A magyarok 86 százaléka tudatos vásárlónak tartja magát, ennek ellenére egy szeptemberi felmérés szerint a már akkor is húsba vágó drágulás mellett még mindig sokan dobnak ki élelmiszert. A HonestFood kérdőívét kitöltő csaknem ezer ember nagyjából 59 százaléka vallotta ezt be, ráadásul 23 százalék úgy értékelt, hogy kifejezetten sokszor tesz így. A Nébih adatai szerint egy magyar évente 65 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője az Indexnek beszélt arról, hogy milyen módszerekkel spórolhatunk, és előzhetjük meg az élelmiszer-pazarlást.
A KOMETA megbízásából készült a HonestFood-kutatás, az okostelefonos applikációba adaptált kérdőívet 2022 szeptemberében 994 (18–59 év közötti) magyarországi lakos töltötte ki. Arra is rákérdeztek, hogy melyik élelmiszertípus kerül leggyakrabban a szemetesbe. A válaszadók 31 százaléka a pékárut jelölte meg,
minden negyedik magyar dob ki készételt, minden ötödik pedig zöldséget vagy gyümölcsöt a frissességük elvesztése miatt, a tejtermékek esetében kevesebb, mindössze 12 százalékos a pazarlás.
A felmérésből az derült ki, hogy a húsokból és húskészítményekből hagyjuk meg a legkevesebb maradékot, mindössze 4–6 százalék felelt úgy, hogy rendszeresen dob ki ilyen típusú élelmiszert. Mindez annál inkább meglepő, hogy az elmúlt évben az unióban nálunk drágultak legjobban az élelmiszerek, 35,2 százalékkal a tavalyihoz képest, köztük a pékáruknál tapasztalható soha nem látott áremelkedés. Magyarországon a kenyér ára 76,2 százalékkal nőtt 2021–2022 szeptembere között, miközben a sajt 68, a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 66,3 százalékkal drágult, a margarin 61,2, a száraztészta 60,2, a tojás pedig 53,7 százalékkal.
Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy az egyik legjobban megdrágult élelmiszertípusból dobjuk ki a legtöbbet, az Indexnek úgy felelt: ez elsősorban rossz szokás, tanult minta.
Elég, ha csak arra gondolunk, számos hazai étteremben akkora adagokat kapunk, hogy a többség képtelen egyszerre elfogyasztani, jó esetben elcsomagoltatja és hazaviszi. A tányérok túlszedése magyar szokás, családi környezetben is inkább nagy adagokat porciózunk ki. Bőséges, többszörös mennyiséget főzünk, a maradékok nagy része pedig a szemetesben végzi.
Azzal folytatta: bármennyire meglepő, úgy tűnik, a drágulás még nem érte el sokaknál azt a lélektani határt, hogy visszafogja az élelmiszer-pazarlást. A dietetikus szerint nagyon nehéz túllépni a rossz beidegződéseken, amin felnőttként csak tudatossággal lehet változtatni. A kutatás alapján az élelmiszert kidobók 70 százaléka tisztában van ezzel, szeretné, ha kevesebb élelmiszer-hulladékot halmozna fel, csak épp vagy nem ismeri, vagy nem tartja be ennek elkerülésére a módszereket.
A pékáruk nagy része egy-két napnál tovább nem fogyasztható, a boltiaknál ezután rendre megjelenik a bosszantó penészesedés. A táplálkozási szakértő szerint ennek elkerülésére több módszer is van: „Elsősorban érdemes akkora mennyiséget vásárolnunk, amit pár napon belül el tudunk fogyasztani, addig pedig fénytől védett, zárt kenyértartóban tartsuk, másrészt a felesleget mielőbb fagyasszuk le, ami később pár óra alatt szobahőmérsékleten felolvadva olyan lesz, mintha frissen vettük volna.”
Hozzátette: ha csak kiszárad, és nem penészesedik meg a kenyér, lehet belőle panírmorzsát, ha megszikkadt, pirítóst, melegszendvicset, fasírtot vagy például mákos gubát készíteni. Antal Emese úgy véli, hogy a fokozódó élelmiszerár-drágulás miatt az elkövetkezendő időszakban egyre nagyobb szükségünk lehet akár mélyhűtőre. Nemcsak a maradékok, hanem az akciók idején vásárolt termékek felhasználásig történő tárolásában is jelentős szerepe lehet, amivel sokat lehet spórolni.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint Magyarországon az utóbbi öt évben ugyan 25 százalékkal csökkent az élelmiszer-hulladék mennyisége, még mindig 245 ezer tonna kerül kidobásra, amiből egy felnőtt háromszori bőséges étkezésével számolva nagyjából 450 ezer ember egy éven keresztül jól tudna lakni. Antal Emese hozzáfűzte, hogy ennek egyik oka az is, hogy
sokan tévesen ítélik meg az eltarthatósági időt, a termékinformációknál különbséget kell tenni a fogyaszthatósági és a minőségmegőrzési idő között.
A dietetikus részletezte: a gyorsan romló hús- és tejtermékeknél a fogyasztható megjelölést használják, ezt a dátumot maximum egy-két nappal lehet túllépni, utána jobb, ha megszabadulunk tőle. A minőségmegőrzési idő elsősorban a gyártó garanciáját jelöli a minőségre vonatkozóan, ilyet például a konzerveknél, befőtteknél, az UHT-tejeknél láthatunk. Amennyiben nem sérült a csomagolás, akkor a dátumon túl akár hónapokig is fogyasztható lehet, ha a szaga, külleme nem utal arra, hogy megromolhatott az adott termék. Ehhez támpontot nyújt a Nébih élelmiszercsoportonkénti ajánlott felhasználási infografikája.
