Az Országgyűlés szerdai ülésének napirend előtti felszólalásaiban a képviselők beszéltek energiaválságról, oltásokról és munkavállalói jogokról, védett területekről, oktatásról, szankciókról, inflációról, illetve Gyurcsány Ferencről is.
Kanász-Nagy Máté azzal kezdte a napirend előtti felszólalások sorát, hogy a kockázatok és bizonytalanságok időszaka átcsapott a válságok időszakába, és félő, hogy ez a 2020-as éveket meg fogja határozni. Az LMP-s politikus szerint semmi olyan nem történt, amit ne lehetett volna előre jelezni, hozzátette: a magyar kormány az olcsó orosz gázra, a beáramló német tőkére és a brüsszeli forrásokra alapozta Magyarország versenyképességét, valamint költségvetési egyensúlyát. Leszögezte, hogy az elmúlt évtizedben bőven lett volna idő felkészülni a válságokra, például megszabadulni az orosz energiafüggőségtől.
Leginkább a tücsök és a hangya meséje jut eszünkbe. A kormány a tücsök szerepét játszotta.
Kanász-Nagy Máté úgy látja, most több állami felelősségvállalásra lenne szükség, ezért érthetetlen, hogy a kormány kihátrál a felelősségből a szociális biztonság területén.
A politikus kitért arra is, az LMP szorgalmazza, hogy a szélenergia használatának ellehetetlenítését oldják fel. Érthetetlennek nevezte a napenergia-használat korlátozását is, ami a kormány saját energiastratégiájával is szembemegy, utalva arra, hogy felfüggesztették a betáplálást. Kanász-Nagy Máté az országos szigetelési programot és a klímabérletet is számonkérte a kormánypárti képviselőkön.
Mindig nagy érdeklődéssel hallgatom a felszólalásait, számos pontban egyetértünk, viszont újra felhívom a figyelmet arra, hogy az energiafüggetlenség és diverzifikáció tekintetében az Orbán-kormánynál senki nem tett többet az elmúlt időszakban
– húzta alá válaszában Koncz Zsófia. Az államtitkár példaként említette, hogy emelték az interkonnektorok számát, és az áramhálózatunk is össze lett kötve a szomszédos országokkal.
A kormánypárti politikus arra emlékeztetett, hogy a baloldali kormányok az energetikai cégeket és a földgáztározókat is eladták, amelyeket vissza kellett vásárolni, a paksi bővítés leállítását pedig rossz és felelőtlen kérésnek tartja, „egyértelműen kulcskérdés a hazai villamosenergia-termelés növelése”, felhívta a figyelmet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére is.
Koncz Zsófia a napenergiáról közölte, hogy a hálózatfejlesztés fontos, ezért dolgoznak ezen. Az államtitkár végül abban kérte az LMP segítségét, hogy a zöldcélok megvalósítása érdekében ők is lépjenek fel.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában arról beszélt: a New York-i legfelsőbb bíróság precedensértékű ítéletet hozott, mikor kimondták, hogy minden munkavállalót vissza kell venni, akiket azért bocsátottak el, mert nem voltak hajlandóak felvenni „az úgynevezett Covid-oltásokat”. Toroczkai László azt mondta: „mára kiderült, hogy az oltások nem akadályozzák meg a fertőzés továbbadását”. Azt is megemlítette, hogy a Pfizer egy vezetője az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy soha nem tesztelték a vakcinájukat a vírus átadásának a megakadályozásával kapcsolatban. Toroczkai László szerint ebből nagy botrány van, és az emberi jogok is sérültek, nem csak a munkavállalói jogok.
Ma már tudományosan bizonyított, hogy nem is volt a Pfizernél tesztelés, a vakcinák a fertőzés továbbadását nem akadályozzák meg – magyarázta a Mi Hazánk frakcióvezetője. Hozzátette: az új olasz kormány első intézkedése volt, hogy megszüntette a jogtalan állapotokat, visszakapták az állásukat azok a munkavállalók, akik azért veszítették el, mert nem oltatták be magukat.
Toroczkai László ezzel összefüggésben azt kérdezte, hogy a magyar kormány mikor szeretne lépni, mikor kapják vissza az állásukat azok, akiket jogtalanul bocsátottak el. A Mi Hazánk határozati javaslatot fog benyújtani az ügyben, a kormányt pedig arra kérik, hogy dolgozza ki a részletszabályokat.
A politikus szerint nem csupán vissza kell helyezni az állásukba azokat, akiket az oltások megtagadása miatt elbocsátottak, hanem kártalanítani kell azokat is, akik már átképezték magukat, és nem szeretnének visszatérni korábbi munkahelyükre. A Mi Hazánk legalább háromhavi fizetéssel kompenzálná őket, ebben a kérdésben petíciót is indít a párt, továbbá az európai alapvető jogok biztosához fognak fordulni.
