„A minimálbérek növekedése 2017 óta jelentősen elmaradt, mind a nemzetgazdasági átlagbér növekedésétől, mind a versenyszféra és a közszféra béremelkedésétől. Az elmúlt két évben, 2021-ben és 2022-ben is a minimálbér átlagbérhez viszonyított aránya az elmúlt tíz év legalacsonyabb mértékére csökkent” – olvasható a MASZSZ összefoglalójában.

Arról is beszámolnak, hogy a 2017 és 2022 között eltelt hat év alatt a minimálbérek összesen 80,4 százalékkal, az átlagbérek ennél jobban, 96,1 százalékkal nőttek. Kifejtették:

A minimálbér nagyságánál azonban nemcsak a változást, hanem az abból fedezhető megélhetés minőségét is vizsgálni kell. A legutolsó elérhető adatok szerint, 2020-ban a magyar lakosság alsó jövedelmi tizedeiben, ahová a minimálbéres keresők és családjaik is tartoznak, az élelmiszert és a háztartási energiát is magába foglaló rezsiköltségek együttes aránya a fogyasztói kosáron belül több mint 50 százalékot tett ki. Az idei élelmiszer- és háztartásienergia-áremelkedésre tekintettel, ahhoz, hogy az alsó jövedelmi tizedekben ez a magas, 50 százalék feletti élelmiszer- és rezsikiadási arány ne nőjön még tovább, 2022-ben számításaink szerint 23 százalékos minimálbér-emelésre lett volna szükség.

A rendelkezésre álló adatokból azt a következtetést vonják le, hogy „2023-ban az idei és a jövő évre előre jelzett inflációt is figyelembe véve, becslésünk szerint legalább 26 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség ahhoz, hogy az élelmiszer- és a rezsiszámlák kiegyenlítésének 50 százalék fölötti költési aránya a minimálbéres munkajövedelemből elkerülhető legyen”.

Leszögezték, hogy „a MASZSZ tagszervezetei fontosnak tartják a minimálbér feletti tartományban található munkavállalók reálbérének megőrzését is. Emiatt, a minimálbér-emelésre vonatkozó megállapodás mellett olyan bérajánlás elfogadásában érdekeltek, amely a magasabb bérsávokban is célnak tekinti a reálbércsökkenés elkerülését”.

A szövetség szerint kérdés, hogy előteremthető-e ekkora minimálbér-emelés fedezete a magyar gazdaság teljesítményéből, két potenciális forrást is megjelöltek: az egyik a termelékenység emelése, a másik a jövedelemosztozkodási arányok megváltoztatása a bérből élők javára.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)