A Bosnyák térre és a közvetlen környezetébe tervezett ingatlanfejlesztések nem örvendenek osztatlan sikernek a környéken élő zuglóiak körében. Míg a polgármester koncepciója a képviselő-testület ellenállásán kaphat gellert, addig a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, magánberuházásban zajló fejlesztés a civilek – környezetvédelmi engedélyt megtámadó – bírósági beadványán vérezhet el.
Egyre távolabb kerül a megvalósítástól a zuglói városközpont-beruházás. A grandiózus fejlesztés sorra veszíti el támogatóit. Bár a XIV. kerület polgármestere korábban minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy a kerület Bosnyák térre tervezett új központjának felépítésével – de legalábbis azok kiviteli terveinek elfogadásával – fordulhasson rá a 2024-es önkormányzati választásokra, most úgy tűnik, erre egyre kevesebb az esély.
Az önkormányzat városközpontprojektje mellett – a Bosnyák tér közvetlen szomszédságában – fut a Bayer Construct hatalmas ingatlanfejlesztése is. Erről Horváth Csaba polgármester azt mondta, a beruházó az eredetileg ötszáz lakásos fejlesztését 950-re akarta növelni az engedélyezettnél nyolc méterrel magasabb beépítési szintmagasságban. Annak érdekében, hogy ezt az önkormányzat elfogadja, még a korábbi ciklusokban kialkudott településrendezési szerződéstervezetben vállalta a Csömöri út, Rákospatak utca, Lőcsei utca, Bosnyák utca, Bosnyák köz teljes megújítását, valamint az önkormányzat városközpont-fejlesztéséhez kapcsolódóan az új főtér kialakítását, alatta egy kétszáz állásos mélygarázs és a hozzá vezető lehajtó megépítését, továbbá ötszázmillió forint hozzájárulás megfizetését e projekt támogatásaként. A településrendezési csomag a Bayer részéről összesen 11,5 milliárd forint értékű vállalást jelentett.
A választások előtt azonban a fejlesztő kérte és meg is kapta a kormánytól a rozsdaövezeti kiemelést engedélyező határozatot, aminek eredményeként mindennemű ellentételezés nélkül azt és úgy építhet, amit akar.
Zugló ezt az Alkotmánybíróságon támadta meg, és bár az ügyben érdemi előrelépés egyelőre nem történt, az önkormányzat Bayerrel folytatott korábbi egyeztetése lelassult. (Szeptember elején az önkormányzat azt az ígéretet kapta, hogy a Bayer a lakossági észrevételek alapján újragondolja a lakásszámokat.)
Az alig kontrollálható fejlesztés ellen október 1-jén nagy tüntetés is volt, a résztvevők a kilencvenezer négyzetméternyi irodafunkció, egy kisebb pláza és a nyolcemeletes, 950 lakásos lakópark megjelenésétől féltették a kertvárosias lakóövezetet. (A kerületi szabályozás hat emelet és ötszáz lakás építését engedélyezi a területre.) Miután jól érzékelhetően a közvélemény a Bosnyák tér és környéke át- és beépítése ügyében minimum megosztott, a helyi DK is változtatott álláspontján, és most már ők sem pártolják Horváth Csaba polgármester városközpontot építő elképzeléseit. E fordulat okozta azt a bizalomvesztést, ami miatt Horváth Csaba elvonta DK-s alpolgármestere, Horváth Zsolt jogköreit.
A polgármesteri vezetés szerint mások mellett azért is vállalható a beruházás, mert
a Bosnyák tér mindig is a kerület városközpontjának volt kijelölve. Így ez a terület nem kertvárosi jellegű, különösen nem a jelenlegi formában.
Kérdésünkre azzal indokolták a városközpontprojekt megvalósításának szükségességét, hogy Zuglónak korábban 160 ezer lakosa volt, mára a hivatalos adatok szerint 120 ezer. A távozók közül sokan most az agglomerációban élnek, és nap mint nap ingáznak, ez pedig nagy környezeti terhelést jelent. A megoldást az úgynevezett kompakt város jelenti, ahol kisebb távolságban érhetők el a szükséges intézmények, munkahelyek. Ehhez a legkézenfekvőbb megoldás az elhanyagolt, városon belüli területeket felélesztése, beépítése.
A Bosnyák térre elképzelt új városközpont éppen erre a problémára ad megoldást, és ennek a XXI. századi elvárásnak felel meg.
A szakrendelőt, piacot és az új polgármesteri hivatal épületét is magában rejtő városközpontprojekt a legutóbbi testületi ülésen is terítékre került. Várnai László, a Civilzugló Egyesület képviselője jelezte is, hogy a kiviteli tervek elkészíttetésének polgármesteri erőltetése egészen addig értelmetlen, amíg a megépítendő tartalom részletei nem tisztázottak, amíg a finanszírozási háttér kidolgozatlan.