Toroczkai László azt is hangsúlyozta: ne az adófizetők pénzéből történjen a kártalanítás, hanem a koronavírus „haszonélvezői” fizessék meg a digitális adón keresztül.
Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár szerint ritka alkalom, hogy a Mi Hazánk egy New York-i ítéletre hivatkozik, ugyanakkor hozzátette: az ellenzéki oldal roppant veszélyes politikát folytatott a járványidőszakban, ha rajtuk múlt volna, akkor nulla vakcina állt volna az emberek rendelkezésére. Rétvári Bence a Mi Hazánkat oltásellenes pártnak nevezte. Azt is mondta: csak a kormány képviselte azt, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek az oltások. Arról is beszélt, hogy a járvány elleni védekezés idején nem csupán a saját állapotunkért, hanem másokért is felelősek vagyunk. A Mi Hazánk álláspontja veszélyes, az államtitkár azt mondta: nem tudja, hogy meggyőződésből képviselnek oltásellenes álláspontot, vagy kiszámolták, hogy jó nekik, ha elfoglalják ezt a politikai mezőt.
Rétvári Bence hangsúlyozta: a vakcinákkal tudták megmenteni az emberek életét, hamarabb tudták megnyitni az országot és a gazdaságot. Munkahelyeket, egzisztenciákat védtek meg.
Szabó Rebekát nem lepte meg, hogy „a nemzeti vagyon széthordása továbbra is a kormány prioritásai közé tartozik”, de azt minden eddiginél veszélyesebbnek érzi, hogy „a közös természeti örökségünket akarják kiárusítani”. A Párbeszéd képviselője alkotmánybírósági állásfoglalásokat idézve leszögezte, hogy a gazdasági érdekek nem írhatják felül a természeti kincsek megőrzéséért viselt állami felelősséget, az pedig nem szolgál semmilyen közérdeket, ha az állam elkezdi versenyeztetés nélkül, az eddigieknél sokkal könnyebben magánkézbe átjátszani a védett területeinket. A Párbeszéd társelnöke jelezte, ha így hagyják a vagyontörvény-módosítást, akkor a párt az Alkotmánybírósághoz fordul.
Fónagy János válaszában tisztázta: a természetvédelmi értékeket a kormány által előterjesztett vagyontörvény semmilyen mértékben nem sérti vagy veszélyezteti, a módosítás egyetlen olyan természetvédelmi területet, amely tényleges természetvédelmi célt szolgál, nem érint, ez a módosítás kizárólag a művelés alól kivett belterületi földekre vonatkozik.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője „Ki védi meg a családokat? Ki védi meg a magyar vállalkozókat?” címmel arról beszélt napirend előtti felszólalásában: az európai kormányok versenyt futnak, hogy támogassák a vállalkozásokat, miközben a magyar forint brutális vesszőfutása látható.
A jobbikos politikus kiemelte, a kormány arra hivatkozik, hogy a háború miatt romlik a forint helyzete, de Z. Kárpát Dániel szerint ez már a háború előtt elkezdődött. Mostanra drágábbak lettek a gyógyszerek, a bébiétel és az alapvető élelmiszerek is. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a kormány „miért gyengíti tudatosan a forintot”, az MNB-től azt a választ kapta a jobbikos politikus, hogy nincs árfolyamcélja. A Jobbik ezért törvénymódosítást javasol, hogy legyen árfolyamcélja. Az ellenzéki párt azt is szeretné, hogy a nemzeti fizetőeszköz vásárló erejének a megőrzése kerüljön rögzítésre az Alaptörvényben. Továbbá azt is kezdeményezik, hogy évente maximum egyszer lehessen az adózási szabályokhoz hozzányúlni.
Ezzel kapcsolatban egy valódi nemzeti konzultációs kérdést is feltettek a világhálóra: „Ön támogatná, hogy a munkavállalók és a vállalkozások az uniós átlagnál is kevesebb adót fizessenek Magyarországon, és azt is sokkal egyszerűbben?”
Felszólalása végén Z. Kárpát Dániel azt kérte a parlamenttől, hogy néma felállással emlékezzenek meg azokról a magyarokról, akik az 1956-os szabadságharc idején estek el, illetve azokról a kárpátaljai magyarokról, akik az orosz–ukrán háborúban haltak meg. A jobbikos politikus kérését teljesítették az ülésteremben jelen lévők.
