmiképp se írja azt alá.
(Borítókép: Richard Drury / Getty Images Hungary)