Leginkább a nyugdíj-arisztokráciának kedvez, hogy a novemberben érkező emelt nyugdíj összegét százalékos emeléssel állapítják meg, miközben 600-700 ezer ember alig 140 ezer forintot kap kézhez – hangsúlyozta az Indexnek Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület elnöke, aki szerint fontosabb lenne, ha meghatároznának egy, a megélhetéshez szükséges állami nyugdíjat, és a fűtési szezon 5 hónapjára rezsitámogatást kapna a legszegényebb csoport. Még csak most fogják megkapni az első magasabb gáz- és villanyszámlájukat, de már sokan kétségbeesett lépésekkel próbálják fenntartani magukat.
2022 áprilisában, az idei első nyugdíjemelés előtt Magyarországon nettó 276 ezer forint volt a medián átlagkereset a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, a medián átlagnyugdíj 20-30 év munkaviszony után is ennek csak 49,5 százalékát teszi ki, azaz 135 ezer forintot. Ezt az összeget emelték júliusban 3,9 százalékkal, amellyel épphogy elérte a 140 ezer forintos összeget a havonta folyósított öregségi nyugdíj középértéke.
Az október végéig jegyzett 170 200 forintos átlagnyugdíj a legnagyobb és a legkisebb juttatások középértéke, a valós helyzetet – éppúgy, mint a kereseteknél – a medián összege képes a legjobban mutatni.
A nyugdíjasok fele, egymillió ember nem kap az államtól havonta 150 ezer forintnál nagyobb összeget. Területileg is nagy eltérések vannak a havonta folyósított jövedelmet illetően: míg a budapesti idősek nagy részének havi juttatása efölött van, addig Bács-Kiskun vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sokak nyugdíja még a medián átlagot sem közelíti. Csak 5 százalékuk nyugdíja éri el a 300 ezer forintot
– fejtette ki a Nyugdíjas Parlament elnöke, hozzátéve: ugyanakkor hatszázezren is lehetnek azok, akiknek a nyugdíja a százezer forintot sem éri el, és nincs más jövedelmük. A KSH adatai szerint a szükségesnek tartott nagyon szűkös megélhetési szinthez ma Magyarországon egy egyszemélyes 65 év feletti háztartásban minimum 130 ezer forint kell.
Karácsony Mihály úgy véli, hogy a százalékos nyugdíjemelés a tehetősebb időseknek kedvez, a kisebb juttatást kézhez vevő réteg számára ez nem jelent megoldást az egyre kiszolgáltatottabb helyzetükben, a Nyugdíjas Parlament ezért szorgalmazza a biztos megélhetési szintet jelentő nyugdíjminimum bevezetését.
„Akinek jó életviszonyai voltak az akkummulált tőkében, kapcsolatokban, jólétben, egészséges életmódban, annak van mire támaszkodnia, de az alacsony nyugellátásban részesülőknek nincsenek ilyen kapaszkodói. Jellemzően rosszabb egészségi állapotban vannak, mégis egyre több olyat hallunk, hogy spórolnak a több százezer forintos költségű fogpótláson, vagy nem tudják kifizetni a magánszolgáltatóknál akár kétmillió forintos összeget kitevő csípőprotézis-műtétet, amire a közegészségügyben fél évet, de Észak-Magyarországon akár 1,5 évet is várni kell. Emiatt nem tudnak, vagy nem mernek kimenni az utcára” – fejtette ki a szervezet elnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjasok a tehetetlenség miatt egyre frusztráltabbak, a mentális állapotuk is romlott, sokan rászoktak a nyugtatók, altatók szedésére, de körükben megnőtt a szív-és érrendszeri problémák – hazánkban egyébként is magas – aránya is.
Szégyellik, hogy nem jönnek ki a pénzükből, már arra sem tudnak félretenni, hogy az unokáknak akár csak egy-egy narancsot adjanak karácsonyra
– mondta a Nyugdíjas Parlament elnöke. Egyre több olyan visszajelzést kapnak, hogy sokan már a számláikat sem tudják kifizetni, miután megvették a létfenntartó gyógyszereiket és az alapvető élelmiszereket.
„A nyugdíjasok juttatásának 40 százaléka megy el az egészségügyi ellátásra, 50 százalékát pedig korábban is rezsire és ételre fordították. Ha azt nézzük, hogy csak az elmúlt időszakban milyen mértékben nőttek az élelmiszerárak, a legszegényebb idősek helyzete egyre inkább kétségbeejtő. Az utóbbi hónapban hatványozottan nőtt azok száma, akik az utolsó értékeiket teszik pénzzé, a generációk óta őrzött ékszereket, a nagymamától örökölt nercbundát adják zálogba, miközben tisztában vannak azzal, hogy sosem fogják tudni ezeket kiváltani. A zálogházba vitt vagyontárgyakat féltve őrizték egész életük során, sokan saját temetésük finanszírozására tették félre” – részletezte Karácsony Mihály. Azt is kiemelte:
Megdöbbentő, de egyre többen vesznek fel uzsorakölcsönt, csak októberben öt olyan esetről hallottunk, hogy 25-30 százalékos kamatra kapnak hitelt egy, a faluban ezzel foglalkozó embertől.