Fónagy János államtitkár szerint öt perc nem alkalmas arra, hogy Z. Kárpát Dániel minden kérdését megválaszolja. Azt azonban elmondta: az államadósság kérdése szabályozva van az Alaptörvényben. Továbbá felsorolta, hogy a magyar kormány mivel segített a magyar embereken: továbbra is rezsicsökkentéssel védik a magyar lakosságot, állják a családok rezsijének jelentős részét, tűzifa- és barnaszén-támogatási programot hirdettek, árstopokat vezettek be, segítették a nyugdíjasokat, energiatámogatással a vállalkozói szektort, gyármentő programot indítottak. Az államtitkár szerint azonban a baloldal ezzel ellentétes mozgást mutat.
Lőcsei Lajos felszólalásában arról beszélt, hogy a kormány éppen most, egyre erősödő megélhetési válság idején írja felül a szociális biztonsághoz való jogot. Hangsúlyozta, egyre többeket érint a megélhetési válság, már a középosztályt is, egyre növekvő számban „roppan meg honfitársaink létbiztonsága”. Arra is emlékeztetett, hogy október elején határozati javaslatot nyújtott be a villamosenergia-felhasználás támogatott mértékének növeléséről.
A Momentum politikusa az inflációt „Fidesz-felárnak” nevezte, megjegyezte, hogy ilyen mértékű drágulás vagy valutaromlás nincs a környező országokban. Lőcsei Lajos úgy látja, tudatosan gyengítették a forintot, „most pedig folytatják a hazudozást”, mindent a szankciókra fognak,
milliárdokért gyalázzák az unió politikáját, azt a politikát, amelynek önök is a részesei.
Kitért arra is, hogy a kormány magára hagyja az önkormányzatokat, pedig tudnának segíteni, mert a központi költségvetés a rendkívüli inflációból extra adóbevételekhez jutott. Lőcsei Lajos végül azt követelte, hogy még a tél előtt döntsenek a megélhetési válságot enyhítő intézkedési csomagról.
Fürjes Balázs válaszában elmondta, fontosnak tartja, hogy kormányzati vagy ellenzéki pozíciótól függetlenül empátiával, megértéssel viszonyuljanak az emberek mindennapi nehézségeihez, amelyeket a háború, a háborús infláció és szankciók okoznak.
Az államtitkár szerint nehéz elvárni, hogy a Momentum képviselője tényszerű legyen,
amikor évek óta Gyurcsánnyal kollaborálnak.
Jelezte azt is, hogy a Momentum Gyurcsány-ellenes baloldali pártként érkezett a politikába, aztán Gyurcsány Ferenc kollaboránsaivá váltak, önállóan nem jutottak be a parlamentbe, felkéredzkedtek a listára. Fürjes Balázs hozzátette: örülnék, ha elhagyhatnák a gyurcsányozást, de „amíg Gyurcsány diktál”, addig muszáj lesz rámutatni erre az összefüggésre.
A kormánypárti politikus kifejtette, ha az ellenzéki képviselő tényszerű lenne, akkor elmondaná a hozzászólásában, hogy mennyivel volt rosszabb a helyzet a baloldali kormányok alatt, hogyan nőtt a munkanélküliség 2010 előtt, majd hogyan csökkent az Orbán-kormányok alatt, mennyivel voltak magasabbak a közműköltségek a szocialista kormányok idején, aztán hogyan sikerült ezeket az árakat leszorítani többek között azzal a rezsicsökkentéssel, amit az ellenzéki pártok nem szavaztak meg. Fürjes Balázs az intézkedéseik közül felsorolta: benzinárstop, élelmiszerárstop (amit hamarosan bővíthetnek is), kamatstop, valamint a rezsicsökkentés megvédése, amit az Eurostat legfrissebb jelentése is alátámaszt.
Komjáthi Imre, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedek veszteseit képviseli a parlamentben, azokat, akikből a Fidesz-kormány „kíméletlenül kipréseli” az adókat. Az oktatással kapcsolatban arról beszélt, hogy nem fizetik meg a tanárokat, a jövő ezért „sötét, fűtetlen és omladozó”, a dolgozókat megfélemlítik. Komjáthi Imre szerint azonban tanárok, diákok, és szülők tízezrei üzentek a kormánynak.
Az MSZP-s politikus öt javaslatot tett, amelyekkel szerinte el lehet kerülni a nemzeti tragédiát:
Komjáthi Imre szerint évtizedek óta nem látott válságban gázolunk, egyre nő a vesztesek száma, de itt és most nem megegyezni a tanárokkal bűn, „cselekedjünk végre”.
Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár azzal kapcsolatban, hogy Komjáthi Imre kiket képvisel a parlamentben, az MSZP-s politikust idézte.
„Az MSZP számára már nem az a kérdés, hogy 30 százalékos néppárt lesz-e valaha” – jelentette ki Komjáthi Imre nemrégiben a Spirit FM műsorában.
