Magyarországra települ a düsseldorfi székhelyű Rheinmetall hadipari és járműipari cég egyik leányvállalata, amely 2024-től Lynx harci járműveket gyárt majd.
A Magyar Honvédség arról tájékoztatott, hogy elkezdi a Lynx harci járművek rendszeresítését, ezek közül az első példány már meg is érkezett Magyarországra. A honvédség feladata az lesz, hogy irányítása alatt tartsa a fejlesztést, valamint a tesztelést. Három magyar zászlóaljt akarnak felszerelni ezzel a típusú harcjárművel.
Összesen kétszázat gyártanak belőle, az előállítás itthon történik majd.
Eleinte csak Magyarországon használják majd a Lynxeket, melyekből a tervek szerint később külföldre is gyártanak. Az első harcjármű megérkezését követően a laktanyában szolgáló katonák rögtön elkezdték a jármű tanulmányozását. A harcjármű nagy előnye, hogy minden XXI. századi elvárásnak megfelelően ötvözi a páncélvédettséget, a tűzerőt és a mozgékonyságot – derült ki a Spirit FM Katonadolog című műsorából.
Magyarországra települ a Rheinmetall gyártó cég egyik leányvállalata, és 2024-től ezeket az eszközöket itt fogják gyártani, összeszerelni, és mindazon tapasztalatokat, amelyeket a Magyar Honvédség összeszed, beépítik folyamatosan az eszközökbe
– mondta dr. Lippai Péter dandártábornok, a Magyar Honvédség Parancsnoksága haderőnemi szemlélőségének szárazföldi szemlélője.
Durgó Tamás alezredes, a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság parancsnokhelyettese hozzátette: ezeket az eszközöket vezetni, kezelni is kell, így toborzás szükséges.
„A mai, főként az online térben mozgó fiatalok elérésére nagyon sok olyan megoldást dolgoztunk ki, amelyek eredményesek. A toborzórendezvényeken egyre többször fogunk találkozni például VR-szemüveg alapú 3D-s szimulátorokkal” – emelte ki az alezredes.
A szimulátorokon a felkapott filmre utalva Top Gun program fut, hogy ezzel is magukhoz vonzzák a fiatalokat.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter korábban azt mondta, hogy Magyarország a GDP két százalékát fordítja védelmi kiadásokra.
„Azonban térségünk biztonsági helyzete (szomszédban dúló háború, illegális migrációs nyomás) miatt úgy tűnik, már ennél a két százaléknál is többet kell költeni a védelmi területre” – jelentette ki a tárcavezető.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a haderőfejlesztés lépései között említette az eszközbeszerzést, a védelmi ipar összeszerelési és gyártási kapacitásának megteremtését, valamint a digitális eszközök összefogását egységes rendszerbe.
A kormányváltás után elölről kellett kezdeni egy valódi, erős és ütőképes haderő felépítését. A haderőfejlesztési program alapvetően NATO-kompatibilis eszközöket jelent a katona egyéni felszerelésétől a harci eszközökig az európai védelmi iparra építkezve
– mondta a honvédelmi miniszter.
Szorgalmazta a dróntechnológia fejlesztését mint új innovációs területet, valamint a kommunikáció fontosságát, amelyet az integrációs munka alapjának nevezett. Beszélt az űrtechnológia jelentőségéről is, amely a földmegfigyelés lehetőségét nyitja meg.