Kérdésünkre, hogy hogyan tudják ezt majd visszafizetni, a Nyugdíjas Parlament elnöke azt felelte: fedezetként a használati tárgyait, pajtáját, ingatlanrészt ajánlja fel az illető. „Szabolcsból pedig több olyan hír is érkezett, hogy a tartozást felnőtt gyerekeik dolgozzák le az uzsorásnál takarítással vagy építkezésén való és egyéb munkával” – nyilatkozta.
A gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton az október 22-i Kormányinfón elmondta: a Magyar Nemzeti Bank december 22-i inflációs előrejelzése szerint a jövő évben emelni fogják a nyugdíjakat. Karácsony Mihály szerint korábban is így kellett volna, mert a nyugdíjak novemberi kiegészítése nincs egyenes arányban a meredek áremelkedésekkel, egyre jobban leszakadnak a társadalomban, a szegénység ezt a réteget fenyegeti a legjobban.
Az infláció mértéke a KSH szeptemberi adatai szerint 20,1 százalékos volt Magyarországon, ami egyetlen hónap alatt 4,6 százalékot emelkedett, eközben a novemberben esedékes összeget nézve az idei nyugdíjemelés 14 százalék. Az élelmiszerárak 35,2 százalékkal emelkedtek, ami a nyugdíjasok esetében juttatásuk függvényében 36,2 százalék, a költségeik nagy részét jelentő vényköteles gyógyszerek árai is emelkedtek az elmúlt évben.
A Nyugdíjas Parlament elnöke arról is beszélt, hogy már az akcióturizmus napi elfoglaltságuk szerves része lett, ott és akkor vásárolnak, ahol épp le van értékelve az áru, emellett többségében az árstopos termékeket tudják csak megvenni. Sok élelmiszert helyettesítenek, amit tudnak, kenyérből már luxus a legszegényebbnek mindennap frisset enni, többször kerül az asztalra pirítós. A felvágottak helyett szalonnát, krumplit, tésztát, lejárati időhöz közeli konzerveket fogyasztanak nap mint nap.
Hazánkban átlagosan 38 év munkaviszony után mennek nyugdíjba az emberek, az OECD statisztikái szerint itthon a nők 16 évig, a férfiak 13 évig élvezik a nyugdíjat. A nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetének elnöke ezt úgy értékelte: valójában a nyugdíjasok életük során nagyobb mértékben befizetői az államkasszának, kevesebb ideig kapják a nyugellátási folyósítást.
„Az idősek egyre kiszolgáltatottabb helyzete már az adatokban is megjelenik, hazánkban lineárisan csökken a születéskor várható élettartam, ami az európai átlagnál öt évvel marad alul, a nők Magyarországon átlagosan 83 évig, a férfiak 77 évig élnek, az egészségben eltöltött idő ezzel szemben 62-63 év. Az elmaradottabb régiókban a férfiak 40 százaléka pedig el sem éri a nyugdíjkorhatárt” – mutatott rá.
A rezsicsökkentés módosítása után most fogják megkapni az első fűtési számláikat, ami Karácsony Mihály szerint sokuk helyzetén még inkább rontani fog. Azt is hozzátette: amikor egzisztenciát alapítottak, 30-40 évvel ezelőtt nem volt szempont az energiatakarékosság, lakóépületeik többsége energiapazarló, ahogy a nyugdíjazásuk előtt vásárolt elektronikai eszközeik nagy része. Centrifugáik, hűtőszekrényük, mosógépük lecserélésére, de elköltözésükre sincs már lehetőségük.
Nagyjából 650 ezer kisnyugdíjas egyedül él, így nem tudják megosztani költségeiket, a szervezethez érkező beszámolók szerint azért nem fordulnak gyermekeikhez anyagi segítségért, mert az megalázó lenne számukra. A korábbi melegedők, az önkormányzati fenntartású könyvtárak, művelődési házak, nyugdíjasklubok pedig be fognak zárni. A Nyugdíjas Parlament elnöke kiemelte: erre megoldást jelenthetne, hogyha a fűtési szezon 5 hónapjában havi 10 ezer forint rezsiutalványt kapnának, szerinte erre megvan a fedezet a költségvetésben.
(Borítókép: Index)