Egy magyar fejlesztésű szoftver segítségével százmillió betegadatra alapozva becsülik meg laborleletből, hogy az illetőnek adott betegségtípusokra van-e esélye. A Synlab a Debreceni Egyetem Klinikai Központjával közösen dolgozta ki a mesterségesintelligencia-alapú okosleletet.
Több mint százmillió beteg adatait veti össze az algoritmus az illető számítógépbe betáplált laborleletével, amivel 14 betegségtípus kockázatát tudják kimutatni. A szoftver a hagyományos laborvizsgálathoz képest nemcsak a referenciaértéktől való eltéréséket jelzi, hanem más betegek és az egyén több adatát összevetve kockázatelemzést végez. Elsősorban prevenciós célból fejlesztette ki az egyedülálló magyar innovációt a Debreceni Egyetem és a Synlab kutatócsoportja.
A program alkalmazásával olyan betegségekre is fény derülhet, amely még nem okoz panaszokat, ugyanis az orvosok az eredményekben leginkább a tartománybeli eltérésekre fókuszálnak.
„Egy ötfokozatú kockázati skálán különböző színárnyalatokkal jelzi a bizonytalan vagy pozitív eredmény valószínűségi fokát, a referenciatartomány alatti értéket kékkel, az afelettit pirossal mutatja, az eltéréseket magyarázatokkal egészíti ki. Közel másfél millió anonim magyar páciens több mint százmillió laborvizsgálata van betáplálva a modellbe, amely, ahogy egyre több valós beteg adataival bővül, egyre pontosabb becslést lesz képes adni, és lehetőség nyílik bővíteni más betegségcsoportokkal. A jelenlegi okosleletek eredményeivel kilencven százalék felett értenek egyet az orvosok” – részletezte a működési elvet Németh Ákos, a Synlab Magyarország Kft. fejlesztés vezetője.
„A matematikai valószínűségszámításon alapuló rendszer a cukorbetegségekre, a máj-, vese-, epe-, nem fertőzéses eredetű gyulladásos gyomor- és bélrendszeri defektusok, az immunológiai rendszer vagy a zsíranyagcsere zavarai, szív- és érrendszeri panaszok, daganatos és ritka betegségek kockázatelemzésére képes” – mondta dr. Csernák Zsolt, a Synlab Hungary Kft. orvosigazgatója. A bizonyos rizikót feltételező eredményt szakorvosi konzultáció követi, aki az életmódbeli tanácsok mellett javasolhat további vizsgálatokat. „A háziorvos számára irányadó lehet az okoslelet, ami olyan betegségekre is ráirányíthatja a figyelmet, amit csak évekkel később diagnosztizáltak volna az illetőnél, így még idejekorán jobban kezelhető, a kezdeti stádiumban fedezhető fel a kór” – hangsúlyozta a szakértő.
A labordiagnosztikai szolgáltató négy kontinensen, 36 országban van jelen. Az okoslelet Magyarországon került először bevezetésre, de Póda Tamásnak, a Synlab Kft. kereskedelmi és marketingigazgatójának elmondása szerint hamarosan más országokban is szeretnék elérhetővé tenni a AI/Life Okosleletet. „Eddig itthon többségében, nyolcvan százalékban nők vették igénybe a szolgáltatást, akik nagyrészt a 25–40 év közötti korcsoportba tartoznak, a férfiak közül a 35–40 éves korosztály jelentkezett az okosdiagnosztikára” – ismertette Póda Tamás, aki jelenlegi forgalmuk alapján úgy véli, hogy eddig az egészségtudatosabb réteg mutatott érdeklődést a kockázatjelző lelet iránt.
„A klinikai döntéshozatal hetven százaléka labordiagnosztikai eredményeken alapszik, ezért az időben elvégzett vizsgálatok életet menthetnek. A mesterségesintelligencia-alapú szoftver lelete a diagnózis mellett iránymutatást adhat a megelőzésre mind a páciensnek, mind az orvosának segíthet fokozattan figyelni a kockázatot jelentő kóros állapotok elkerülésére” – emelte ki Fehér Virág Piroska, a Synlab orvosszakmai tudományos munkatársa.
(Borítókép: Fehér Piroska. Fotó: Nagy Tamás / Index)