Horváth Csaba ugyanis korábban már utalt rá, hogy például a Pétervárad utcában működő önkormányzatot – a korábbi elképzelésekkel ellentétben – mégsem költöztetné át a Bosnyák térre. Várnai arra is emlékeztetett, hogy a tervek elkészítésére szánt több mint 380 millió forint elköltése mögé nem sikerült testületi többséget állítania a városvezetésnek, ezért már kétszer visszavonták. Most azt javasolja:
Vissza kell mennünk a kályháig, és alternatívákat látva megvizsgálni, melyik funkcióra van szükségük a zuglóiaknak. A kellő tájékoztatás és lakossági fórumok után helyi népszavazáson kellene megkérdezni: szüksége van-e Zugló lakosságának ebben a gazdasági helyzetben új polgármesteri hivatalra? Elfogadják-e a lakosok, hogy a két eddigi rendelőnk helyett ezentúl csak egy lesz, és több utazást kell lebonyolítaniuk? Szeretnének-e új Bosnyák piac épületet, vagy csak a meglévő rendbe tételét szeretnék? Támogatnának-e, és melyik funkcióért egy ciklusokon túlnyúló, tízmilliárdos nagyságrendű hitelfelvételt?
A Bosnyák téren lévő piac a Fővárosi Önkormányzaté, ezért a terület tervezéséhez az ő együttműködése is kell. A legutóbbi fővárosi közgyűlésen Horváth Csaba azzal érvelt, hogy az Egészséges Budapest Program keretében a kormányzat már átutalt a kerületnek négyszázmillió forintot az új szakrendelőre, ezt pedig nem szeretnék a késlekedéssel kockáztatni. A közös előkészítő munkacsoport felállítására tett javaslata azonban a DK-frakció és Baranyi Krisztina tartózkodása miatt nem ment át.
(Építészek megjegyezték, hogy sosem láttak egyazon épületbe telepített egészségügyi szolgáltatást és élelmiszerpiacot, mert e funkciók hulladékgazdálkodásainak szabályai nagyon eltérők, összeegyeztethetetlenek.)
A kerület polgármestere ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a városközpont megépülése nem az ő személyes ügye, hanem a zuglóiaké. A Bosnyák tér rendbetétele a koalíciós városvezetés közös vállalása volt, 2019 őszén erre kaptak felhatalmazást a kerületben élőktől. Akkor még nem tudhatták, hogy a világjárvány, majd a háború okozta energiaválság
nem teszi majd lehetővé a fejlesztés megvalósulását ebben a ciklusban.
Ugyanakkor Horváth Csaba úgy véli, a jelenlegi városvezetésnek kötelessége előkészíteni a fejlesztést, hogy a válság elmúltával Zugló leendő vezetése mielőbb el tudja kezdeni a munkát.
Nemcsak az önkormányzat Bosnyák téri városközpont-beruházása, de a kormányzat támogatását élvező, hatalmas, Bayer Construct magánberuházásában zajló Zugló Városközpont projekt II. és III. üteme is megakadhat.
A Védegylet és a Civilzugló Egyesület ugyanis a kormányhivatal által kiadott környezetvédelmi engedélyt bírósági úton támadta meg, miután az abban foglaltakkal nem értenek egyet. Az áll ugyanis benne, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezetre gyakorolt hatása, tehát a kormányhivatal szerint környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése nem szükséges. (Az építési engedély megszerzésének feltétele a környezetvédelmi állásfoglalás, ezt a projekt első ütemére már ki is adták.)
Várnai László képviselő abszurdumnak nevezte, hogy kilencvenezer négyzetméter iroda, 950 lakás, ezer autó és 12 ezer négyzetméter kereskedelmi funkciót ellátó egység idekoncentrálásának ne lenne semmilyen környezeti hatása. Elsősorban közlekedési, de fűtésből, illetve a járművekből származó károsanyag-kibocsátásból származó környezetterheléssel is számolnia kell szerinte a környéken élőknek.
A per tárgya tehát az, hogy a Zugló Városközpont-fejlesztés II–III. ütem épületegyüttese megvalósítása esetén származik-e a tervezett tevékenységből jelentős környezeti hatás.
A környezetvédelmi hatóság vizsgálatának elengedhetetlen része a környezetterhelések nagyságának és jelentőségének vizsgálata. A civilek keresete szerint az építtető a tervezett épületegyüttes tervekkel való összefüggéseinek bemutatását nem tette meg.
Zugló polgármestere úgy látja: ha a civilek keresete nem érne célt, az azt jelentené, hogy Magyarországon megszűnt a jogbiztonság.
Ha egy település nem dönthet a saját jövőjéről, az nemcsak az önkormányzatiság, hanem a jogbiztonság végét is jelenti. Már önmagában az is az önkormányzatiság megcsúfolása, hogy a kormány a neki tetsző beruházásoknak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projekt státust biztosít
– szögezte le Horváth Csaba.
A Civilzugló vezetője azt mondta az Indexnek: keresetükkel azt szeretnék elérni, hogy a Bayer tárgyalóasztalhoz üljön velük, és tegyen a beépítés mértékét érintő (akár az első ütemre is érvényes) engedményeket. Ugyanis nem az a céljuk, hogy az első ütem keretében megépüljön egy hatalmas monstrum a Bosnyák tér sarkán, az építkezést következő szakaszai pedig ellehetetlenüljenek. Részükről az lenne elfogadható, ha minden tervezett rész megépülne, csak emberi léptékben.
(Borítókép: A Bosnyák tér 2013. október 1-jén. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)