Rétvári Bence szerint a lét és nemlét határán billeg az MSZP. Majd arról beszélt, hogy a 2010 előtti kormány egyhavi nyugdíjat vett el a nyugdíjasoktól, bevezethettek volna rezsicsökkentést, de nem tették, később pedig támadták miatta az Orbán-kormányt. Egyhavi bért vettek el a tanároktól, a szociális dolgozóktól, a rendvédelmi dolgozóktól, megszüntették a családi adókedvezményt.
Oláh Lajos úgy látja, komoly verseny van kialakulóban a kormányzati válaszolók között abban, hogy hányszor mondják ki Gyurcsány Ferenc nevét, a DK politikusa megjegyezte:
Egy Gyurcsány egy piros pont, Dobrev Klára árnyékkormány macisajt, ha Gyurcsánynét mondanak pedig egy nyuszifület is kapnak ajándékba. Arra nincs válaszuk, hogy Magyarország bajban van.
A DK politikusa az inflációt „orbáni inflációnak nevezte”, mert a környező országokban feleekkora az élelmiszer-infláció, és rögzítette azt is, hogy Orbán Viktor megszavazta a szankciókat, így pedig ezekre hivatkozni olyan, mintha meg akarnák buktatni a miniszterelnököt. Oláh Lajos elmondta azt is, hogy Dobrev Klára, az árnyékkormány miniszterelnöke folyamatosan tárgyal szakszervezetekkel, civilekkel és önkormányzatokkal, a DK pedig rezsimentő alapot indított.
Dömötör Csaba szerint logikai ellentmondás először számonkérni a kormányon a Dobrev Klárára történő hivatkozást, majd Dobrev Klárára hivatkozni. Az államtitkár leszögezte, hogy
senki nem kap piros pontot vagy nyuszifület, ha megemlíti Gyurcsány nevét, de az ország gazdasági virgácsot kapna, ha újra miniszterelnök lenne.
Dömötör Csaba a szankciókat illetően részletezte: volt egy megállapodás arról, hogy nem terjednek ki az energetikai szektorra, ezt megváltoztatták, viszont a magyar miniszterelnök nem megszavazta ezeket, hanem elérte, hogy az olajembargó és a gázársapka ne vonatkozzon Magyarországra, a közös beszerzésben való részvétel önkéntes alapú.
Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője „A józan észre és békére van szükség” címmel arról beszélt napirend előtti felszólalásában: a kormány hónapok óta hangsúlyozza, hogy a szankciós politika nem működik, Brüsszel „geopolitikai szerencsejátékkal játszik”, „Oroszország köszöni szépen, jól van”. Azt is mondta, hogy a szankciókkal tönkreteszik az uniós országok gazdaságait, elszenvedői az európai állampolgárok.
A KDNP-s politikus arra is kitért: elfogadhatatlan, hogy a jogállamisághoz kössék az uniós kifizetéseket, „az uniós források nem méltányosságból nyújtott adományok”, gazdasági stabilitás kell az ideológiai viták helyett. Juhász Hajnalka szerint a magyar kormány tudja, hogy mi a demokrácia, ezért kérdezik meg a szankciókról nemzeti konzultáció keretében az embereket. A politikus kifejtette, hogy a szankciókkal Európa esett bele az oroszoknak ásott gödörbe, a magyar kormánynak ugyanakkor erős felhatalmazásra van szüksége, abban bíznak, hogy a magyarok józan gondolkodása másokat is meg fog győzni az Európai Unióban.
Répássy Róbert többek között reagált arra, hogy Juhász Hajnalka felszólalása közben folyamatosan bekiabáltak az ellenzéki politikusok, az államtitkár arra kérte őket, hogy vegyenek részt a nemzeti konzultációban.
Zsigó Róbert felszólalásában kiemelte, hogy álláspontjuk változatlan, békét akarnak, minden más forgatókönyv további emberáldozatokat követel. A kormánypárti képviselő kifejtette, Magyarország minden támogatást megad a háború elől menekülőknek, és minden olyan kezdeményezést is támogatnak, amely békés segítséget nyújt Ukrajnának. A politikus megjegyezte azt is, hogy a szankciókkal Európa lábon lőtte magát, „Brüsszel nem ezt ígérte”.
Dömötör Csaba szerint Magyarország gazdasági kilátására kettő dolog van igazán hatással, az egyik a háború ténye, a másik a brüsszeli gazdasági döntések. Az államtitkár rávilágított, a szankciós politikában irányváltásnak annak ellenére sincs nyoma, hogy a gazdasági károk már most bizonyíthatók. A kormánypárti politikus több olyan javaslatot is lát az asztalon, amelyekről úgy véli, érdemes erős fenntartásokkal kezelni, az egyik a gázársapka, amit gázembargónak nevezett „ársapkás halloweenjelmezben”, mert azt eredményezhetné, hogy Oroszország elzárja a gázcsapokat.
(Borítókép: Oláh Lajos a DK képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. november 2-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)