Index Vakbarát Hírportál

Válságos állapotban a pszichiátriai ellátás

2022. október 29., szombat 19:05

Komoly hangsúlyt kell fektetni a nagy egészségügyi átalakulás során a pszichiátriai ellátás reformjára is – nyilatkozta az Index megkeresésére Szekeres György. A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke rávilágított, hogy az elmúlt két évben 25 százalékkal nőtt a szorongásos, depressziós panaszok száma, miközben a kapacitások nem bővültek, sőt a helyzet ez idő alatt csak rosszabb lett.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a rendszerszintű változás mindig akkor következik be, amikor az már elkerülhetetlen – hangsúlyozta az Indexnek a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, aki úgy véli, hogy most érkezett el a pillanat, 

a járó- és a fekvőbeteg-ellátás ugyanis rendkívül válságos állapotban van.

A társaságon belül már egy ellátásszervező munkacsoport is alakult, terveiket, javaslataikat pedig a döntéshozók felé is továbbították, és egyelőre úgy látják, hogy az ötleteikre megvan a kellő nyitottság, az viszont továbbra is nagy kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben – mely az egészségügyet is sújtja – mekkora lépésekben lehet előrehaladni.

Kiemelte, hogy az egyik legfőbb probléma a szakemberhiány. Arra a kérdésre, hogy pontosan hány pszichiáter dolgozik ma hazánkban, azt felelte, hogy „évek óta tart a számháború”, és a mai napig nincs egy pontos adatbázis, ám van jó néhány kiindulási pont.

Szekeres György úgy véli, hogy a fentiek alapján mindenképpen kevesebb mint ezer pszichiáter van hazánkban, a főállásban dolgozók száma valahol 403 és 800 között lehet. Megjegyezte: a kétezres évek eleje óta hivatalosan is a hiányterületek között szerepel a pszichiátria.

Az MPT elnöke kitért arra, hogy vidéken különösen nehéz a helyzet sokfelé, mint mondta: „egyenesen kritikus”.

„Minél távolabb megyünk egy egyetemi központtól (Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen) vagy egy jól működő megyei kórháztól (Győr, Kecskemét), annál szegényesebb a hozzáférés az ellátáshoz. Kifejezetten nagy a gond Vas megyében, 2021-ben segélykérő levelet is kaptunk a helyi pszichiáterközösségtől, miszerint a térségben mindössze öt szakorvos áll rendelkezésre. Veszprém környékén még ennél is nehezebb kórházi ellátáshoz jutni. A megyeszékhelyen néhány évvel ezelőtt uniós forrásból létesült egy korszerű pszichiátriai osztály – ami ebben a megyei kórházban korábban egyáltalán nem volt –, ám állami finanszírozás hiányában a mai napig nem nyitotta meg a kapuját. A kórházi ellátást igénylő betegeket így a 80 kilométerrel arrébb található sümegi kórházban tudják ellátni” – mutatott rá a vidéki ellátás hiányosságaira a szakember.

Szinte csak a gyógyszer felírására jut idő

Szekeres György rámutatott, hogy az állami ellátást maximálisan a gyógyszeres kezelések uralják, az orvos-beteg találkozók jellemzően 10, új beteg esetén esetleg 25 percig tartanak, és ez idő alatt főként csak egy rövid beszélgetésre és a gyógyszerek felírására jut idő.

Pszichoterápiát az állami intézményekben csak elvétve lehet találni, a hatékonyságuk pedig messze elmarad a magánellátásétól, amit viszont csak kevesen engedhetnek meg maguknak.

habár az árak széles skálán mozognak, magánorvosnál egy 50 perces pszichoterápiás alkalom jellemzően 12-20 ezer forint körül alakul.

A pszichiáter ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy hazánkban az antidepresszánsok támogatottsága 90 százalék, így az egyhavi gyógyszeradag gyakorlatilag már annyiba kerül, mint három kifli.

Több száz milliárdos teher a gazdaságnak

A 2021-ben publikált „Fehér könyv” – az MPT szakmai közreműködésével készült közpolitikai összegző tanulmány – szerint a depresszió okozta teljes gazdasági teher hazánkban évente 362,457 milliárd forint, amiből a direkt költségek 28,440 milliárdra, az indirekt költségek pedig 334,017 milliárdra becsülhetők. Fontos kiemelni, hogy az indirekt költségek jelentősen meghaladják (92 százalék) a direkt költségek (8 százalék) terhét. 

A legnagyobb közvetett teher a betegek munkanapkiesése és produktivitáscsökkenése, a tanulmány készítői számára az egyik legmegdöbbentőbb adat az volt, hogy nem kevesebb mint 

évi 41 táppénzes nap hozható a depresszióval összefüggésbe.

A WHO előrejelzése szerint a depresszió 2030-ra a teljes egészségben megélhető életévek elvesztésének leggyakoribb oka lesz a világon.

A kiadvány egyes közgazdasági vizsgálatokra is hivatkozik, miszerint a depresszióval összefüggő társadalmi szintű anyagi terhek nagyobbak, mint a hipertónia, asztma, rheumatoid arthritisz és az oszteoporózis miatti kiadások összesen.

Konkrét terveik vannak

Szekeres György hangsúlyozta, hogy a fenti terhek mérsékléséhez elengedhetetlen az ellátórendszer fejlesztése.

Először is tisztázni kell a betegutakat, amelyeket a Covid-járvány különösen összekuszált. A háziorvosi praxisközösségeket mentális szakemberekkel kellene bővíteni, a problémák korai felismerésében és a megfelelő helyre való bejutásban az ott dolgozó klinikai szakpszichológusok döntő szerepet játszhatnának, számos felesleges szakorvosi vizsgálatot megelőzve ezzel

– emelte ki az MPT elnöke, hozzátéve, egyfelől jó, hogy a pszichiátriákra beutaló nélkül is lehet menni, másfelől a páciensek olyan panaszokról is pszichiáterekkel konzultálnak, amelyekre egy alacsonyabb ellátási szinten is kézzelfekvő megoldást lehetne nyújtani. Nem véletlen, hogy hazánkban 11-re tehető az orvos-beteg találkozók száma egy évben, míg ugyanez az adat európai átlagban 5-6.

Megjegyezte továbbá, hogy a prevencióra is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.

A fent már említett ellátásszervező munkacsoport többek között ezeket a javaslatokat továbbította a döntéshozók felé.

A változást azért tartanák sürgetőnek, mert az elmúlt két évben – elsősorban a koronavírus-járvány miatt – más európai országokhoz hasonlóan hazánkban is 25 százalékkal nőtt a depressziós, szorongásos panaszok gyakorisága, a fokozott igény ellenére pedig csak egy beszűkült ellátórendszer áll rendelkezésre.

„Egy lappangó, nem kezelt, nem felismert betegségekkel küzdő embertömeggel állunk szemben, akik jellemzően nyugtatóval, altatóval és alkohollal próbálják meg csillapítani a problémáikat” – jelentette ki a szakember. Hozzátette: jelenleg 6-700 ezer embert érint hazánkban a depresszió, de az ellátásban ennek csak a fele van dokumentálva.

Az Index még a nyáron indított egy mentális betegségekről szóló sorozatot, az eddig megjelent részeket ide kattintva érheti el.

(Borítókép: Index)

Rovatok