Ha penészt találunk a kenyéren, a péksüteményeken, a puha gyümölcsökön vagy zöldségeken (pl. paradicsom, alma, citrusok, avokádó, málna, eper, uborka, barack), a lekvárokon, a dzsemeken, a baconön, a löncshúson, a virslin, a felvágottakon, a tejtermékeken (pl. joghurt, túró, vajkrém és tejföl), a főttétel-maradékokon, a tésztákon, akkor ezeket ki kell dobni.
„Nem elegendő a szemmel láthatóan romlott, penészes részek eltávolítása, mivel a toxinok jelenléte nem csak a szemmel láthatóan hibás részekre korlátozódik, belélegezve akár légzőszervi problémát okozhat” – áll a Nébih lakossági tájékoztatásában. A dietetikus hozzátette: ilyenkor érdemes fertőtleníteni a tárolás helyét is a hűtőben vagy a konyhapulton. Egyes élelmiszereknél azonban nem okoz ekkora gondot a penész, például a keményebb sajtoknál, gyümölcsöknél, zöldségeknél elég csak 2,5 centiméteres körben levágni a penészes részt, az olyan feldolgozott füstölt húsoknál, mint a téliszalámi vagy a sonka, elég csak ledörzsölni a felületről.
A szakember arról is beszélt, hogy sokan azért szabadulnak meg a még fogyasztható főtt ételtől, mert a második nap után unják ugyanazt enni, pedig a maradékokból könnyen új ételt készíthetünk. Antal Emese erre készített egy mintaétrendet; például a spenótfőzelék később lehet egy spenótos tészta alapja, a már nem teljesen friss gyümölcsökből sütemény vagy gyümölcsleves készíthető.
A pörköltből később hortobágyi palacsinta töltete vagy gulyásleves alapja lehet. A darált hús fasírthoz vagy bolognai szószhoz is kiváló, utóbbi, ahogy a vasárnapi húsleves is, minőségromlás nélkül lefagyasztható.
A táplálkozási szakember kiemelte, hogy a gyerekekkel való együtt főzés amellett, hogy minőségi együtt töltött idő, szemléletformálás is. „Az étel ezzel nagyobb érték lesz a gyermek számára, így törekedni fog az élelmiszer-pazarlás elkerülésére” – fejtette ki. A szakértő szerint a maradékfelhalmozás elkerülésének egyik legfontosabb módszere a tudatos vásárlás. „Mindig nézzük meg, hogy mi van a hűtőnkben, kamránkban, mi fog hamarosan lejárni, ehhez igazítsuk az étrendünket, amiből kifogytunk, az kerüljön a bevásárlólistára. A menüt is célszerű előre megtervezni, az e szerint és a jégszekrényünk tartalmának tudatában kialakított teljes listával ritkábban, hetente menjünk vásárolni. Arra is érdemes figyelni, hogy ne éhesen menjünk a boltba, ugyanis akkor több terméket fogunk megvásárolni, ha online tesszük mindezt, jobban elkerülhetjük a felesleges árucikkek megvételét. Az akciók figyelésével és a saját márkás termékek választásával is sokat lehet megtakarítani” – javasolta a dietetikus.
A glutén-, laktóz- és cukormentes termékek három-négyszer drágábbak lehetnek, bár az utóbbi időszakban némiképp csökkent a kínálatuk. A dietetikus hozzáfűzte, hogy az ilyen típusú termékek fogyasztása az utóbbi időben egyfajta divat lett, így az árrobbanás előtt a tejcukor-érzékenységgel küzdők, a 2-es típusú diabétesszel diagnosztizáltak vagy a gluténérzékenyek valódi számánál itthon is nagyobb mértékben fogytak ezek az élelmiszerek. „Nekik sem kell feltétlenül ilyen termékeket vásárolni, ha spórolni akarnak, előnyösebb, ha olyanokat vesznek, ami nem tartalmazza a számukra kritikus összetevőket, helyettesítik a bizonyos típusú élelmiszereket. Az édesítőszerek ugyan drágábbak a kristálycukornál, de jóval kisebb mennyiség is elég belőlük, a teából, kávéból ki lehet hagyni, az utóbbit tejjel édesebbé tenni, a sütésnél pedig gyümölcsöt használni erre” – ajánlja Antal Emese.
Az ételintoleranciával diagnosztizáltak pedig Magyarországon jogosultak havonta a bérük alapján megállapított 5 százalék adókedvezményre, az ehhez szükséges orvosi igazolást a NAV-hoz kell benyújtani.
„A fogyókúrás étrend sem kell hogy luxus legyen, ha – mondjuk – árstopos hústerméket, sertéscombot, csirkemellet, csirkeszárnyat fogyasztunk szezonális zöldségek, gyümölcsök vagy savanyúságok mellett. Például most a sütőtök, szilva, körte, télen még az alma, káposzta vagy a cékla ára is kedvezőbb, de a fagyasztott spenót, borsó, konzervbab is a hűvösebb évszakban az egészséges étrend alapja lehet” – zárta a dietetikus.
(Borítókép: Richard Bosomworth / Getty Images)